A bírósági végrehajtók elnöke állítólag egy hónapja előzetesben ül, ma mondott le a területért felelős államtitkár. De mi az ügy tárgya, mit csinál egy végrehajtó és miért óriási biznisz irodával rendelkezni? Egy ügyvéd segítségével közérthetően elmagyarázzuk.
Hogyan lehet 30, akár 50 százalékos profitrátával dolgozni? Vég nélkül skálázható szoftvercéget kell építeni? Vagy túlárazott közbeszerzéseket kell folyamatosan nyerni? Nos, igazából elég, ha van egy végrehajtói irodád.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének irodája, a Schadl és Társa Végrehajtói Iroda pont ilyen számokkal dolgozik. 2020-ban 356 millió forintos árbevételből 134 milliós adózott eredményt csináltak, ami 37 százalékos profitráta.
De 2019-ben még ennél is hatékonyabbak voltak: 643 milliós árbevételből 317 milliós profitot hoztak ki, ami közel 50 százalék.
Schadl György sajtóértesülések szerint nagyjából egy hónapja van előzetes letartóztatásban, most pedig az ügyhöz kapcsolódóan lemondott tisztségéről Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára, Varga Judit miniszter helyettese, aki miniszteri biztosként épp a végrehajtói területért volt felelős. A politikus ugyanakkor még nem áll eljárás alatt, vádat nem emeltek vele szemben és hivatalosan meg sem gyanúsították, azonban ez utóbbi a célja a nyomozást lefolytató Központi Nyomozó Főügyészségnek.
De mi az ügy és hogy kapcsolódik egymáshoz a két figura?
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál Schadl Györgytől, a MBVK elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Az ügyészség közleménye szerinti a bűncselekmény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, vagyis egy igen komoly tárgyi súlyú ügyről van szó.
De miért és mire megy a vesztegetéssel Schadl? Ehhez meg kell nézni, hogy mit is csinálnak a végrehajtók és hogy néz ki a szervezet.
Mit csinálnak a végrehajtók?
Az önálló bírósági végrehajtók végzik a bírósági eljárásokat követő végrehajtásokat. Ők felelősek mindenért: joguk van ingóságokat, ingatlanokat lefoglalni, bankokat felszólítani a bankszámlák zárolására és inkasszálására, munkáltatókat hívhatnak fel, hogy a munkabér egy részét a végrehajtónak utalják, lekérhetik a gépjármű- és ingatlannyilvántartás adatait és így tovább.
Tehát az olyan ügyekben, ahol végrehajtás van, az ő kezükön folyik át minden, aminek anyagi értéke van.
„Ez egy nagyon erős törvényi monopólium, nem is nagyon lehetne máshogy lefolytatni a végrehajtásokat” – mondja a Forbes.hu-nak Szender Zoltán, ügyvéd. A Szender Ügyvédi Iroda alapítója hangsúlyozta: a végrehajtók nagyon nagy vagyontömeg fölött rendelkezhetnek az eredményes végrehajtások érdekében, ami törvényes keretek között közérdek. Ugyan az ügyek nagyobb részét kisebb jelentőségű, tehát kisebb értékű végrehajtások teszik ki, a legtöbb végrehajtói iroda praxisában megvannak az igazán nagyértékű eljárások, vagyontárgyak is.
Egy ritka képen együtt Völner Pál és Simonka György. Forrás: Zsóriné Kovács Márta // Facebook
A MBVK a terület 2015-ös reformjával jött létre, akkor szervezték át a végrehajtói kamarát karrá.
A reform hátterében jórészt az volt, hogy az akkori rendszer a végrehajtók praxisában komoly visszaélésekre adott lehetőséget, ami a devizahiteleseket érintő végrehajtási eljárásokban sokszor keltett erős visszhangot.
Az átszervezéssel a bírósági végrehajtók önállósága csökkent, erősödött a minisztériumi kontroll, de azt látni kell: továbbra is nagyon megéri végrehajtónak lenni.
Kevés végrehajtó van nagyon komoly vagyontömegre
„A legfrissebb adatok szerint ma 182 végrehajtói iroda működik az országban” – mondja Szender. Ehhez a 182 irodához fut be minden egyes ügy, az ő kezükön fut át az összes vagyontárgy, ami a végrehajtásokat érinti. Ráadásul a törvény szerint a végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget kell kielégíteni.
„Tehát ha fellelhető végrehajtás alá vonható vagyontárgy, akkor a végrehajtó a saját, törvény által megszabott jutalékához szinte mindig hozzájut nem egyszer megelőzve ezzel akár a többi jogosultat is, akik jogos követelésének érvényesítése érdekében egyáltalán megindulhatott az eljárás”
– mondja az ügyvéd.
A jutalék mértéke a törvény szerint:
- ötmillió forintot meg nem haladó összeg esetén 8 százalék,
- öt és tízmillió forint között 400 ezer forint és az ötmillió forint feletti rész 6 százaléka,
- tízmillió forint összeg esetén 700 ezer forint forint és a tízmillió feletti rész 3 százaléka.
Ha tehát egy több százmilliós, milliárdos ingatlanról van szó, a végrehajtási jutalék máris több tízmillió forint lehet.
Életed végéig biztos bevétel
A reform előírta azt is, hogy a végrehajtóknak jogi végzettségük legyen. 2017. december végéig kellett igazolni, hogy a végrehajtó legalább elkezdte a jogi egyetemet, 2022. december 31-ig pedig azt, hogy el is végezték.
„Az elmúlt nagyjából négy évben pont az új előírások miatt nagyon komoly átrendeződés volt a területen. Most, a legfrissebb pályázati kiírásban a végrehajtói kar 35 végrehajtót keres.”
A kar írja ki a pályázatot, ők tesznek javaslatot az Igazságügyi Minisztérium felé, majd a tárca nevezi ki a kar ajánlása alapján a végrehajtókat. Tehát a végrehajtói kar elnökének nagyon nagy szava van abban, kinek a neve kerül a tárca elé. És a minisztériumban épp a területért felelős államtitkár, Völner Pál elé kerülnek a papírok (pontosabban kerültek eddig).
Ha megnézzük az elmúlt évek híreit, amikor végrehajtókat neveztek ki, mindig megtaláljuk Völnert.
Mint ebben az origós cikkben: ott mosolyog középen az államtitkár jó pár, frissen kinevezett végrehajtó gyűrűjében.
A végrehajtókat továbbá határozatlan időre nevezik ki – hacsak fel nem merül bűncselekmény gyanúja vagy etikai vétség –, nem igazán lehet őket elmozdítani.
„Ha vigyázol magadra, életed végig nagyon biztos bevételi forrás, ha van egy irodád” – mondja Szender.
Ráadásul 2022. decemberéig van idő a jogi végzettség igazolására, hogy feltöltsék a sorokat. Utána, hasonlóan a közjegyzőkhöz, szinte kihalásos alapon fog működni végrehajtók kinevezése: praxishoz alig lehet majd hozzájutni.
Komoly hatalom a kinevezési jog
Tehát ezen az éppen átrendeződő, de hatalmas piacon igencsak komoly szava volt a most korrupciós ügybe keveredett két vezetőnek.
Végrehajtónak lenni megbízható és komoly bevételi forrás, a cégjegyzék adatai közt kattintgatva az irodák többségénél százmillió feletti árbevételt lehet látni hasonlóan magas profitrátával.
A végrehajtói egy komoly, bizalmi szerep is, hiszen a futó eljárásokat számos ponton befolyásolhatnák is ezek az irodák. Hogy ez ne történhessen meg, szigorú törvények keretezik a munkásságukat és bizarr módon a magyaros logikával újra felosztott piac is a korrupciós kockázatok ellen hathat (miért adna ki valaki bizalmi információkat például értékes vagyontárgyak árverezéséről, ha a törvények bebetonozzák egy jövedelmező üzletbe?).
Jelen ügyben Völner Pált még nem gyanúsították meg annak ellenére, hogy Schadl már előzetesben van. Szender Zoltán azt is hangsúlyozta: iszonyú nehéz a vesztegetéses ügyeket feltárni, mert egyik félnek sincs érdeke a rendőrséghez fordulni. Szóval valószínűleg Schadl György tett az előzetes letartóztatás alatt olyan vallomást, amely gyanúba keverte Völnert.
„A magyar jogrendszer hivatalosan nem ismeri a vádalku intézményét. De az ilyen típusú ügyekben éppen a bűncselekmények felderítése melletti kiemelt társadalmi érdek okán a büntetést korlátanul enyhíteni lehet, akár mellőzni is, ha a terhelt olyan vallomást tesz, ami érdemben segít az egész ügyet feltárni.”
És ami a legszebb: az egészet kiszervezték
Szóval itt tartunk most. Völner arra vár, hogy a nyomozó hatóság meggyanúsítsa, eddig feltételezik, hogy alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el Schadltól (mostanra az is kiderült, régóta figyelték a gyanusítottakat). Egyelőre nem tudni pontosan, mi lehetett a vesztegetés célja.
Az biztos, hogy Völnernek a legnagyobb ráhatása a végrehajtók kinevezésére volt.
És ami a legszebb: a bírósági végrehajtás immár a nemrég létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá tartozik, ahová a kormány az összes kényes ügyet kiszervezte a dohánykereskedelemtől a szerencsejátékig. Vélhetően pont azért, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az új kormánynak ne legyen hatásköre beletenyerelni kényelmetlen témákba (persze az is elképzlhető, hogy a nyomozás miatt vették be ide ezt a területet is). Ezzel eldőlt az is, hogy a politikához bekötött, védett piac marad a végrehajtóké.
Az pedig már egy teljesen másik kérdés, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, aki volt fideszes képviselőhöz méltóan dob vissza minden, a pártot érintő feljelentést, akin megakad minden kényelmetlen ügy, ami a kormány és a kormányközeli vállalkozókat érinti,
miért most döntött úgy (már ha ő döntött), hogy átenged egy vesztegetési ügyet, ami egy kormányközeli figurához köthető.
