Fóliás Juciék, vagyis Zsámboki Judit és férje, Attila öt Salgó-polcnyi öntapadós tapétával indult otthonuk garázsából. Ma 60 millió forint értékű raktárkészletük és több száz millió forintos árbevételük van öntapadós fóliák forgalmazásából. Négy gyerek mellett egy olyan termékre építettek sikeres családi vállalkozást, ami ugyan már előttük is közel húsz éve kapható volt Magyarországon, csak épp senki nem tudta, mi mindenre lehet használni.
Már a kerítésre és a garázskapura is „gyanakodva” nézek, de nem, azok nincsenek fóliázva. Amikor először felhívtam Jucit az interjú ötletével, vacillált egy kicsit a helyszínen. „Gyere a kolléganőmhöz Gödöllőre, nálunk nem olyan szép, a házban minden összevissza van fóliázva” – innen élőzik minden kedden Juci, hogy meg tudja mutatni 108 ezer Facebook-követőjének a ragasztás csínját-bínját.
Aztán mégis meggondolta magát: menjek hozzájuk, végülis 2015-ben onnan, a családi ház garázsából indult minden.
Ahogy leülünk az interjúra, rögtön meg is akad a szemem az étkezőasztal fóliázott részén és Juci rögtön magyarázni kezd a ragasztás szélét mutatva: „látod, ezért tanítjuk, hogy fél centis átfedésben kell lerakni, hogy ha zsugorodik a fólia használat közben, akkor is tökéletes legyen a fedés. Ezért jó, hogy mi tényleg mindent tesztelünk itthon.” Körülnézek: a konyhapult fóliázva, a pult felett egy új csempe-utánzatot próbáltak ki, Ikea-bútorok átfóliázva és összhangba hozva a többivel. Később a fürdőszobában is körülnézünk, ott a zuhanyzónál egy, már általuk gyártatott 3D-s csempematrica.
„Nincs az, hogy leül és csinálja a rutint”
„Mentő vitt kórházba. Akkor még nem tudtam, hogy pánikrohamom volt. Egy fenékkel akartam két lovat megülni. Kicsit voltak a gyerekek is, 4-10 évesek. Sok volt” – Juci 2016 májusában került döntési helyzetbe, ekkor adta fel a fóliázás mellett végzett, multi-level-marketinges munkáját és onnantól csak a fóliákra koncentrált.
Az azt megelőző évtizedben azzal a magabiztossággal élte az életét, hogy a mások által korábban lehetetlennek tartott dolgokat is megugrotta. Egy 2002-es nőgyógyászati műtét után például azt mondták az orvosai, hogy nem jók az esélyei arra, hogy gyermeke legyen, aztán 2005-ben mégis megszületett a fiuk, majd hat év alatt további három gyermekük. Juci
akkor sem esett kétségbe, amikor az akkor még Otthon, édes otthon néven futó, vállalkozásuk webshopjának indítása előtt pár órával elszállt a rendszerben az egész raktárkészlet.
Igaz, hogy hajnali négyig tartott, de minden tételt egyesével újra felvett, és a tervek szerint el tudott indulni a webshopjuk.
„Amiről azt mondják, hogy nem lehet, azt elérem és mindig túlteljesítem” – foglalja össze a mottóját, és erre az étkezőasztal másik felén dolgozó kollégája, Sztankó Ágnes is bólogatni kezd. „Láttam, hogy mennyit dolgozik, non-stop nyomja. Magasra tette a lécet, és azt mindig meg kell ugrani. Úgy érzem, hogy ha ő 300 százalékon pörög, akkor én nem dolgozhatok csak száz százalékon. Jucinál nincs az, hogy leül és csinálja a rutint. Mindig megszületik valami új a fejében” – mondja Ági, aki 2018 elején végén jött a céghez.
A legújabb ötletkét Juci azt találta ki, hogy még jobban kiterjesztik a panellakások fúrás-faragás és szakember nélküli felújítását. Volt már ilyen paneltuning projektjük 2018-ban. Juci akkor négy nap alatt, 180 ezer forint értékű fóliákkal teljesen egyedül átfóliázta egy harminc négyzetméteres panellakás minden lehetséges felületét. Ajtót, csempét, bútort, padlót, falat, ágyat, beépített szekrényeket.
„Ági tartott életben: öntötte a vizet, tömte a számba a kaját, mert én annyira toltam, hogy megfeledkeztem az evés-ivásról.”
A panelátfóliázás Youtube-csatornájukra is felkerült, idéntől már üzleti szempontból is sokat várnak tőle. Átfogó paneltuning programot terveznek és a panelek közös jellemzői, elosztása miatt komplett felújító-csomagokban is gondolkoznak. „Ez egy vállalkozás, nem hobbi, eltartunk alkalmazottakat, mindig innoválni kell” – hol országos roadshow-kal, hol kórházaknak, iskoláknak nyújtott segítséggel (ez náluk természetesen a fóliázást jelenti) próbálnak szóhoz jutni a zajban, merthogy az évek alatt a konkurencia is megjelent.
Munkát találni négy gyerekkel?
„Meghallották, hogy négy gyerekünk van. Volt, aki nem is köszönt el, úgy tette le a telefont az állásinterjú kellős közepén” – Juci a sok év kihagyás után szeretett volna visszatérni az alkalmazotti létbe, de négy gyerek mellett nem volt egyszerű dolga, nem is talált munkát. A gyerekek születése előtt egy könyvelőirodában dolgozott. Tizenöt évesen, 1995-ben a bátyja után jött Magyarországra Kárpátaljáról, de szülei is hamarosan áttelepültek Ukrajnából. Férjével 2000-ben ismerkedett meg,
a gyerekek születése után pedig abszolút nem gondolkoztak vállalkozásban: Attila is alkalmazott volt.
„Neki óriási stresszforrás volt, hogy hattagú családot egy fizetésből eltartson.”
Ebben a helyzetben került a kezükbe Robert Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa című könyve, és elkezdtek vállalkozási ötleteken gondolkozni. Először ingatlanba akartak fektetni, felújítani és eladni. Meg is alapították a Zsámboki 4-Lakás Kft.-t 2014 márciusában, hogy ha már négy gyerek, akkor legyen ugyanannyi lakás is. „Rájöttünk, hogy ez így nem fog összejönni” – nem volt elegendő tőkéjük egy ilyen vállalkozáshoz, de tovább gondolkoztak. „Bennem mindig is az munkált, hogy sokkal többre vagyunk hivatottak, mint hogy megszülessünk, robotoljunk, meghaljunk és ennyi.” Ezzel a hozzáállásával mindig kilógott a családból, ahol nem is volt senki vállalkozó. Soha nem volt elég neki, ami van, sokat kérdezett és sok dolgot megkérdőjelezett.
2015 elején egy Németországban élő, korábbi osztálytársa hívta fel, hogy egy német gyártó egy kreatív embert keres Magyarországon, akik blogolnának a termékükről, ami – mint később kiderült – akkoriban itthon öntapadós tapéta néven futott. Juci szeretett kreatívkodni, Barkácsanya néven egy Facebook-oldalt is létrehozott. A gyerekek mellett Amerikából behozott, különleges alapanyagokból készített fotóalbumokat. A német forgalmazó salese hamarosan el is jött Juciékhoz, az első fóliát ő maga ragasztotta fel a konyhapult alá.
„A hölgy a tárgyalás után hazahozott, de ekkor már éjfél-egy óra volt, így felajánlottam neki, hogy aludjon itt. Reggel aztán kinyitotta a bőröndjét, kivett belőle egy cirkalmas mintás fóliatekercset, és felragasztotta a konyhapultunk alá, aminek pozdorja volt a hátulja, nekünk sem tetszett. Az volt akkoriban állítólag a legnépszerűbb mintájuk, pedig nagyon érdekes volt…”
A németek (Juci szándékosan nem említi név szerint a beszállítójukat, mert nem kizárólagos forgalmazóik és több nagykereskedő partnerük is van) addig kizárólag bútorgyártóknak szállítottak fóliát, a lakossági fólia csak az árbevételük 10 százalékát adta. Aztán egyre mélyült Juciékkal az együttműködés: a blogolás után még 2015 nyarán elindult a webshop és megérkezett az első készlet.
Juciék kitakarították és teljesen átalakították a garázsukat, ahol öt Salgó-polcra pakolták fel az egy raklapnyi árukészletet. Tíz-húszféle fóliával indultak.
Ez nem a nagyi tapétája
A rendelések viszont nehezen jöttek, abban az időben nem, vagy inkább másképp ismerték itthon a terméket. Öntapadós tapéta néven futott, és sokan inkább az előző generációktól emlékeztek rá, nem volt trendi a műfaj. Juci szerint mostanra azonban sikerült felhozniuk a fóliázást a festés szintjére úgy, hogy ők maguk teremtették meg az igényt a termékek iránt.
„Az első hónapban összesen két vevőnk volt, az egyik a barátunk.” A másik első vevő nevére ma is pontosan emlékszik, mert ő nem bútorra, hanem – Juciék legnagyobb meglepetésére – csempére vette a dekorfóliát. Ekkor jöttek rá, hogy a terméknek sokkal szélesebb a felhasználási köre, mint gondolták: bútor és csempe mellett ajtóra, ajtófélfára, padlóra is ragasztható. Ez már előkészítette a növekedési pályát a vállalkozásnak, de még hátra volt a vásárlók edukálása: meg is kellett mutatni nekik, hogyan tudják feltenni a fóliákat.
Ebben segítette a Facebook-élőzés. Wolf Gábor, a Marketing Commando alapítója, kisvállalati marketing szakértő is adott tanácsokat Juciéknak. Gábor egyik, a Facebook-élőzésről tartott kiscsoportos tréningjén találkoztak először. „Úgy ismertem meg Jucit, mint egy küszködő, a webshopját felfuttatni próbáló vállalkozó, aki mellette négy gyermeket nevel és korábban hiába próbált alkalmazottként elhelyezkedni.” Gábor azt mondja, a kisebb vállalkozásoknál mindig próbálja kitalálni, mi lesz az a marketingeszköz, ami a leginkább alkalmas a vevők behozására. Juciéknál is ő
szorgalmazta az élő videókat, mert 2017-ben ez viszonylag új műfaj volt (egyébként máig jó lehetőség) és a termékhez is passzolt, mert az öntapadós fóliák felrakása kifejezetten vizuális tevékenység.
„Az ő területén nagy az árverseny, ezért mindenképpen hozzá kell tenni valami pluszt, amivel érzelmi kapcsolatot tud kiépíteni a vásárlókkal, hogy azt mondják, oké, akkor inkább a Jucitól veszem meg. Aztán annyira belejött, hogy szerintem az egyik legjobb élőző itt Magyarországon elképesztő nézettséggel” – mondja Gábor.
„Hazajöttem és délután már élőztem” – emlékszik vissza Juci Gábor 2017-es tréningjére. Kameraállvány nélkül, a fotelre tett étkezőszékre tett kisszéken lévő laptop tartotta a telefont, hogy ne boruljon el. „Ez volt az én professzionális állványom. Nem volt se világítás, se semmi” – tíznél nem volt több nézője, de csinálta. A videót nem mentette el, ezért eltűnt. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már ott a fólia a komódon, akkor egy másik videóban megmutatja, milyen könnyű tőle megszabadulni. „Én mindenben ilyen vagyok. Ahogy a gyerekekkel és a webshop indulásánál sem adtam fel, itt is próbáltam kihozni belőle a legjobbat és a citromból limonádét csinálni.”
Egy utánfutóra felfért
„Egyszercsak felhívtak a német beszállítók, hogy szeretnének beszélni velem. Kiderült, hogy az volt a baj, hogy nem voltam kisminkelve, kiöltözve az élőkön” – az amerikai viszonteladó kolléga talpig sminkben, magassarkúban kreatívkodott a videókon. Juci, és mint később kiderült, követői sem érezték közel magukhoz ezt a stílust, így végül minden maradt a régiben, és ezt a németek is elfogadták.
2017-ig a garázsban raktároztak és csomagoltak, aztán kiszervezték a feladatot, ami akkor még nem volt túl nagy: heti húsz csomagot adtak fel. „Egy utánfutóba befértünk, amikor átvittük az új raktárba az akkori árukészletet.” Ezzel párhuzamosan tudatos márkaépítésbe kezdtek, átnevezték magukat „Otthon édes otthon”-ról Fóliás Jucira, mert egyik ügyfelük telefonjában így szerepelt Juci. Az akkor még mindig kevés néző ellenére folytatta a szokásos keddi élőket is.
Amit vele kapcsolatban Wolf Gábor is kiemel, az a kitartása, szerinte elsősorban ez hozta a sikert, és hogy „úgy szívja fel a tudást, mint a szivacs. Folyamatosan fejleszti magát, nemcsak a marketingben. Nem tudok úgy üzleti konferenciára menni, hogy ne lenne ott.”
A vállalkozás mögé komplex marketingrendszert is építettek és egy aktív, több mint százezres Facebook-csoportot
– mondja még Wolf Gábor.
Lassan az élő nézettsége is felfutott, „rákattantak, mint a brazil sorozatokra, és megszokták, hogyha kedd, akkor Juci”. A másik nagy változás az volt, hogy 2019-ben informatikai mérnökként dolgozó férje is otthagyta alkalmazotti állását és azóta ő is a családi vállalkozásban dolgozik, most ő felügyeli az automatizált rendszereket és a háttérfolyamatokat.
A kórtermet is lefóliázta
„Amikor ötödik-hatodik napja ülsz egy kis stokin a kórházban a gyerekeid mellett, akkor kezdesz megőrülni. Na akkor jutott ez eszembe” – 2020-ban két gyermeke mellett virrasztott a hatvani kórházban, és kitalálta, hogy akkor ő most felújítja a kórtermet. „Nagyon örültek a kórházban. A bútorokat csináltam meg pár nap alatt könnyen mosható, fertőtleníthető fóliákkal.”
Üzleti tervetek volt valaha? – kérdezem (és sejtem is a választ). „Nem! Ha lett volna, soha nem vágunk ebbe bele, mert a termék húsz éve az országban volt, nem igazán futott, kevésbé keresték.
Én mégis azt mondtam, hogy olyanok leszünk, mint a Lipóti Pékség. Akkoriban futottak be. Előttük is volt pékség, mégis megtalálták a helyüket.”
2018-ban volt egy nagy bevételi ugrás, amikor az előző évi 20 millió forintos árbevételük 137 millióra ugrott. A 2021-es 221,3 millió forint árbevétel és 20 millió forintos adózott eredmény után tavaly már a 291 millió forintot is meghaladta a forgalmuk 2 milliós adózott eredmény mellett. A német beszállító termékei mellett néhány éve már saját, Kínában bérgyártásban készülő termékeiket – például 3D-s öntapadó csempéket – is árulják. Rengeteg tesztelés után találtak rá arra a gyártóra, aki megfelelő minőségű terméket szállít nekik. 2017 óta mérik, azóta 100 000 vásárlás felett jár a webshopjuk.
Első két alkalmazottjukat 2017 végén vették fel. Juci hosszan mesél róluk, a végén pedig megállapítja, hogy nagyon érzelemből döntött, emiatt sok csalódás érte az első munkatársak kapcsán, és tudja, fejlesztenie kell a vezetői képességeit. A Fóliás Juci csapata 17 fős, nagyrészt alvállalkozókkal dolgoznak, csak két alkalmazottjuk van. 2019-ben vett fel először fizetést – 47 ezer forintot – a cégből, addig férje keresetéből éltek. „Nekem ennél a 47 000 forintnál is nagyobb boldogság volt, hogy a többi alkalmazottnak tudtunk fizetést adni és időben fizetjük a beszállítóinkat”.
„Attila, a férjem néha ki van akadva, hogy miért nem fejezem már be ezt vagy azt a fóliázást itthon. Oké, de akkor mit csinálnék kedden? Mindig várnia kell addig, akkor fóliázok. Élőben.”