Fotó: CDC / Unsplash
Fotó: Borítókép: CDC // Unsplash
Üzlet

Tavaszra már jók vagyunk, a nyár simán vírusmentes lesz? Lehet.

Forbes
2020. november 16. 4 perc olvasás

Hiába van velünk a járvány lassan egy éve, még mindig kevés olyan információnk van a Covid-19-ről, amiről a szakértők világszerte egyetértenének. Beleértve azt is, hogy mikor tudhatjuk magunk mögött mindazt, amivel ez a harc jár, mikor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba. 

A világ folytatja a Covid-19 elleni küzdelmet, ami világszerte eddig 54 millió embert fertőzött meg, és több mint 1,3 millió halálos áldozatot követelt. Az elmúlt hetek legbiztatóbb híre volt, hogy a Pfizer és a Biontech vakcinája 90 százalékos hatékonyságot mutat a tesztelés utolsó fázisában, ami miatt néhány optimista szakértő szerint az élet már tavasszal elkezdhet visszatérni a normális kerékvágásba. Az előrejelzések azonban eltérnek. 

Vezető amerikai epidemiológusok szerint

ahhoz, hogy biztosan győzelmet hirdethessünk a járvány fölött, a világ népességének körübelül 70 százalékát kellene beoltani.

Bizonytalanak azonban abban, hogy mennyi időbe telik elérni az ilyen szintű védettséget. 

Dr. Anthony Fauci, az USA vezető járványügyi szakembere szerint, Amerikában 2021 április és júliusa között visszatérhet bizonyos fokú normalitás, de csak akkor, ha a népesség döntő többsége az oltás mellett dönt – írja a forbes.com. Szintén tavaszra saccolta a változást az Oxfordi Egyetem professzora, John Bell, aki hozzátette, valószínűleg ő az első, aki ezt kijelenti, de azt magabiztosan teszi. 

Ugur Sahin, a világ reményét jelentő Pfizer-vakcina egyik vezető fejlesztője nem ennyire optimista, ő azt mondta a BBC-nek, hogy a következő telünk már normális lesz.

Akad még pesszimistább vélemény is. Julian Hiscox, a Liverpooli Egyetem professzora októberben azt mondta a BBC-nek, hogy az élet még öt év múlva sem lesz olyan, mint 2019-ben volt. Ezt azzal indokolta, hogy a kezdeti vakcinák nem tudnak olyan hatásosak lenni, hogy azok ellen a vírus ne tudna mutálódni.

Szerinte maszkviseléssel és távolságtartással továbbra is védekeznünk kell majd addig, amíg a laborokban vakcinák továbbfejlesztésén dolgoznak. 

Eközben a régióban is megoszlanak a vélemények. Sebastian Kurz, osztrák kancellár úgy számolt, hogy 2021 első felében normalizálódhat az élet, míg a magyar helyzetről Orbán Viktor államfő úgy nyilatkozott, hogy az idősek és a krónikus betegek már decemberben kaphatnak oltóanyagot, áprilisban azonban mindenki beoltathatja magát és „győzelmet hirdethetünk” a járvány felett. Szijjártó Péter külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kötelessége a lehető legtöbb forrásból, a lehető leggyorsabban sok oltóanyagot beszerezni, így a héten érkezhet tíz darab orosz vakcinaminta, amit decemberben nagy mennyiség követhet kínai oltóanyaggal kiegészülve. Oroszországgal helyi bérgyártásról is tárgyalnak a felek. Az orosz vakcina hatékonysága több fronton vitatott, az Európai Unió a Pfizer vakcinájából rendelt 300 millió darabot.

Az ígéretes Pfizer-vakcina terjesztése bonyolult logisztikai hátteret igényel. Az oltóanyagot mínusz 80 fokon kell szállítani, hogy hatásos maradjon, így néhány hónapnál jóval több idő lesz, amíg a világ minden szegletébe eljut.

De nemcsak a logisztikai nehézségek jelentenek akadályt, hanem – az Egyesült Államokban biztosan – az is, hogy egyáltalán sikerül-e elég számú embert meggyőzni arról, hogy beoltassák magukat.

Egy Gallup-felmérésben a megkérdezett amerikaiaknak csak a fele lenne hajlandó beoltatni magát egy engedélyeztetett, ingyenes vakcinával, leginkább azért, mert sokan bizonytalanok a rövid ideig tartó fejlesztés és a hosszú távú mellékhatások miatt. 

Borítókép: CDC // Unsplash