Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Magyarok, akik munka mellett keresnek vizet a Holdon a NASA-val

A Puli Space Project önkéntes csapata 2020 nyara után újabb NASA-elismerést söpört be, amihez ezúttal 225 ezer dolláros díj is társul. Texasban azt várják tőlük, hogy egy év múlva ilyenkorra kész legyen fejlesztésük, a holdi Vízszaglászó, ami a Föld legközelebbi szomszédján kutat majd jég után. A tudóscsapat vezetőjét, Pacher Tibort kérdeztük.

2020 nyarán a NASA egyik nyílt versenyéről hozott el díjat a Puli Space Technologies. A tizenhat magyar és egy lengyel tudós alkotta csapat tagjai munkaidejükön kívül foglalkoznak a Puli projektjeivel. Egyedül a csapatot alapító és vezető Pacher Tibor szánja minden idejét a megkapó nevű csapatnak – ezért pedig saját bevallása szerint elsősorban a feleségének lehet hálás.

Fél évvel ezelőtt a még mindig csak a tervezőasztalon létező Puli Water Snooper (Vízszaglászó) nyerte el annyira a NASA tetszését, hogy

január végén Houstonban úgy döntöttek: a tervrajzokból jövő ilyenkorra legyen kész műszer, ami hamarosan akár a Hold felszínén is kutathat – méghozzá vízjég után.

Pacher Tiborral a Water Snooper sikeréről, a nagyhatalmak űrversenyéről, a magáncégek űrkutatási tevékenységéről és még egy kicsit az Aranycsapatról is beszélgettünk.

Neutronokat számolnak majd odafönt

Forbes.hu: A Drágám összenyomtam a NASA hasznos terhét című versenyt tavaly nyáron megnyerték. Ennek a folytatása lett most a 225 ezer dolláros támogatás. Mivel érdemelték ki?

Pacher Tibor: Nyáron az első forduló volt, ezután jeleztek is az amerikai kollégák, hogy a díjat nyert résztvevőknek lehetőségük lesz egy következő körbe is benevezni. Ebben az volt a feladat, hogy részletes projekttervet készítsünk költségtervvel és kockázatelemzéssel. Meg kellett győzni a NASA-t, hogy egy év alatt ezt a tervet meg is tudjuk valósítani. 2022 január január 28-ig három működőképes eszközt kell leszállítanunk a JPL-nek (Jet Propulsion Laboratory). Ebben a körben összesen 675 ezer dollárt osztott ki a NASA, egy fejlesztésre pedig legfeljebb 225 ezer dollárt fizet ki.

Pacher Tibor a Puli Roverével – akár egy ilyenre is felkerülhetne a Vízszaglászó

Pacher Tibor a Puli Roverével – akár egy ilyenre is felkerülhetne a Vízszaglászó

További megkötés volt, hogy a támogatandó fejlesztések a NASA skáláján az 1-es és a 4-es megvalósulási szint között kell legyenek. Az 1-es azt jelenti, hogy valami még csak tervrajzokon létezik, a kilencfokozatú skála utolsó pontja pedig olyan eszközökre vonatkozik, amelyek már repültek is. Végül négy projektet választottak ki:

a holdi erőforrások kategóriában azonban csak minket támogatnak a maximális összeggel, a másik három javaslat pedig a monitorozás területén van.

Most jön a munka dandárja. Jövőre január 28-ig le kell szállítanunk három működő prototípust a vízszaglászóból.

A prototípus megnevezés csalóka, hiszen tulajdonképpen űrutazásra már alkalmas műszerekkel kell addig előállnunk, amik közül valamelyik felkerülhet egy kis holdjáróra.

Forbes.hu: A Vízszaglászó tehát egyelőre még mindig tervrajzokon létezik csak?

Igen. Most kezdtük el az első kísérleteket. Mi ipari szenzorokat alakítunk át úgy, hogy aztán neutronokat tudjunk azokkal számolni. Egyelőre nem a véglegesen kiválasztott műszerekkel, hanem egy ipari kamerával, amiben egy ugyanolyan elven működő szenzor van, mint a későbbi, kész műszerben. Azt vizsgáljuk, hogy a műszer működéséhez szükséges speciális réteget fel tudjuk-e majd vinni a Vízszaglászóra – ebben egyébként az Energiatudományi Kutatóközpont egyik speciális laboratóriuma is segíti a munkánkat, és az első próbálkozások biztatóak. Készül a konkrét rendszerterv, és ha minden jól megy, május-június környékén az első mérnöki példányok már rendelkezésre állnak.

Forbes.hu: Milyen korábbi hasonló műszereket vettek alapul a Water Snooper terveihez? És miben lesz jobb az önök műszere, mint a korábbiak?

A Water Snooper olyan elven működik, amit erre a célra még nem használtak. A Holdon a vízjég keresése többféleképpen folyik: az egyik a neutronok számlálása. Ennek alapja, hogy a Hold felszínét érő kozmikus sugárzás reakciót vált ki a felszín felső rétegében. Ekkor többek között neutronok is szabadulnak fel. A neutron lényegében az atommag egyik összetevője, a hidrogén atommag pedig egy neutronból és egy protonból áll. Ezért ha valahol viszonylag sok hidrogén, tehát vízjég van, akkor a neutronok a különböző ütközések révén energiát veszítenek és más energiaspektrumban jönnek ki. Ezeket különböző energiatartományban kell mérni, hogy biztosak lehessünk a vízjég jelenlétében – és mi ezt a feladatot végezzük.

Erre van más módszer is, ami ugyanezt méri, de teljesen más technikával. A NASA hélium-3 gázzal töltött detektorokat használ, amik képesek ilyen mérésekre, de ezek sokkal nehezebbek, magas feszültség kell a használatukhoz, nagyobb energiát igényelnek –

mi viszont ugyanezt a mérést lényegesen kisebb műszerrel tudjuk végezni.

Az általunk is használt úgynevezett CMOS-szenzorokról most kezdik felfedezni, hogy sugárzásmérésre is alkalmasak lehetnek.

Forbes.hu: A Water Snooper a kommunkációjuk szerint azért is különleges, mert commercial-off-the-shelf-termékekből (COTS), vagyis a hétköznapokból is mindenkinek jól ismert anyagokból és termékekből állítják össze. Szóval: milyen boltokba ugorjunk be, ha saját vízszaglászót akarunk barkácsolni?

Azért nyilván nem a sarki fűszeresről és barkácsboltról beszélünk (nevet). Végeztünk persze piackutatást már nyáron is, alkalmas szenzorokat kerestünk. Ilyeneket főleg orvosi és egyéb megfigyelési területen használnak. Ilyen értelemben ez ipari szenzor, és nyilván nem olyasmi, mint amilyen a hétköznapi mobiltelefonokban megtalálható – az elve viszont ugyanaz, az áruk viszont borsosabb, tehát a költségtervezésnél is oda kell figyelnünk.  Így valóban egy COTS alapú fejlesztésen dolgozunk. Erre kell a már említett réteget felvinnünk, ami alapján meg tudjuk különböztetni a neutronokat.

A fedélzeti számítógép tulajdonképpen szintén egy szokványos, a hétköznapokban is használt FPGA lesz a megfelelő kapacitással. A tervezés során állítjuk össze az anyaglistát, ezek mind a normál elektronikai fejlesztésben használt eszközök lesznek. Persze figyelembe kell vennünk bizonyos kívánalmakat – minimum autóipari sztenderdeknek meg kell felelnünk – de ez önmagában még nem lenne elég, hogy űrképes legyen az eszköz. Meg kell oldanunk a sugárzásvédelmet is.

De való igaz, hogy sem a szenzor, sem az FPGA beszerzése azoknak sem megoldhatatlan, akik nem űrmisszióra készülnek.

Ez a munkám, de pénzt nem kapok érte

Forbes.hu: Mire fogják fordítani a 225 ezer dolláros díjat?

A költségvetést igyekeztünk a lehető legpontosabban belőni. A 225 ezer dollár egyébként a felső limit volt, tudtuk, hogy a NASA legfeljebb ennyit ad. Ennél valamivel több pénzre lesz szükségünk, már dolgozunk az extra források biztosításán. A költségek legnagyobb részét az anyagbeszerzés jelenti, aztán ott van a tesztek finanszírozása és az elektronika fejlesztése. Közben pedig fogunk már tudni néhány kollégának valamennyi juttatást is adni, ami még mindig távol van a piaci lehetőségektől, de elegendő a munka folyatásához.

Forbes.hu: Továbbra is mindenki – önt leszámítva – a munkája mellett dolgozik a Pulinak?

Igen, és ha úgy tetszik, még én is, mert nekem ez a munkám, de pénzt nem kapok érte.

Az eddigi eredmények 99 százalékban valóban önkéntes munkából értük el. Megpróbálunk ezen változtani, hogy egy-két kolléga a ráfordított energiájáért cserébe anyagi juttatást is kapjon.

Forbes.hu: Nyáron még nem tudta megmondani, hogy a következő Hold-misszión ott lehet-e a Puli. Ezzel a díjjal megkapták a pecsétet?

Azt gondolom, hogy a Pulival már idén ott leszünk az egyik első kereskedelmi alapú Hold-misszión, amit a pittsburghi Astrobotic indít.

Emellett idén – ha minden jól megy – lesz egy másik amerikai start, az Intuitive Machine-nel. Ezek mind a NASA egyik 2,6 milliárd dolláros programjában vesznek részt. Ennek lényege szerint a NASA magáncégektől rendel meg fuvart, és így intézi el akár a saját, akár más által fejlesztett műszereinek a szállítását.

2024-re az emberes holdraszállást is tervezik. Szerintem ennek a megvalósítása ilyen szűk határidővel még mindig erősen kétesélyes, de a Biden-adminisztráció támogatja a projektet és eddig is kétpárti konszenzus volt erről az Egyesült Államokban. A robotikus programok viszont futnak, és jó irányba haladnak. Ezekből csak az USA-nak hat szerződésben rögzített utazása van az elkövetkező évekre.

De idén hosszú idő után újra indulnak az oroszok, Kína pedig csak nemrég tért vissza mintavétellel a Holdról, és India is nekifut 2021-ben, hogy 2019 után ők is megkíséreljék a holdraszállást.

Ha a Snooperrel mi a tervek szerint haladunk, akkor a NASA valószínűleg idén keres hozzá egy megfelelő missziót. A megvalósulás 2023-ra lehet reális. Mi – mivel előbb kész leszünk – keresni fogjuk a lehetőséget, hogy már más küldetésen is részt vehessünk.

Forbes.hu: A 225 ezer dollár 225 ezer dollárral több az eddigi önkéntes, nullás költségvetésükhöz képest?

A rövid válaszom az, hogy igen. Lényegében most végtelenszer több erőforrásunk van így. Nyilván eddig is volt valamennyi, de az nagyon minimálisnak nevezhető. Ez a pénz azért nagyon jó, mert tervezni tudunk a fejlesztéseinkkel. Nem úgy kell nekiállni a munkának, hogy eltervezek valamit, aztán félúton kiderül, hogy van-e vagy nincs rá költségvetésünk. Nagy biztonságot ad nekünk ez az összeg.

De a NASA sem Dagobert bácsi, három részletben kapjuk meg az összeget.

Annak függvényében kapjuk meg körönként a teljes támogatást, ahogy állunk. Nem biankó csekket kaptunk.

Irány a mélyűr, születőben egy új piac 

Forbes.hu: Ha már így beszállt az űrversenybe Kína és India, az oroszok pedig visszatérnek, nem gondolkoztak azon, hogy náluk is kopogtatnak az ötleteikkel?

Ilyen versenyről nem tudok máshol. Az Európai Űrügynökségnél (ESA) lehet pályázni különböző fejlesztésekre, ami eléggé bürokratikus folyamat, de viszonylag gyorsan, kicsi dolgokra biztosíthatnak forrásokat. A NASA ebben sokkal rugalmasabb. Az oroszokat nem követjük, Kína viszont egész más tészta Indiával együtt, ők erősen államosítják az űrkutatásukat.

Mozgolódás még Japánban és Luxemburgban van, de a NASA-éhoz hasonló versenyek tudomásom szerint nincsenek. Vannak viszont megbeszéléseink Luxemburgon keresztül japán kollégákkal, akikkel arról tárgyalunk, hogy hogyan juttathatnánk fel a Holdra a Vízszimatolót. Mindenesetre most főleg az amerikai vonalra koncentrálunk.

Forbes.hu: Az előbb több magáncéget is említett, és ismert, hogy az általuk elköltött kutatási pénzek is jelentősek. Arra nem gondoltak, hogy bekopognak Elon Muskhoz egy-egy ötletükkel?

Mushkoz nehéz eljutni és nincs meg a telefonszáma sem. De a SpaceX nagyban játszik, konkrétan emberes holdraszállásban gondolkozik, szóval az ilyen kis fejlesztések talán a látókörükben sincsenek. De gondolkozunk azon, hogy befektetőt keressünk. A ciszlunáris, vagyis a mélyűri tevékenységgel foglalkozó gazdaság egy születő piac.

Erre egyelőre nehéz befektetőt találni, elvégre hiába ígérem, hogy több Vízszimatolót is eladunk, ezt azért egyáltalán nem lehet biztosra venni.

A befektetőnek egyrészt látnia kell a jövőjét ebben, bíznia kell benne, hogy ebből valóban lesz piac. Minden befektetésnél ott van persze a buktató lehetősége, de azt gondolom, ide olyan befektetők kellenek, akik elkötelezettebbek és bevállalják a szokásosnál nagyobb kockázatot. Reméljük, hogy mihamarabb el tudunk indulni mi is ezen az úton.

Túl akarják jegyezni a SpaceX-et, 60-90 milliárd dollár közt lehet majd a cégérték

Forbes.hu: Lesz magyar űrstratégia is. Ebben látják a maguk helyét?

Amit különböző előadásokból vagy hírekből tudunk, az az, hogy a magyar űrstratégia két dologra koncentrál majd: az egyik a kutatóűrhajós projektje, ami köré rengeteg programot lehet szervezni. Ebben nekünk nincs szerepünk. A másik nagy zászlóshajó lehet még az elég kezdetleges fázisban lévő Carpathiasat, a saját telekommunikációs műhold Föld körüli pályára állítása (ebben a 4ig és az állami Antennia Hungária is részt vesz – a szerk). A harmadik terv az ESA-ba befizetett pénzek növelése. Ott viszont már lehet helyünk, mert az ESA is gondolkozik a holdkutatásban. Annak egyelőre nem látom jelét, hogy a Hold vagy a ciszlunáris gazdaság, ami a Puli szempontjából fontos, megjelenne a magyar stratégiában.

Forbes.hu: Mennyire vesz részt a fejlesztésükben a NASA?

A NASA-nál lesz egy projektmenedzserünk, akivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és kapunk  szaktanácsadást is. Ha valahol azt látják, hogy nem értik vagy nem látják jónak, amit csinálunk, akkor jelzik. Nem lesz szoros, napi kapcsolat, de lesz vezetőnk, aki a NASA-nál velünk foglalkozik.

A Puli befektetőt is keres, de az biztos, hogy elkötelezett finanszírozóra lesz szükség.

A Puli befektetőt is keres, de az biztos, hogy elkötelezett finanszírozóra lesz szükség.

Forbes.hu: A Vízszimatoló mellett ott van a Téridő plakettjük projektje. Ebben egyrészt az Aranycsapat történetét juttatják el a tervek szerint a Holdra az Astrobotic segítségével egy alumíniumtáblán, de bárki küldhet rá személyes üzenetet. Ennek másolatát pedig a hallstatti sóbányában helyezik el a Földön. Ismerik már a földönkívüliek Puskásékat?

Nemrég lezártuk az Aranycsapat-kampányunkat, ha nem is teljes sikerrel, de ment. Érdekes volt, hogy mennyire hideget és meleget is kaptunk érte. Azóta is dolgozunk a Plaketten, most a kolozsvári Főtér.ro-val fut egy erdélyi holdbázis összeállítása, az ottani olvasók most javasolhatják, hogy mi kerüljön fel. Közben már megérkezett a speciális alumíniumplakett, amire majd felvéssük az üzeneteket. Pontos dátumot még nem tudok mondani, de március vége felé lezárjuk a tartalom fejlesztését, hiszen el kell majd küldenünk Pittsburghbe. Addig viszont a honlapunkon bárki tájékozódhat, hogy vehet részt az üzenetküldésben.

Ha mindenki tartja az ütemtervet, akkor az Astrobotic Holdra tartó egysége, a Peregrine 2021 utolsó negyedévében pedig el is indul. Többek között a NASA 14 műszerét és a Téridő Plakettet fogja majd szállítani.

Forbes.hu: Miért kaptak egy ilyen ötletért hideget-meleget?

Az volt a meglepő számunkra, hogy a focihoz értő szervek, úgy éreztük, nem értették meg, miről van szó pontosan, és nem foglalkoztak vele.

De azt is megkaptuk, hogy biztos azért az Aranycsapatot emeltük ki, mert a futball a miniszterelnök kedvenc hobbija és ezzel akarunk nála jó pontot szerezni.

Pedig nem, csak tényleg azt gondoljuk, hogy az Aranycsapat történetét érdemes elvinni a Holdra. Még most is szkeptikusan fogadja egy-két partner az ötleteinket, de már tíz projekt van, ami biztosan felkerül a plakettre és tárgyalások folynak nagyobb történetekről.

Borítókép és fotók: Sebestyén László / Forbes

Oszd meg!