Csak egy játékot akartak csinálni a fiaiknak, ma évi 30 milliós forgalmuk van belőle, amit idén növelni szeretnének. Kálmán Melinda és Barbély Balázs legfeljebb ötezer forintot költöttek marketingre, a Varázspallót mégis minden földrészen ismerik már.
„Miután megszületett a fiunk, a fővárosból kiköltöztünk ide a Szentendrei-szigetre. Egyszerűen és környezettudatosan élünk, ami az életünk minden területén megjelenik, és nagyon fontos számunkra. A játszótereink a Duna-part, a szántóföld, az erdő voltak. A gyerekeink, Milos és később Ábel legtöbb játéka is egyszerű, természet ihlette játékok voltak leginkább. Amit csak tudtunk, mi magunk készítettünk, az alkotó folyamatba pedig a gyerekeket is igyekeztünk bevonni. Ez a természetközelség adta az inspirációt, hogy csináltassunk egy hajlított fa pallót a fiainknak” – meséli Melinda.
Rajzolgattak, tervezgettek, de ekkor Európában nem találtak olyan helyet ahol ilyesmit árultak volna, az asztalosok pedig azt mondták, bonyolult és drága az elkészítése, így nem volt más választásuk: maguknak kellett megcsinálni.
Balázs az asztalosmunkában igencsak kezdőnek számított, de kitartó volt.
„Máig emlékszem, ahogy édesapámmal és az apósommal állunk a garázsban és okoskodunk, mindenki megpróbálta beletenni a saját tudományát. A pallók ma jó minőségű rétegelt fa lemezekből készülnek, amit speciális ragasztóval és saját tervezésű és kivitelezésű présgéppel alakítunk erre az íves, hajlított formára. A legelsőt a házfelújításból maradt fahulladékokból és papírragasztóval ragasztottuk”
– emlékszik vissza Balázs. Mindez valamikor 2011-ben történt.
Fotók: Orbital Strangers
A gyerekek imádták az számtalan játéklehetőséget rejtő fa eszközt, a barátok is pillanatok alatt megszerették és gyorsan terjedt az ismerősök körében is. Egyéni vállalkozók lettek, és elkezdték szépen lassan, ketten. Melinda a vásárlókkal tartotta a kapcsolatot, alapanyagot szállított, adminisztrált, feladta a postán a megrendeléseket, Balázs gyártott. „Informatikusként dolgoztam, reggel felszálltam a kishajóra, délután hazajöttem, és mentem pallózni. Nem egyszer éjfélig” – mondja Balázs a kezdetekről, és hozzáteszi, nem gondolta volna, hogy egyszer ebből főállás legyen. Hisz mégiscsak informatikus, és csupán egy 23 négyzetméteres műhelye volt.
A Varázspalló befektetés nélkül indult, és ugyan Balázsék nem rendelkeztek vállalkozói tapasztalattal, jó érzékkel visszaforgatták a bevételeket. Így a vállalkozás önmagát építve megtorpanás nélkül növögetett, mindig egy kicsit haladtak előre. „Először egykilós ragasztót vettem, ami hamarosan kevés lett, így vettünk egy öt kilóst. Ma már ennek a harmincszorosára van szükségünk” – meséli Balázs.
Kezdetben átlag 5-10 megrendelésük volt havonta, ami átlag 300 000 forintot hozott évente. Egyedül, mellékállásban ez is nagy falatnak bizonyult, de ezalatt volt idő kitapasztalni, melyik gyártó alapanyaga a legjobb, melyik festékkel, lakkal esik jól dolgozni. Nagyon sokat tanultak a fáról, szépen összeállt a gyártási folyamat.
Ekkor jött egy fordulat: Melinda egyik barátnője Angliába költözött a családjával, ahová a Varázspallót is magukkal vitték, így szépen lassan csorogni kezdtek az angol megrendelések is. Gyógytornászok, mozgásterapeuták is gyakran vitték, és a forgalmazókat sem nekik kellett vadászni. A palló eladta magát és világ körüli útra indult. Híre mint a mesékben, szájról szájra terjedt.
Ha akarom, bölcső, ha akarom, csúszda
Miért nagy szám egy hajlított deszka? „A palló arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kész ötletek befogadása helyett saját maguk alkossanak, aktívak és kreatívak legyenek. Alapvetően ez egy mozgásfejlesztő eszköz az óvodás és a kisiskolás gyerekek számára, de a tapasztalat azt mutatja, hogy kortalanul használható, és használják is” – mondja Melinda. Berényi Zsuzsa jógaterapeuta nemcsak a gyerekek óráiba építette be: „Nagyon jól megmozgatható vele a csípő, a belső comb, ezért a nyugdíjas korosztálynál is használom. A gyerekek mondókázva hintáznak, sétálnak rajta, és azt vettem észre, hogy ha nem célzottan foglalkoztatom őket vele, csak éppen elvannak, akkor is mágnesként vonzza őket.”
Szendrei-Berta Zsófia gyógytornász főleg mozgásos ügyetlenség, egyensúlyproblémák esetében használja: „Más fejlesztő eszközökkel szemben a Varázspalló nagy előnye, hogy csak két dimenzióban mozdul el, így nagyobb biztonságot nyújt az egyensúlyproblémával küzdő gyerekeknek, főleg a terápiás folyamat kezdetén. Természetes egyszerűsége hamar meghozza a gyerekek kedvét a kísérletezésre (lehet csúszda, bábszínház, szörfdeszka is belőle), így a strukturáltabb egyensúly-és koordináció-fejlesztés mellett a pallóval valo kreatív, szabad játék pozitív mozgásélményt nyújt, és az önbizalmukat is erősíti.”
A mozgásfejlesztés mellett végtelen játéklehetőség is rejlik benne, erről beszél Bogdán Fruzsina, aki harmadik szülinapjára lepte meg a lányát egy Varázspallóval: „Attól multifunkcionális, hogy nincs konkrét funkciója, bármi lehet a játékban. Amellett, hogy mozgásra inspirálja a kislányunkat, szinte minden játékába is beépíti. Teljesen az ő kreativitásán és fantáziáján múlik, minek használja.
Volt már hegy, görkoripálya, bölcső, csúszda, de mindennap újabb és újabb ötletekkel találkozunk.”
A rétegeket úgy forgatják össze, hogy a végeredmény egy nagyon rugalmas, de erős, stabil forma, ami nem változott a kezdetekhez képest, csupán vastagabb, ezáltal arányosabb lett egy véletlen folytán: „Közeledett a karácsony, de nem jutottunk hozzá a megszokott minőségű alapanyaghoz, ezért a rétegszám növelésével próbálkoztunk. Amikor leemeltem a présről, nem hittem a szememnek. Ez a plusz réteg tökéletessé tette az arányait, egy igazán szép tárgy lett belőle” – mondja Balázs, miközben bemutatót tart a nappaliban.
Előkerül egy nagyobb méretű darab is, egyedi rendelés, egy jógaoktató kérte. Árulnak natúr (13 900 Ft) és oldalfestéssel (14 900 Ft) ellátott darabokat, az utóbbi a rendelések 60 százalékát teszi ki. Emellett készülnek egészen egyedi, teljes felületén festett pallók is, amelyek főleg az angol megrendelők körében népszerűek. Ezeket Melinda festi akvarellfestékkel, amire aztán lakkréteg kerül (18 900 Ft).
Nem leszünk pallógyárosok
2015 még nem hozott áttörést, de a bevételek biztosan növekedtek, ekkor évi 1 200 000 forintot hozott a palló. 2016 végére megduplázódtak az eladások, amit az egyszemélyes gyártás már nem tudott kiszolgálni: felvettek egy segítséget. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek, el kellett dönteni, mennyire szeretnék üzletileg komolyan csinálni.
Döntöttek. 2017 elején Balázs feladta az informatikusi állását, és – ahogy várható volt – felgyorsultak a folyamatok.
Tavasszal már egy asztalosműhelybe költöztek, ahol két másik munkaerő is csatlakozott a gyártáshoz. Nyár közepére az egyéni vállalkozói keretet is kinőtték – megalapították a Varázspalló Kft-t. Mióta Balázs főállásként tekint a pallóra, ez jelenti a család megélhetését is. Panaszra nincs okuk, a tavalyi évben már 30 millióig kúszott az árbevételük.
Melinda kapcsolatot tart, intézi a megrendeléseket, posztol a közösségi oldalakra. Egyébként nemzetközi kapcsolatok szakon végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, ami jól jön mostanában, hiszen a megrendeléseik közel hatvan százaléka külföldről érkezik. Főleg Európából, a legtöbb az Egyesült Királyságból, de Hollandiába, Romániába, Franciaországba és Spanyolországba is sokat szállítanak. Mivel Varázspalló néven nehéz külföldön eladni, kapott egy angol nevet is, megszületett a Creatimber, a timber (deszka) és a creative szavak játékos összegyúrásából.
„Mindenféle erőlködés és stresszelés nélkül eljutottunk oda, hogy az európai kisgyerekes szülőknek már benne van a szótárukban a Creatimber, ha ajándékot keresnek a gyermeküknek” – mondja büszkén Balázs. Időközben a garázsból egy közeli asztalosüzembe költöztek, Balázs mellé pedig három ember is csatlakozott, így készülhet el heti 80 Varázspalló. Az előző évben 3 000 eladásuk volt, idén ezt 5 000 darabra szeretnék feltornázni, és rákapcsolni a termékfejlesztésre, mert rengeteg ötletük van.
Hogy van-e konkurencia? Balázs szerint várható volt, hogy mások is próbálkoznak vele: „Sajnos a magyar piacon egyik forgalmazónk egy az egyben lemásolta a pallót, mi több, kezdetben a mi nevünkkel is árulta tovább, de túlléptünk rajta. Az utóbbi két-három évben megszületett a külföldi konkurencia is. Van egy kis piaci előnyünk velük szemben, amit ki kell használni. Csinálhattuk volna már az elején azt, hogy szerzünk tőkét és ráfekszünk a gyártásra, ahogy más cégek teszik, de azok nem mi lettünk volna.
A siker ellenére, azt hiszem, nem vagyunk tipikus business-arcok, és nem leszünk pallógyárosok sem. Létrehoztuk a pallót számunkra fontos értékek mentén és ettől a jövőben sem szeretnénk eltérni. Szeretnék megmaradni a manufakturális jellegnél, megőrizni azt, hogy a pallók a lehető legkisebb környezeti terheléssel készüljenek, lehetőleg hazai alapanyagok felhasználásával.”
Minden darab nagy-nagy gondossággal készül, Balázs saját kezűleg ellenőriz és csomagol minden pallót. A mai napig nincs üzleti tervük, igazi stratégiájuk, a dolgok valahogy mégis haladnak a maguk útján: „Olyan az üzleti modellünk is mint a palló: végtelenül egyszerű, mégis csomó lehetőséget tartogat számunkra.”
