A vártál gyorsabb ütemben térhet vissza az influenzajárvány Európába, a szakértők szerint az is elképzelhető, hogy még nyáron is velünk lesz.
Tavaly szinte eltűnt, idén télen azonban a vártnál gyorsabb ütemben térhet vissza Európába az influenza, írja a Reuters hírügynökség.
A tavaly általánossá vált bezárások, a maszkviselés és a távolságtartás átmenetileg szinte teljesen kiütötték az influenzát, mely az EU számításai alapján évente 650 ezer embert öl meg a világon. A védőoltások elterjedése és a tavalyihoz képest lazább intézkedések miatt azonban a tendencia idén változni látszik.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) e havi jelentése alapján december közepe óta a vártnál nagyobb arányban keringenek Európában az influenzavírusok. Az ECDC és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint decemberben folyamatosan emelkedett az influenzás megbetegedések száma az európai kórházak intenzív osztályain, a hónap utolsó hetén összesen 43 intenzív osztályos kezelésre szoruló influenzás esetet regisztráltak a kontinensen. Ez jóval a pandémia előtti szint alatt van (2018-ban a heti influenza-megbetegedések száma elérte a 400-at az intenzív osztályokon), de nagy növekedés a tavalyi évhez képest, amikor egész decemberben összesen egyetlen súlyos influenzás esetet láttak el.
Az ECDC influenzajárvány-szakértője, Pasi Penttinen szerint a vírus visszatérése egy szokatlanul hosszú influenzaszezon kezdete lehet, amely akár nyárig is elhúzódhat.
A szakértő szerint aggodalomra adhat okot, hogy a coviddal kapcsolatos intézkedések feloldása után az idei influenzajárvány eltérő lehet az eddig megszokottaktól, hiszen az influenzavírus hosszú ideig egyáltalán nem tudott terjedni az európai lakosság körében. Ha tavasszal jönnek az enyhítések, az jóval kitolhatja az influenzaszezon végét (ami normális esetben májusra esik Európában).
Az ECDC félelme az is, hogy egy esetleges ikerjárvány (twindemic) túlzott nyomást gyakorol az egyébként is túlterhelt egészségügyi rendszerekre.
Magyarország az ECDC legfrissebb adatai alapján december végéig a „baseline”, azaz a járványküszöb alatti státuszban volt – ez azt jelenti, hogy az influenzaszerű betegségek aránya nagyon alacsony, a járványok közötti időszakban megfigyelhető szinten van. Január első hetén a szervezet adatai alapján Magyarország átkerült a következő, azaz az „alacsony intenzitású” besorolásba.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint január első hetében 12 500 fő fordult orvoshoz az országban influenzaszerű tünetekkel, ez kétszer annyi, mint előző héten. Legnagyobb arányban (39,2 százalék) a 15–34 éves korosztály betegedett meg, az orvoshoz fordulók 29,3 százaléka 35–59, míg 16 százaléka 60 év feletti volt.
Fehéroroszországban, Izraelben, Észak-Macedóniában a járvány egyelőre a magyarországinál eggyel magasabb (átlagos) státuszban van, január első hetében az eddig megfigyelt adatoknál magasabb számokat egyedül Luxemburgban regisztráltak.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az idén keringő influenzavírus domináns törzse egyelőre az A(H3) vírus, amely általában az idősebbek körében okozza a legsúlyosabb eseteket.
Penttinen szerint még korai lenne értékelni az influenza elleni védőoltások minőségét, mert az elemzésekhez nagyobb mintára van szükség. A laboratóriumi vizsgálatok egyelőre azt mutatják, hogy az idén rendelkezésre álló vakcinák „nem lesznek optimálisak” a H3 ellen. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vakcinák összetételének tavalyi eldöntésekor túl alacsony volt az influenzás megbetegedések száma, ami megnehezíti a gyártók számára annak előrejelzését, hogy a következő szezonban melyik törzs lesz a domináns. Az influenza elleni védőoltásokat minden évben úgy alakítják át, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek a folyamatosan változó influenzavírusok ellen. Összetételüket hat hónappal a szezon kezdete előtt határozzák meg, a vírusok ellentétes féltekén való keringése alapján.
Borítókép: Max Harlynking // Unsplash
