Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Világcégek és luxusmárkák használják a magyar család újrahasznosított tollait

Egy közel tízmilliárd forintos árbevételű magyar cég úgy döntött, fenntarthatóbb pályára áll. Az új üzleti modelljükben olyan márkák láttak fantáziát, mint a Burberry, a H&M, a Tommy Hilfiger vagy a Patagonia.

„Azt mondta, fiam, ha az erdei úton jársz, ott sosem lesz friss gyümölcs, mert mások már leszedték. Ha friss szedret akarsz enni, át kell mászni a szúrós bokrokon, és le kell menni a meredélybe.”

Ezt a tanácsot adta idősebb Gellért Ákosnak, a Naturtex Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. alapítójának Erdélyből Miskolcra települt édesapja annak idején. A családi, tavaly 9,6 milliárd forintos árbevételű céget azóta már nem Ákos, hanem fiai, ifjabb Gellért Ákos és Gellért Balázs igazgatják, az új generációt pedig már nem a friss szeder, hanem a régi érdekli.

Kevésbé átvitt értelemben: a Naturtex bevételének egyre nagyobb részét adják az újrahasznosított tollból és pehelyből készült termékeik, olyannyira, hogy egy külön márkát is felhúztak rá.

A több mint harmincéves családi cég fő profilja a tollal, pehellyel, gyapjúval, műszállal és egyéb természetes és szintetikus anyaggal töltött paplanok, párnák, hálózsákok és dzsekik gyártása, forgalmazása – sztorijukat 2014 augusztusában írtuk meg a Forbes magazinban. Csakhogy azóta zöldebb próbál lenni a világ és zöldebb lett a cég: a 2018-ban létrehozott Redown by Naturtex márka keretében ugyanezeket a termékeket gyártják, a különbség csak annyi, hogy az ezekhez felhasznált tollat és pelyhet régi, használt paplanból, párnából vagy kabátból szerzik be.

A használt anyagot egyelőre egy francia partnerük szolgáltatja, ami ruhagyűjtő konténerekből szerzi be az egyébként jó eséllyel a szeméttelepen landoló ágyneműket és kabátokat. A használt töltetanyagot koruk, színük szerint kategorizálják, ami ezután a Naturtex szegedi üzemébe kerül: itt lemossák, sterilizálják az anyagot, 135 fokon megszárítják – közben laborban bevizsgálják, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelel-e –, és a friss töltetanyagot kiszállítják a különböző gyárakba.

A végállomás az olyan nagy márkák üzletei, mint a Burberry, a H&M-csoport, a Tommy Hilfiger, a Mammut vagy a Patagonia – utóbbi volt az első, aki fantáziát látott az újrahasznosított tollakban.

A Redown csak az egyik szelete a cég fenntarthatósági stratégiájának: a Naturtex nemcsak a profiljába vágó anyagokat dolgozza fel, hanem a hozzájuk kerülő összes használt termék 97 százalékát. Azokat a tollakat, amik túl sérültek, töredezettek vagy régiek ahhoz, hogy jó minőségű új terméket lehessen belőlük csinálni, trágyaként használják fel, vagy (egy svájci partnercégükkel együttműködve) „műanyagjellegű” anyagot készítenek belőlük; a használt textilanyagból pedig speciális védőanyagot gyártanak festők vagy bútorszállító cégek számára. „Annak nincs értelme, hogy csinálsz egy fenntartható terméket, de közben alapvetően környezetszennyező a céged – mondja Gellért Balázs. – A kettő nem passzol össze.”

Jövőre a teljes újrafelhasználási folyamatot szeretnék automatizálni, a piacon még nem létező technológia kialakítására 2019-ben elnyertek egy kétmillió eurós k+f pályázatot. Már elkezdték az új üzem kialakítását Szegeden, a tervek szerint az épület energiaellátásának több mint fele napenergiából származik majd.

Újra vagy nem újra?

Százszázalékosan körforgásos pályára sosem fognak tudni átállni, hiszen a körforgás része az új tollak folyamatos bevonása. „Nem állíthatunk át minden terméket Redownra, mert a vágóhidakon keletkező tollakat mindig fel kell majd dolgozni. Ha mindenki átállna erre, előbb-utóbb ez a körforgás megszűnne.”

Balázs szerint az ideális arány az lenne, ha termékeik 60 százaléka új, 40 százaléka újrahasznosított tollból és pehelyből készülne. „Ez persze változhat, mert jelenleg nincs arról statisztikai adat, hogy hány ezer vagy millió tonna landol továbbra is a hulladékban.”

Az International Down and Feather Bureau (igen, ilyen is van) a Forbesnak a téma kapcsán azt írta, a többi anyaghoz hasonlóan a pehelyújrahasznosítás egyre népszerűbb az iparágban, annak ellenére, hogy a pehely (a baromfiipar melléktermékeként) eleve egy fenntartható és környezetbarát anyag. Az újrahasznosított pelyhekre ugyanazok a tesztelési szabályok és tanúsítványok vonatkoznak, mint minden egyéb újonnan bevezetésre kerülő pehelyre. „Ma már világszerte rengeteg olyan cég van, ami újrahasznosított pelyhet használ, ez sem az iparágban tevékenykedő cégeket, sem a különböző országokat tekintve nem unikális” – írta a szervezet a Forbesnak, hozzátéve, bár a Naturtex nem tagjuk, úgy látják, a magyar cég „egy jól szervezett vállalat, jó márkákkal”.

Borítókép: Orbital Strangers // Archív

 

Jó ízlés! Milyen szörnyűséges dolog. Az ízlés a kreativitás gyilkosa.