Sem személyesen, sem más céges érdekeltségén keresztül nem szolgáltatott semmilyen nemű adatokat ukrán állampolgárságú felhasználókról az orosz kormánynak a Telegram milliárdos alapítója, Pavel Durov – nyilatkozta a Forbes.com szerint az üzenetküldő alkalmazás szóvivője. Hozzátették: a cég sem adott ki soha az orosz hatóságoknak felhasználói adatokat.
A Leningrádban (a mai Szentpéterváron) született Durov hétfőn Telegram-posztot is közzétett háborús témában. Ebben személyes kapcsolódásairól ír, például anyai ágon való kijevi kötődéséről, az anyja ukrán eredetű leánykori nevéről (Ivanenko), illetve hogy a mai napig több rokona is Ukrajnában él.
„Ezért is személyes számomra és a Telegramnak is ez a tragikus konfliktus.”
A platform március másodikán is közzétett egy hivatalos posztot, de akkor még csak arról írtak: nemzetközi csapatukat többen Ukrajnából erősítik, és kívánják, hogy mihamarabb véget érjen a háború.
Miért van ennek jelentősége?
Mert az üzenetküldő szolgáltatás mind a hozzátartozókkal való kapcsolattartás, az információszerzés, az ukrán kormányzati tájékoztatás, és nem mellesleg a dezinformációs hadviselés kiemelt színtere a háborúban.
A Telegrammal kapcsolatban többek közt már a titkosított üzenetküldő Signal alapítója is kifejezte aggályait. Pontosabban a kibervédelmi és dezinformációs veszélyek miatt, valamint arról, hogy megvan annak a veszélye, hogy a Telegram esetleg annyira kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hogy az oroszoknak kényszerül személyes adatokat átadni.
Több techóriással ellentétben a Telegramnak nincs rendszeres átláthatósági jelentése, ami esetleg arról számolna be, milyen gyakorlat mentén szolgáltat a cég felhasználói adatokat bizonyos országok bűnüldöző szerveivel.
Durov jelenleg Dubajban él zárkózott életet, és politikai, közéleti témákban nemigen szokott felszólalni, már csak ezért is hírértékű a cég és saját szóban forgó nyilatkozata.
„Újra így tennék”
Ha szigorúan vesszük a Telegram nyilatkozatát, ez azt jelenti, hogy Durov a Vkontakte (VK) vezetőjeként sem adott ki soha felhasználói adatokat az orosz kormánynak.
A 2006-ban indult orosz közösségimédia-óriásnak Durov társalapítója volt, saját tulajdoni részét 2014-ben adta el. Mostani posztjában arra is visszaemlékszik a milliárdos, amikor 2013-2014 környékén – mint írja – elhagyta Oroszországot és a céget, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a korábbi ukrán elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics ellen tüntető ukrán felhasználók privát adatait követelte tőlük. (Janukovics tegnap Minszkbe repült, ahol felszólította Zelenszkijt, hogy tegye le a fegyvert. Az ex-elnökre 13 éves börtönbüntetést róttak ki mielőtt Moszkvába menekült.)
Durov az FSZB felőli nyomásról ma azt írja: ukrán felhasználóikat árulták volna így el, vállalta, hogy emiatt kirúgják cégéből és elhagyni kényszerül Oroszországot.
„Ha kell, újra így tennék, hezitálás nélkül” – írja.
Durovékat már előtte, 2011-ben is Putyin-ellenes, az akkori orosz elnökválasztás elcsalását hirdető aktivisták VK-fiókjának cenzúrájára kényszerítették. Ezt később otthoni és irodai rajtaütés is követte, amit egy abszurd vádra alapoztak, miszerint Durov autójával áthajtott egy rendőr lábán.
A VK-t a Kreml-közeli befektetői kör falta fel, folyamatosan kiszorítva Durovot, végül az az Aliser Uszmanov-féle USM Holdings lett a legnagyobb tulajdonos. Durov ekkor szállt ki. Érdekesség, de az „orosz Facebook” ma is a legnagyobb európai közösségi oldal, de már nem a szankciókkal amúgy szintén sújtott üzbég származású Uszmanov a legnagyobb tulajdonos, őt a Gazprom egyik biztosítója vásárolta ki, így az orosz gázóriás különböző cégeken keresztül ma a VK legnagyobb tulajdonosa. Nemcsak a közösségi oldal, hanem több technológiai cég is tartozik azon keresztül a portfóliójába.
Az orosz Facebook után az orosz Whatsapp
Pavel Durov a Telegramot a testvérével együtt alapította 2013-ban. Tanultak a VK történetéből, a mai napig nem hozták nyilvánosságra, hol, milyen joghatóság alatt működik az azonnali üzenetküldést és fájlmegosztást kínáló alkalmazás mögötti cég (központjuk papíron Abu-Dhabiban van és van londoni bejegyzésű cégük is).
A Telegram egyik legerősebb ajánlata a felhasználóknak, hogy védett csatornát biztosít a számukra, semmilyen külső befolyásolásnak nem engednek. Ez is népszerűségének egyik oka. A cég hitelességének egyik oka épp a keletkezéstörténete: a putyini Oroszországból menekülő testvérpár újra összehozta a nagy dobást, csak immár máshol.
Az FSZB megint felbukkan
Csakhogy az FSZB-vel Durov új cége is összetűzésbe került. Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor régi vágya, hogy az orosz felhasználók adatait tároló szerverek lehetőleg legyenek orosz földön. A 2017-es szentpétervári robbantások kiváló ürügyet szolgáltattak arra, hogy a hatóság az elgondolása mellett érveljen, az FSZB pedig nem habozott lépni. Mivel a nyomozók úgy sejtették, a merénylők a Telegram csatornáját használták kommunikációra, követelték a titkosítás feloldásához szükséges kulcsok kiadását a Telegramtól. Durov akkor a levéltitok alkotmányos védelmére hivatkozott valamit arra, hogy technikailag is végrehajthatatlan az FSZB kérése: se kulcs, se hátsó ható nincs a Telegram rendszerében.
A Roszkomnadzor látva Durovék hajthatatlanságát, korlátozta a Telegram elérést Oroszországban. Ezt persze a maga módján tette: tiltólistára tette, mint információforrást a Telegram oldalát, gyakorlatilag ez az alkalmazás használatában sok fennakadást nem okozott. A Telegram aztán 2020-ban lekerült a tiltólistáról, de a csatornájához továbbra sem engedte oda a szolgálatokat, hiszen akkor bármely felhasználó csevegéséhez hozzáfért volna a Kreml. Az nem is kérdés, hogy ezt nagyon szerették is volna elérni. Durovék ugyanakkor vállalták, hogy fellépnek a terrorizmus ellen, bár nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent.
A nagy Facebook-leállás alatt az amerikai közösségimédia-óriáshoz tartozó Whatsapp is leállt. Ennek az egyik nagy nyertesei lettek Durovék: pár óra leforgása alatt 70 millión regisztráltak a Telegramra.
Bevetették ellene a Pegasust is?
Hogy Dubrovra még mindig kíváncsiak, azt jól jelzi, hogy a techmilliárdos telefonszáma is rajta volt az úgynevezett Pegasus-listán. Ezen olyan politikusok, ügyvédek és vállalkozók szerepeltek, akik potenciális célpontjai lehettek az izraeli NSO által fejlesztett kémszoftvernek – ezt a magyar kormány is bevetette újságírók és ellenzéki szereplők ellen. Nincs arról információ, hogy Durov telefonján végül megtalálták-e a kémszoftver nyomait. Könnyen elképzelhető, hogy nem az oroszok, hanem az Egyesül Arab Emirátusok volt a megrendelő ebben az esetben.
A technológiai cég eddig 2,7 milliárd dollárnyi befektetési tőkét szívott fel. Az amerikai Forbes közel 14,5 milliárd dollárra becsüli Durov vagyonát.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
Borítókép: falfestmény Viktor Durovról Szentpéterváron. Fotó: Viktor Durov Twitter-oldala
