Borítókép: falfestmény Viktor Durovról Szentpéterváron. Fotó: Viktor Durov Twitter-oldala
Fotó: Borítókép: falfestmény Viktor Durovról Szentpéterváron. Fotó: Viktor Durov Twitter-oldala
rövid hír

Két világ között a Telegram milliárdos, kijevi gyökerű alapítója, az orosz Facebookot Putyinék csavarták ki a kezéből

Forbes
2022. március 09. 8 perc olvasás

A milliárdos ritkán szólal fel politikai, közéleti témákban. Az orosz-ukrán háború kapcsán kivételt tett. A cége által fejlesztett Telegram védett kommunikációs csatornáját az ukrán kormány tagjai is szívesen használják. Vajon az oroszok is?

Sem személyesen, sem más céges érdekeltségén keresztül nem szolgáltatott semmilyen nemű adatokat ukrán állampolgárságú felhasználókról az orosz kormánynak a Telegram milliárdos alapítója, Pavel Durov –  nyilatkozta a Forbes.com szerint az üzenetküldő alkalmazás szóvivője. Hozzátették: a cég sem adott ki soha az orosz hatóságoknak felhasználói adatokat.

A Leningrádban (a mai Szentpéterváron) született Durov hétfőn Telegram-posztot is közzétett háborús témában. Ebben személyes kapcsolódásairól ír, például anyai ágon való kijevi kötődéséről, az anyja ukrán eredetű leánykori nevéről (Ivanenko), illetve hogy a mai napig több rokona is Ukrajnában él.

„Ezért is személyes számomra és a Telegramnak is ez a tragikus konfliktus.”

A platform március másodikán is közzétett egy hivatalos posztot, de akkor még csak arról írtak: nemzetközi csapatukat többen Ukrajnából erősítik, és kívánják, hogy mihamarabb véget érjen a háború.

Miért van ennek jelentősége?

Mert az üzenetküldő szolgáltatás mind a hozzátartozókkal való kapcsolattartás, az információszerzés, az ukrán kormányzati tájékoztatás, és nem mellesleg a dezinformációs hadviselés kiemelt színtere a háborúban.

A Telegrammal kapcsolatban többek közt már a titkosított üzenetküldő Signal alapítója is kifejezte aggályait. Pontosabban a kibervédelmi és dezinformációs veszélyek miatt, valamint arról, hogy megvan annak a veszélye, hogy a Telegram esetleg annyira kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hogy az oroszoknak kényszerül személyes adatokat átadni.

Több techóriással ellentétben a Telegramnak nincs rendszeres átláthatósági jelentése, ami esetleg arról számolna be, milyen gyakorlat mentén szolgáltat a cég felhasználói adatokat bizonyos országok bűnüldöző szerveivel.

Durov jelenleg Dubajban él zárkózott életet, és politikai, közéleti témákban nemigen szokott felszólalni, már csak ezért is hírértékű a cég és saját szóban forgó nyilatkozata.

„Újra így tennék”

Ha szigorúan vesszük a Telegram nyilatkozatát, ez azt jelenti, hogy Durov a Vkontakte (VK) vezetőjeként sem adott ki soha felhasználói adatokat az orosz kormánynak.

A 2006-ban indult orosz közösségimédia-óriásnak Durov társalapítója volt, saját tulajdoni részét 2014-ben adta el. Mostani posztjában arra is visszaemlékszik a milliárdos, amikor 2013-2014 környékén – mint írja – elhagyta Oroszországot és a céget, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a korábbi ukrán elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics ellen tüntető ukrán felhasználók privát adatait követelte tőlük. (Janukovics tegnap Minszkbe repült, ahol felszólította Zelenszkijt, hogy tegye le a fegyvert. Az ex-elnökre 13 éves börtönbüntetést róttak ki mielőtt Moszkvába menekült.)

Durov az FSZB felőli nyomásról ma azt írja: ukrán felhasználóikat árulták volna így el, vállalta, hogy emiatt kirúgják cégéből és elhagyni kényszerül Oroszországot.

„Ha kell, újra így tennék, hezitálás nélkül” – írja.

Durovékat már előtte, 2011-ben is Putyin-ellenes, az akkori orosz elnökválasztás elcsalását hirdető aktivisták VK-fiókjának cenzúrájára kényszerítették. Ezt később otthoni és irodai rajtaütés is követte, amit egy abszurd vádra alapoztak, miszerint Durov autójával áthajtott egy rendőr lábán.

A VK-t a Kreml-közeli befektetői kör falta fel, folyamatosan kiszorítva Durovot, végül az az Aliser Uszmanov-féle USM Holdings lett a legnagyobb tulajdonos. Durov ekkor szállt ki. Érdekesség, de az “orosz Facebook” ma is a legnagyobb európai közösségi oldal, de már nem a szankciókkal amúgy szintén sújtott üzbég származású Uszmanov a legnagyobb tulajdonos, őt a Gazprom egyik biztosítója vásárolta ki, így az orosz gázóriás különböző cégeken keresztül ma a VK legnagyobb tulajdonosa. Nemcsak a közösségi oldal, hanem több technológiai cég is tartozik azon keresztül a portfóliójába.

Az orosz Facebook után az orosz Whatsapp

Pavel Durov a Telegramot a testvérével együtt alapította 2013-ban. Tanultak a VK történetéből, a mai napig nem hozták nyilvánosságra, hol, milyen joghatóság alatt működik az azonnali üzenetküldést és fájlmegosztást kínáló alkalmazás mögötti cég (központjuk papíron Abu-Dhabiban van és van londoni bejegyzésű cégük is).

A Telegram egyik legerősebb ajánlata a felhasználóknak, hogy védett csatornát biztosít a számukra, semmilyen külső befolyásolásnak nem engednek. Ez is népszerűségének egyik oka. A cég hitelességének egyik oka épp a keletkezéstörténete: a putyini Oroszországból menekülő testvérpár újra összehozta a nagy dobást, csak immár máshol.

Az FSZB megint felbukkan

Csakhogy az FSZB-vel Durov új cége is összetűzésbe került. Az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor régi vágya, hogy az orosz felhasználók adatait tároló szerverek lehetőleg legyenek orosz földön. A 2017-es szentpétervári robbantások kiváló ürügyet szolgáltattak arra, hogy a hatóság az elgondolása mellett érveljen, az FSZB pedig nem habozott lépni. Mivel a nyomozók úgy sejtették, a merénylők a Telegram csatornáját használták kommunikációra, követelték a titkosítás feloldásához szükséges kulcsok kiadását a Telegramtól. Durov akkor a levéltitok alkotmányos védelmére hivatkozott valamit arra, hogy technikailag is végrehajthatatlan az FSZB kérése: se kulcs, se hátsó ható nincs a Telegram rendszerében.

A Roszkomnadzor látva Durovék hajthatatlanságát, korlátozta a Telegram elérést Oroszországban. Ezt persze a maga módján tette: tiltólistára tette, mint információforrást a Telegram oldalát, gyakorlatilag ez az alkalmazás használatában sok fennakadást nem okozott. A Telegram aztán 2020-ban lekerült a tiltólistáról, de a csatornájához továbbra sem engedte oda a szolgálatokat, hiszen akkor bármely felhasználó csevegéséhez hozzáfért volna a Kreml. Az nem is kérdés, hogy ezt nagyon szerették is volna elérni. Durovék ugyanakkor vállalták, hogy fellépnek a terrorizmus ellen, bár nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent.

A nagy Facebook-leállás alatt az amerikai közösségimédia-óriáshoz tartozó Whatsapp is leállt. Ennek az egyik nagy nyertesei lettek Durovék: pár óra leforgása alatt 70 millión regisztráltak a Telegramra.

Bevetették ellene a Pegasust is?

Hogy Dubrovra még mindig kíváncsiak, azt jól jelzi, hogy a techmilliárdos telefonszáma is rajta volt az úgynevezett Pegasus-listán. Ezen olyan politikusok, ügyvédek és vállalkozók szerepeltek, akik potenciális célpontjai lehettek az izraeli NSO által fejlesztett kémszoftvernek – ezt a magyar kormány is bevetette újságírók és ellenzéki szereplők ellen. Nincs arról információ, hogy Durov telefonján végül megtalálták-e a kémszoftver nyomait. Könnyen elképzelhető, hogy nem az oroszok, hanem az Egyesül Arab Emirátusok volt a megrendelő ebben az esetben.

A technológiai cég eddig 2,7 milliárd dollárnyi befektetési tőkét szívott fel. Az amerikai Forbes közel 14,5 milliárd dollárra becsüli Durov vagyonát.

Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:

Borítókép: falfestmény Viktor Durovról Szentpéterváron. Fotó: Viktor Durov Twitter-oldala