Összesen 550 ezer lakás nem lakott az országban, nagyot nőtt a számuk 2011 óta. Pedig ha felújítás után megjelennének a kínálatban, kisebb lenne a drágulás üteme.
A Központi Statisztikai Hivatal 2016-os mikrocenzusának (időközi népszámlálásának) adatait dolgozta fel az ingatlan.com. Arra jutottak, hogy
jelentősen több lett a nem lakott lakás az országban: 2011-ben közel 480 ezer lakást nem laktak, 2016-ban már 550 ezerre nőtt a számuk.
A KSH módszertana olyan lakásokat tekint nem lakottnak az üresen állók mellett, amiket átmenetileg nem laknak vagy más célra használnak, például nyaralónak. A statisztikai hivatal összesítése szerint
az 550 ezer nem lakott lakásból 454 ezer ténylegesen üresen áll, 67 ezret idényszerűen laknak vagy másodlagos lakásként használnak, 28 ezer lakást egyéb célra – irodaként, orvosi rendelőként, műhelyként – használtak.
Nem meglepő módon vannak területi különbségek, Budapesten ezzel ellentétes a trend, tizedével csökkent a kihasználatlan lakások aránya, míg a kistelepüléseken jelentősen megnőtt az arány.
A fővárosban 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben 12,5 százalékról 14,9 százalékra emelkedett
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
2011-ben még 118 ezer lakást nem laktak Budapesten, ez 107 ezerre csökkent ebben az öt évben. Ez azzal magyarázható, hogy a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült az ingatlanpiacra.
A ténylegesen üresen álló lakások aránya is csökkent a fővárosban, 9,39 százalékról 8,7 százalékra, a többi településtípusban viszont mind jelentősen nőtt (lásd a grafikonon).
A csökkenő népesség, a községek lakosságának öregedése, emellett a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen területekről történő elköltözés is hozzájárul ehhez. A növekedésben szintén szerepe van annak, hogy nőtt a nyaralóként használt, csak idényszerűen lakott ingatlanok száma is.
Csökkenthetnék a drágulást
Az adatok alapján kimutatható, hogy a legértékesebb településeken, ahol pörög az ingatlanpiac, ott növekszik a legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya. Mindezek ellenére még a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban is magasnak számít a nem lakott lakások száma, amelyek
ha visszakerülnének az ingatlanpiacra akár egy felújítást követően, kiegyensúlyozottabbá tennék a piacot, a kínálatot bővítve enyhíthetnék a drágulás ütemét.
Különösen azért, mert Budapesten és a vidéki nagyvárosokban 2016-ban egyaránt 60-60 ezer olyan nem lakott lakás volt, amelyek alapterülete 30-60 négyzetméter, márpedig ez a méret nagyon népszerű a vevők körében.
Bár a használt lakásoknál lassul az árnövekedés, de még így is 8,4 százalék volt a 2017 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A korábbi években volt 15-20 százalék körüli éves drágulás is.
Fellélegezhet a használtingatlan-piac: 2014 vége óta nem drágultak ilyen enyhe mértékben a lakások
Az ingatlan.com szakértője szerint országos szinten legalább 2-3 ezer milliárd forint értékű lehet az üresen álló lakások értéke. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy nagyon eltérő állapotú és elhelyezkedésű lakásokról van szó, jelentős részük pedig korszerűtlenebb az átlagnál, ezért a nem lakott lakások értékét országszerte nehéz megbecsülni.
Borítókép: Dan Johnson // Unsplash
