Miközben egyre több európai reptéren fullad káoszba a forgalom, késik le gépeiket önhibájukon kívül az utasok, a Wizz Airt szerdán agyonverték a tőzsdén, a Ryanair pedig melegebb éghajlatra küldte a magyar kormányt belengetve, hogy semmiből se tart neki kevesebb járattal kevesebb különadót fizetni minálunk. Ezek szépen össze is függnek.
Az első között elég kézenfekvő a kapcsolat. A Wizz Airt azért büntették 10 százalékos zuhanással a befektetők, mert a negyedéves jelentésében a rendkívül sok bizonytalansági tényező miatt nem tudott éves előrejelzést adni a nyereségességével kapcsolatban. Pár hete a Ryanairt ugyanígy megcsapták ugyanezen indokból, csak kisebb mértékű volt az esés. A Wizz Air állítja, hogy nála nincsnek munkaerő-problémák, a működési nehézségeket külső tényezők okozzák, mindenekelőtt a reptereken és a légiirányításban kialakult munkaerőhiány.
Kifeszített a helyzet a légiközlekedésben
Az biztos, hogy Nagy-Britanniában lényegében az összes légitársaság szenved, naponta több száz járatot törölnek a légitársaságok. Épp a Wizz Air és a Ryanair volt ebben a legkevésbé érintett, de a múlt héten már Wizz sokórás késéseivel is tele volt a brit sajtó, aztán pedig drasztikus lépésre szánta el magát a légitársaság. Lényegében azonnal bezárja a doncasteri bázisát, hogy a gépeket és személyzetet átcsoportosítva tudja fenntartani a normális működést a többi brit bázisán.
Korábban volt esély rá, hogy a mostani negyedévben a Wizz nyereségbe forduljon, de most már veszteséget vár április és június közöttre.
Ebben persze benne van vaskosan az is, hogy a Ryanairrel ellentétben védelem, fedezeti ügyletek nélkül szaladtak bele az üzemanyagár-robbanásba.
De a lényeg, hogy iszonyatosan kifeszített a helyzet a légiközlekedésben. Hirtelen hatalmasra ugrott vissza az utazási igény, amely nagyon jó hír a légifuvarozóknak. De nagyon komoly költsége van a tartós fennakadásoknak és még erre jön a kockázat, hogy az utasok a folyamatos káoszról hallva-olvasva úgy döntenek, hogy következő foglalást már nem végeznek, legközelebb inkább nem repülővel utaznak.
Adó jön, bázis megy
Így érkezünk vissza Magyarországra, ahol a légitársaságok hamarosan eldöntik, mennyire akarják az itteni kormány választási osztogatását finanszírozni.
Az utasadó júliusi bevezetése hivatalossá vált és eddig minden menetrend szerint történik. A Ryanair szokás szerint közleményben hülyézte le az adót kivető kormányt és leírta azt, amit a múlt héten ragoztam: simán elviheti a magyarországi kapacitásai egy részét más bázisokra. A pesti reptér is bevállalt már annyit, hogy „fennáll a kockázat, hogy az intézkedés jelentős hatást fog gyakorolni a forgalomra”.
Ezek után két fontos nyitott kérdés maradt, az egyikre választ kapunk heteken belül. Mennyire vágják vissza magyarországi kapacitásaikat a légitársaságok? Az induló utasok után már júliustól fizetniük kell a légitársaságok földi kiszolgálóinak, itt már vaskos bukó keletkezik, hiszen a nyári jegyek jó részét már eladták adó nélkül árazva őket és az nehezen elképzelhető, hogy jövő hónaptól a beszállásnál kalapozzák az utasoktól a plusz 3900 forintot, hogy felszállhassanak a gépre.
A mostani rendkívül kifeszített működési környezetben a piac több mint felét adó ultrafapadosok a legkevésbé szeretnének még a magyar államkasszába is csengetni, ugyanakkor nagyon éles versenyben vannak egymással is a magyar piacon. A Wizz Air az utolsó covid-hullámban nagyon óvatossá vált, simán átengedte a piacvezető pozíciót a Ryanairnek, amely viszont mindig is gyűlölte az ilyen kormányzati beavatkozásokat és mindig mindenhol azonnali komoly járatritkításokkal reagált.
Mindkét céget szeretettel várják sok más helyen, most el kell dönteniük, mennyire fontos számukra a magyar piac, ahol mesterségesen megnövelték a költségeiket, rontották a megtérülésüket.
A másik kérdésre valószínűleg nem érkezik hivatalos válasz, de nagyon érdekelne, hogy ezt az egész utasadó dolgot simán költségvetésilyuk-tömködő pénzbehajtásként találták ki az illetékesek, vagy pontosan tisztában voltak a forgalomra gyakorolt hatásával és éppen az utasszám lenyomása a ki nem mondott cél. Az jól látszik az extraprofitadóval megcélzott szektoroknál, hogy a bankok és a Mol mellett csupa olyan iparágat adóztatnak szét, amelyekkel kapcsolatban nyíltan kommunikálják, hogy a magyar tulajdon növelése a cél.
Ezért a szándék a reptérnél is logikusnak tűnik. Ha lenyomják a forgalmat és megmutatják, hogy akár növelhetik is az adót, hogy még kevesebb utas legyen, azzal a reptér értékét is komoly mértékben csökkentik. Miközben a nagy költségvetési szigor, a beruházások elhalasztása közepette azért arról nem felejett el Palkovics miniszter egyértelmű üzenetet küldeni, hogy a Budapest Airportot továbbra is szívesen megvennék, dolgoznak is rajta. E mellett pedig már szinte mellékszál, hogy a reptér három földi kiszolgálójának nagyon betesz az, hogy ők fizethetik a légitársaságok hozzájárulását. Közülük kettő külföldi, egy pedig NER-közeli. Vajon ki bírja tovább cérnával?
