Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Két hete üzemel a város új magánkórháza – nem a milliárdosoknak tervezték

Nespresso-gép a szobákban, törölköző és illatszerbekészítés az ágyakon, már-már szállodai összbenyomás, de nem luxus, inkább a négycsillagos szint, ahol járóbeteg szakrendelések mellett immár kasszikus kórházi ellátást is nyújtanak. Képriport Budapest legújabb multiklinikájáról.

Ez a sorozat az egészségügyre fókuszál.
Heti-kétheti gyakorisággal hozok témákat vagy azért, mert napi aktualitásuk van, vagy mert régen beszéltünk róluk. És mert (a térerő után) a legfontosabb: csak egészség legyen!


Évek óta erős terjeszkedésben van a Doktor24:

  • az elmúlt két évben megvásárolták az ország talán leghíresebb ortopédiai, végtagsebészeti klinikáját, a Béres doktor által alapított Tatai Kastélypark Klinikát,
  • szintén megvették a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet, két külföldi tőkealaptól még éppen a koronajárvány miatti bezárások előtt bevontak nagyjából 3,5 milliárd forintnak megfelelő befektetést,
  • néhány hete akvirálták a Dunántúlon erős székesfehérvári Life Egészségcentrumot,
  • és a Váci úti rendelőkomplexumuk mellé felhúzták a főváros legújabb magánkórházát Őrmezőn.

3 milliárd forint, 3000 négyzetméter

A hárommilliárd forintos beruházást még 2020 tavaszán kezdték el tervezni: a járóbeteg szakrendelők már idén tavasz óta működnek, a fekvőbetegeket ellátó kórházi részleg két hete üzemel.

Lancz Róbert, a Doktor24 Medicina vezérigazgatója járta be velünk a kórházat // Fotók: Sebestyén László

Az új multiklinika a Buda déli részén formálódó irodai és kereskedelmi ingatlan súlypont egyik epicentrumában, az Etele Pláza melletti Budapest One irodaházban foglal el egyelőre két emeletet 3000 négyzetméteren – megközelítése kiváló: az M1/M7 autópályák bevezető szakasza mellett, a Kelenföldi pályaudvartól, a négyes metró és rengeteg busz végállomásától pár lépésre, egy 1600 férőhelyes P+R parkoló szomszédságában van.

„Nem a meglévő Doktor24 egységek helyett, hanem azok mellett üzemel, vagyis a meglévő pacientúrát és persze egy potenciálisan még nagyobb betegkört tud kiszolgálni” – mondja Lancz Róbert, a Doktor24 Medicina Zrt. vezérigazgatója, aki Sebestyén László fotós kollégámmal együtt végigvezetett minket az új klinika területén.

A Doktor24 egyelőre az épület két emeletét – az elsőt és a harmadikat – foglalja el, de ahogy Lancz Róbert mondja:

„Óriási az igény a jó minőségű magánellátásra, és ahogy tudjuk a humánkapacitásunkat bővíteni, úgy tudunk tovább terjeszkedni”.

A most bérelt 3000 négyzetméteren felül további 3000 négyzetméterre van még opciójuk.

A harmadikon már tavasz óta zajlanak a szakrendelések, de még nincs minden négyzetméter maximálisan kihasználva. Dolgoznak még például egy exkluzív VIP-váró kialakításán külön vizsgálóhelyiséggel és vizesblokkal – ha elkészül, itt a megszokotthoz képest fordított lesz a betegút: nem a beteg megy egyik orvosi szobából a másikba, hanem az orvos érkezik az ügyfélhez. Efféle diszkrécióra ugyanis a biztosítóktól vagy a saját zsebükből magánellátást finanszírozó betegek köréből is érezhető – ha nem is tömeges – igény.

A harmadik emelet egyik szárnyában a felnőtt, a másikban a gyerekrendelők vannak, illetve itt végzik a foglalkozásegészségügyi vizsgálatokat is.

A reggeli, délelőtti órák a legzsúfoltabbak, és tavasz óta körülbelül havi 5-6000 vizsgálatot végeznek. (A Váci úton lévő Doktor24-ben ennek a dupláját.)

A szobák és az egész klinika falfestése, bútorzata, színvilága szándékosan nem a kórházakban megszokott fehér-zöld kombináció. A bézs, kávébarna szintén inkább szállodákra jellemző. Az irodabútorokhoz passzoló konyhabútorokat egyedileg tervezték, a számítógépeket mindenhol profi kamerával szerelték fel, hogy az online orvoslás, a telemedicina se legyen akadály.

A röntgen- és a mammográfiai vizsgálókból a központosított felhőalapú PAX-rendszerbe kerülnek az adatok, ezeket a Doktor24 valamennyi egységéből elérik a radiológusok. A helykialakítás angolszász minta alapján történt: a röntgenasszisztens és a radiológus a négy vizsgáló mögött kialakított – a többi betegtől így távolabb eső, szeparált – közös folyosón dolgozik, onnan bármelyik vizsgálóba beléphet, így sokkal hatékonyabban, diszkrétebben és több beteget tud megvizsgálni. A mammográfiai vizsgálóból közvetlenül nyílik az ultrahangvizsgáló, így a nőknek csak egyszer kell levetkőzniük és felöltözniük, ha a mammográfia mellett emlőultrahang-vizsgálatra is szükségük van.

Öt ultrahang-készülékkel dolgoznak: vannak szakmaspecifikus (nőgyógyászati vagy például kardiológiai készülékek) és univerzális gépek, mindegyik mobil, könnyen áttolható egyik szobából a másikba.

A legjobb kilátás a nőgyógyászati vizsgálóból van: részben ugyan az autópályára látni, de mögötte a budai hegyekre is. A másik szárnyban egyébként egy még alakuló belső kertre és egy leendő szökőkútra néznek a szobák.

A kardiológiai rendelőben körülbelül 30 millió forintba kerül az ultrahang-készülék (a nőgyógyászati csak 15-20 millióba). Nagyjából öt–hat év alatt elavul, és újabb technológiára kell cserélni.

A vizsgálófejek önmagában 1-1 millió forintosak, ezek gyorsabban használódnak, időnként cserélni kell. A legdrágább gépek a nagyértékű képalkotó diagnosztikához kellenek: a mammográf közel 100 millió forintba kerül.

„Ha tele van a váró, akkor valami probléma van a rendszerben”

– mondja Lancz Róbert. Mindenki időpontra érkezik: 25 százalékban magánbiztosított ügyfelek jönnek, 25 százalékban vállalat által finanszírozott páciensek (tipikusan szűrésekre), 50 százalék pedig egyéni bejelentkezéssel jön és saját maga fizeti a vizsgálat díját.

A kórházi részleg az első emeleten van, külön recepcióval, 4 műtővel, hozzá kezelőkkel, kötöző szobákkal, és 9 kétágyas szobával. Ez volt a nagyobb és időigényesebb beruházás, a hárommilliárdos összköltségvetésnek körülbelül a 70 százalékát vitte el. Itt egy külön betegszállító liftet is ki kellett építeni a már meglévő épületben.

Majdnem minden szoba kétágyas, de van néhány nagyobb is. Oda általában az egynapos műtétekre érkezők kerülnek, akiket csak néhány óráig tartanak bent a kórházban megfigyelésre a műtét után.

A kórtermek inkább szállodai szobára hasonlítanak, az ott megszokott törölköző és illatszer-bekészítéssel, saját fürdőszobával, vízforralóval és Nespresso-géppel.

Itt nem kell a betegnek a wc-papírt vagy a szappant magával hoznia, mint azt az állami kórházakban sokszor megtapasztalták. Ahogy Lancz Róbert mondja: „ezekkel a kiegészítőkkel is próbáljuk ezt elfeledtetni”.

Ennél nagyobb különbség a gyógyítást elsődlegesen támogató infrastruktúra: a nővérhívó, a mindenféle monitorok és nyilván az ágy, aminek a beszerzési ára darabonként nagyjából egymillió forint.

Az ágyakat az amerikai Hillromtól, a világ egyik vezető kórháziágy-gyártójától vették, mindenféle pozícióba, irányba és dőlésszögbe állíthatók – ezt a személyzet vagy maga a beteg is állíthatja egy kontrollerrel.

„Tudatosan nem a luxust, hanem a 4 csillag kategóriát célozzuk”

– mondja Lancz Róbert. Az ágyak könnyen mozdíthatók, bárhová kitolhatók, hiszen a legtöbbször a beteget az ágyával együtt mozgatják, és a hozzájuk tartozó infúziós állványok is az ágyak minden sarkához rögzíthetők.

A kórházi részlegen és a műtőkben az első két hétben közel 100 műtétet végeztek. Szerdán, amikor ott jártunk, mind a négy műtő üzemelt, kora délutánra 17 műtéten voltak éppen túl.

A műtétek legnagyobb része mozgásszervi műtét, a négy műtőből kettő egyelőre csak ilyen operációkat végez – ez a tatai Kastélypark Klinika felvásárlásának természetes következménye. Mozgásszervi protézisműtétekre november végéig már be vannak táblázva, szalagműtétekre még van némi kapacitásuk. A másik két műtőben fül-orr-gégészeti, általános sebészeti, plasztikai, szemészeti, urológiai és nőgyógyászati operációkat végeznek. Intenzív részleg egyelőre nincs, de a jövőbeli tervekben ez is szerepel.

A műtők környékén a zsilipelés a fő rendszerszervező elv: van a „koszos” oldal és a tiszta oldal, ez a személyzet átöltözésére, beöltözésére, mozgására és az anyagok, orvosi eszközök mozgatására egyaránt vonatkozik. A műtők és az úgynevezett steril folyosó egyes ajtajain csak befelé, másokon csak ki lehet menni. A steril egységben gépi mosogatógéppel és egy hidrogénperoxidos sterilizálóval is dolgoznak. Utóbbi kevés kórházban van, így bérsterilizálásra is van lehetőség.

Az eszközök lefóliázott tasakban kerülnek a gépbe, a zsilipelés itt is érvényesül, egyik oldalon bekerülnek a használt eszközök, a másikon távoznak sterilen. Az ajtók nem nyílnak visszafelé, technikailag ki van zárva, hogy a steril és a nem steril eszközök keveredjenek.

Kisebb és nagyobb műtők vannak a könnyebb és komplikáltabb műtétekre. A műtőágyak még rugalmasabban és sokrétűbben állíthatók és mozgathatók, mint a kórtermi ágyak, bizonyos – például váll- – műtéteknél ugyanis majdnem függőlegesre állítják azokat, hogy az operációt végző orvos jobban hozzá tudjon férni a beteghez.

A távirányítóval és bluetooth kapcsolattal is irányítható műtőágy minden pozícióban 160 kilóig teljesen stabil marad.

A műtőkben 18-21 fok van, és pozitív nyomás uralkodik (a levegő csak kifelé áramolhat, befelé nem), ez mind a fertőzésveszély kockázatait minimalizálja. A műtőkben használt monitorok segítik az operáció közbeni folyamatos monitorozást, ezek a „tornyok” is könnyen mozgathatók, bármelyik szobába átvihetők.

Egy protézisműtétnél általában hatan vannak a műtőben a betegen kívül: az operatőr orvos, az orvosasszisztens, egy műtősnő, egy műtősfiú, az aneszteziológus és az asszisztense.

„Ide nem a leggazdagabbak járnak, a páciensek zöme teljesen hétköznapi ember” – mondja a kórházi részlegen Paulinyi Rita műtővezető, amikor a betegek összetételét firtatom. Ez egyébként stratégia, és a Doktor24 mögött álló befektetői kör is ezt támogatja – Johannes Weber, az Ananda Impact Ventures befektetési alap Budapesten élő társalapítója legalábbis úgy fogalmazott a másfél évvel ezelőtti tőkeinjekció bejelentésekor, hogy

„sokak által megfizethető szolgáltatást, fizikailag is könnyen elérhető rendelőket és átlátható működést szeretnénk, nem csupán a legfelső félszázaléknak szeretnénk ellátást nyújtani”.

Ami ennél talán még érdekesebb, az az a ritka helyzet, hogy a műtős részlegen dolgozó csapat a Doktor24 állandó alkalmazásában áll, és szemben azzal, amivel sok magánkórház küzd, ők nem szaladgálnak más magán- vagy állami kórházakba második vagy harmadik műszakot végezni. „Azért is tudjuk magunkénak érezni ezt a kórházat, és azért tudunk összeszokott teamben dolgozni, mert itt nem beugrós szakdolgozók vannak – mondja megint a műtővezető. – Itt mindenki alkalmazott, havi 168 órában csak itt dolgozik.”

Az épület tetején van egy futópálya is, ezt nem a betegek, hanem az irodaház és a kórház dolgozói használják. Még csak az egyik karéj készült el, de hamarosan a Budapest One tetejének teljes kerületén végigfut.

Nyitókép: Paulinyi Rita a Doktor24 Multiklinikájának műtővezetője // Fotó: Sebestyén László


Oszd meg!