Az amerikai pénzvilág tele van ügyeletes válságriogatókkal, de Pozsár Zoltán azzal szerzett nevet magának, hogy amikor farkast kiállt, az általában jön is. A svájci bankóriás Credit Suisse globális stratégája az egyik legismertebb magyar a Wall Streeten, előtte megjárta a New York-i jegybankot, az IMF-et és az amerikai pénzügyminisztériumot is. Innen már nincs nagyon feljebb, de a Magyar Nemzeti Bank elnökeként azért még kipróbálná magát. Exkluzív portré New Yorkból – ajánló a friss Forbes magazinból.
Szeptember 21-én, kedden a pénzvilágot a pánik kerülgette. A kínai ingatlanlufi bedőlni látszott, amint a világ egyik legnagyobb ingatlancége, a háromszázmilliárd dolláros adóssághegyet maga előtt görgető Evergrande csődközelbe került. Az újságcikkek a következő Lehman Brothers-pillanattal, az amerikai banknak a nagy világválságot elindító 2008-as csődjével riogattak.
De Pozsár Zoltánt, a Credit Suisse svájci bankóriás negyvenkét éves igazgatóját és a Wall Street felkent válsághírnökét nem különösen aggasztották a kínai rémhírek. Egy Upper East Side-i téglaház lépcsőjén, kávét szürcsölve kinyomott minden beérkező telefonhívást. Kivéve a feleségéét: ő a lelkére kötötte, hogy délre érjen vissza az új lakásba, amit hosszú évek keresgélése után találtak a Madison Avenue-n, egy sarokra a Central Parktól, mert jönnek a költöztetők a bútorokkal.
„Az ingatlanpiac más tészta, mint a bankrendszer – mondja. – Amúgy is, a kínai vezetés közbe fog lépni, ha komoly baj lesz.”
Pozsár Zoltán egyáltalán nem az a tipikus figura, aki befutott a Wall Streeten. Kinyúlt, viseltes V nyakú pólóban, napszítta fekete sortban és türkizkék edzőcipőben jön az interjúra – a fotózásra azért már elegánsabban –, és inkább kelti egy szórakozott doktorandusz benyomását, mint egy globális bank igazgatójáét. Az előre megbeszélt találkozónk idejét és helyszínét huszonnégy órán belül háromszor módosította. Az időnként megcsörrenő Gangnam Style-csengőhang a gombbillentyűzetes, őskövületnek tűnő Blackberry telefonján csak hab a tortán.
Hírnevét még a 2008-as nagy világválság kibontakozása alatt alapozta meg, amikor az árnyékbankrendszert kutatta. Alapgondolata, miszerint a globális válság terjedésében a szabályozók és gyakran az elemzők látókörén kívül eső, kvázi árnyékban működő pénzügyi intézmények (közvetítők) játszanak szerepet, merőben újnak számított akkor.
Pozsár Zoltánra figyelnek a Wall Street-en.
Kutatásai nyomán hívták meg elemzőnek a New York-i jegybankhoz, ahol arról híresült el, hogy az árnyékbankrendszer működését felrajzolta egy másfél méteres térképre, majd gerillamódon kiplakátolta a jegybank főtárgyalójába.
Amikor a nagybankok vezetői egyeztetésre vagy épp válságtanácskozásra érkeztek, mindenkit arra sarkalt, hogy időzzenek el a térkép előtt, mert csak a jéghegy csúcsát látják a válságban.
Pozsár New Yorkban találkozott a Forbes újságírójával és nemcsak elképesztően izgalmas és színes eddigi életútjáról és tapasztalatairól mesélt hosszasan, hanem későbbi terveiről, illetve hogy milyen szerepekben próbálná még ki magát.
„Arra azért kíváncsi lennék, milyen lehet jegybankelnöknek lenni. De azt csak otthon csinálnám.”
A Wall Street új, magyar csillagának exkluzív története a novemberi Forbes magazinban. Itt belelapozhatsz a friss lapszámba:
