rövid hír

Hogyan harcol negyedmillió ukrán programozó Putyinnal?

Forbes
2022. április 06. 5 perc olvasás

A tech cégek szinte osztódással szaporodtak a háború előtti Ukrajnában. Az ország 250 ezer tehetséges informatikusa most sem tétlenkedik: saját fegyverükkel próbálják aláásni az orosz propagandát.

A Reface – három fiatal ukrán startupper által fejlesztett arc-cserélő alkalmazás – várhatóan szerdán jön ki egy új appal, amivel háborús tematikájú mémeket lehet majd villámgyorsan gyártani és megosztani, írja az amerikai Forbes. A Memomet nevű új alkalmazást először az ukrán felhasználók tölthetik majd le, fejlesztőik azt remélik, hogy ezzel is segítenek majd sokaknak, hogy könnyebben elviseljék a háborút.

Anton Volovik, a kijevi startup CEO-ja (mellékesen európai 30/30 Forbes-listatag volt 2021-ben) azt mondja: „a mémek és a humor segít legyőzni a szorongást”. Nem ez az első fejlesztésük, amivel a háború óta előálltak. A cég, amely legutóbb 5,5 millió dolláros magvető befektetést kapott az Andreessen Horowitz vezette finanszírozási körben, push üzenetekkel is tájékoztatta 200 millió felhasználóját a háború állásáról, továbbá az ukrán zászlóval, a #StandWithUkraine hashtaggel és folyamatos motiváló üzenetekkel igyekezett tartani bennük a lelket.

250 ezres hacker sereg

A Memomet önmagában nem nagy dobás, de jól mutatja, hogy Ukrajna virágzó IT-szektorának 250 ezres képzett „serege” hogyan próbálja kivenni a részét a háborúból. A tech ipar az ország leggyorsabban – évente kétszámjegyű ütemben – fejlődő ágazata volt a háború kitörése előtt, az informatikai tudás pedig a harcok közepette is a felszínre tör. Igen hasznos tud lenni például akkor, amikor adományokat és humanitárius segélyeket kell pontosan célba juttatni. De készült egy automatikusan frissülő google dokumentum az ukrán határforgalomról is, egy másik projekt pedig az Oroszország és Fehéroroszország közötti digitális csatornákat figyeli.

„Az ukránok nagyon-nagyon jók, amikor stresszhelyzetben meg kell szervezniük magukat – mondja Igor Zadanov, egy másik startup, az Odesszában működő Readdle vezetője. – Az első 48 órában több tucat, ha nem több száz ötletet dobtak be a kollégák. De az IT hadseregnek nincs főnöke, különböző csoportok próbálják a leghatékonyabban felvenni a harcot az ellenséggel.”

Nem centralizált, inkább kaotikus

Az IT hadsereg egy valóban létező alakulat. Az orosz invázió első napjaiban Mihailo Fedorov, Ukrajna 31 éves digitális minisztere felszólította az ország civil lakosságát, hogy akinek informatikai képzettsége van, az csatlakozzon az IT hadsereghez. Az önkéntes hackerek aztán a Telegramon kezdtek jelentkezni és szerveződni, hogy orosz website-okat támadjanak meg, illetve, hogy appokkal, videókkal, a közösségi csatornákat elárasztó posztokkal szerezzenek amerikai és európai támogatókat az országnak.

„Ha valami olyat csinálsz, ami valamilyen technológiával segíti az embereket, akkor mondhatod magadról, hogy az IT sereg tagja vagy – mondja Denis Zadanov, a Readdle igazgatósági tagja (Igor bátyja). – Ez egyáltalán nem egy centralizált alakulat, inkább kaotikus. És nincs mindenki benne, néhány cég háborús üzemmódra kapcsolt, mások próbálnak tovább dolgozni, hogy tudjunk fizetéseket és adót fizetni, hogy finanszírozzuk magunkat.”

Nagyra értékelik a szabadságot és a demokráciát

Ukrajna szoftverfejlesztői és IT-tanácsadói jellemzően fiatalok, jól keresnek, és mélyen beágyazottak a nyugati (amerikai és európai) világba. Dinamikus rétege egy dinamikusan átalakuló ukrán társadalomnak, és ahogy Andreas Flodström, a svéd-ukrán Beetroot társalapítója mondja,

„nagyra értékelik a szabadságot és a demokráciát, ezt szinte e bőrödön érzed, amikor ott vagy”.

Nem csoda, hogy azonnal akcióba léptek, mihelyst az orosz csapatok megtámadták az országukat: elárasztották például a Google térképen vagy az Afisha.ru nevű életmód site-on az orosz éttermek oldalát a háborús hírekkel, miközben közösségi csatornákon is bombázták az orosz felhasználókat az orosz propaganda ellensúlyozására. „Ez egy információs háború” – mondja Szergej Korolev, Lengyelországban élő ukrán üzletember, aki szerint viszont a propaganda letöráse kevvés volt sikeres. „Az oroszok nem akarják az igazat tudni” – mondja, ezért a többség inkább a Nyugat tájékoztatására és a segítségnyújtás koordinálására fókuszál.

A külföldről kapott segélyek egy részéből családok biztonságba költöztetését is fedezik. A háború kezdete óta sokan a pincékben tudnak csak élni és dolgozni, több mint négy millió ukrán pedig már elhagyta az országot. Bár még egyáltalán nem látni a harcok végét, Flodström már azon is gondolkodik, hogy mi lesz, ha újra béke lesz. „Mi nem tudunk mindent megoldani, de nagy segítségre lehetünk az újjáépítésben. Most is fontos szerepünk van, de akkor talán még fontosabb lesz.”