Európai összevetésben továbbra is gyászos a hazai koronavírus-helyzet: halálozásban kitartóan az első háromban van Magyarország, de az új fertőzéseknél mért jelenlegi ötödik hely is elég durva.
Nagyjából november közepéig nem sok értelme volt az új fertőzésekről szóló adatokra figyelni, mert olyan kevés tesztet végeztünk, hogy az eredmény nem adott reális képet. Aztán a több tesztelést kérő szakértői javaslatokat sokáig lefitymáló kormány egy gyors fordulattal mégis felpörgette a tesztelést, amivel mára az európai átlag közelébe jutott az ország.
Az adatközlés továbbra is kaotikus, az elvégzett tesztek és azok eredménye például nem egy napon kerül be a statisztikába.
De a 7 és 14 napos átlagokból már lehet következtetéseket levonni – a több teszt miatt az új fertőzöttek számából is.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) friss statisztikái alapján az esetszámok összeurópai szinten már egy hónapja csökkennek, de a magyar és az európai helyzet összevetése is igen egyszerű.
A 100 ezer lakosra jutó, 14 napos kumulált halálozási adat Magyarország esetében ma 23,1, ennél pedig csak két országban rosszabb a helyzet.
Ami igazán elkeserítő, hogy lassan másfél hónapja jutott az ország erre a szintre, de miközben a legrosszabbak listáján levő országok cserélődtek, Magyarország stabilan ott maradt. November elején még Csehország és Belgium mögött voltunk a harmadik legrosszabb helyzetben, most Szlovéniában és Bulgáriában szed több áldozatot a vírus. A novemberben legnagyobb bajban levők a magyarnál sokkal szigorúbb korlátozó intézkedéseket hoztak, mára a nagyjából a felére szorították le a halálozási mutatójukat. Az interaktív ábrán az egyes országok egymillió főre jutó halálozási arányának hétnapos mozgóátlaga látható, elég beszédes.
Az új fertőzéseknél fontos kiemelni, hogy hiába tesztelünk a korábbinál sokkal többet, a nagyon magas, 20 százalék körüli pozitivitási ráta alapján továbbra is vannak kérdőjelek az adat megbízhatóságával kapcsolatban. De még így is nagyon rosszul állunk, az 5. helyen – a kicsi és sűrűn lakott Luxemburg adata pedig torz, ezt kivéve itt is majdnem beférünk a három legrosszabb közé. Az elmúlt napokban több kormányzati nyilatkozat elhangzott arról, hogy a járványgörbe elérte a platót, az adatok alapján ezt még nem lehet egyértelműen kijelenteni. Azt legalább igen, hogy a növekedési ütem nagy mértékben lelassult.
A második hullám friss európai adatai (jól átlátható országonkénti grafikonok itt) mindenképp alátámasztják Jaksity György megállapítását, amelyet a novemberi címlapinterjúnkban tett. A Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint az enyhe szigorítások, fél lockdown megoldások nem bizonyultak hatásosnak a járvány megfékezésére.
Csak ott tudott hamar és egyértelműen csökkenni a fertőzések száma, ahol a teljes leállást vezették be néhány hétre.
A magyar kormány a jelek szerint továbbra is a félmegoldásban hisz, a gazdaság védelmére hivatkozva tartósabban is a teljesítőképessége határára szögezve az egészségügyi ellátórendszert. Ez alapján a következő időszakban is még több ezren fognak meghalni koronavírus-fertőzésben Magyarországon és a javuló összeurópai helyzetben még hónapokig a legrosszabbak között maradhatunk.
Az uniós szinten összehangolt utazási korlátozások bevezetését segítő, heti frissítésű ECDC-járványtérkép tanúsága szerint is javult valamennyit az elmúlt héten a helyzet a kontinensen.
Az országok és régiók nagy része továbbra is vörös zóna, de több lett a sárga folt és az eddig nagyon pici zöld is terjeszkedik Norvégiában.
Hetek óta kedvező a helyzet Izlandon, Írországban, Finnországban, a görög szigetek egy részén és a Kanári-szigeteken, Korzika pedig a frissen kisárgult régiók között van. Magyarország ettől egyelőre fényévekre van, 4 százalékos pozitivitás felett a sárga zónába kerüléshez a két hetes 100 ezer lakosra jutó kumulált esetszám 50 alá kellene hogy essen. De ez az adat nálunk most 744. Ha a pozitív tesztek arányát sikerülne 4 százalék alá szorítani, 150 alatti esetszám is elég lenne, de ez se tűnik elérhetőnek belátható időn belül.
Borítókép: ECDC
