A családi vállalkozások kétharmada alapvetően optimista a jövőt illetően és a bevétele és nyeresége növekedését prognosztizálja. Az ilyen cégek a fejlődésüket főleg belső erőforrásokkal finanszírozzák, a tőzsdei megjelenést csak kevesen fontolgatják, ugyanakkor a lízing vagy hitellehetőségekkel egyre bátrabban élnek, derül ki a Deloitte felméréséből, amelynek készítésekor globális szinten több száz középméretűnek tekinthető családi vállalkozás vezető tisztségviselőjét és tulajdonosát kérdezték meg.
Alapvetően optimisták a családi vállalkozások vezetői a cég jövőjét illetően, ugyanakkor a nyersanyagok árának változására, a munkaerő kérdés kiéleződésére, illetve az egyes ágazatokat felforgató, új szemléletű versenytársak megjelenésére komoly kockázati tényezőként tekintenek. A felmérésben részt vevő válaszadók vállalatainak éves árbevétele 10 millió és 1 milliárd dollár közé esett, és távol-keleti, európai (köztük magyar), közel-keleti és az amerikai kontinensen tevékenykedő jelentős társaságok egyaránt szerepeltek. Az ilyen típusú cégek kétharmada prognosztizált bevétel és nyereség növekedést a kutatást követő 12 hónapban. (A felmérést globális szinten tavaly augusztusban és szeptemberben vették fel és idén márciusban publikálták. Az itthoni ágazat mostanra dolgozta föl a tanulmányt, de az adatai így is jól mutatják a trendet.)
A megkérdezettek 42 százaléka pedig 26 százaléknyi, vagy azt meghaladó bevétel növekedéssel számolt.
A helyzetük kedvező megítélésére utal az is, hogy a válaszadók 42 százaléka jelezte, hogy a következő 12 hónapban várhatóan felvásárol egy másik céget.
A legtöbben a tranzakció másik szereplőjeként valamely közvetlen, hazai versenytársukat képzelik el.
A családi vállalkozásokra többnyire az jellemző, hogy a növekedésüket igyekeznek belső erőforrásokból finanszírozni. A családi kézben lévő társaságok általában nem lelkesednek a tőzsdére lépés gondolatáért, a kutatás során a válaszolók mindössze 14 százaléka fontolná meg a nyilvános tőzsdei kibocsátást növekedése támogatására. A tőke elidegenítése tehát – akár magánbefektetők részére, akár szabályozott piacokon – nem igazán népszerű megoldás a körükben, mivel
a családi vállalkozások törekszenek a tulajdonosi kontroll maximalizálására, amelyet sikerük egyik legfontosabb tényezőjének tartanak.
Ugyanakkor nem idegenkednek teljesen a külső tőke használatától, így közel negyede az ilyen társaságoknak úgy gondolja, hogy a következő 12 hónap során lízing, eszközfedezetű kölcsön, vagy hasonló instrumentum formájában igénybe vehet külső forrást. Ezek a társaságok hosszútávú megközelítést alkalmaznak, és ezt a perspektívát sokszor nehéz összeegyeztetni a negyedéves pénzügyi jelentésekben kimutatható rövidtávú, impozánsabb eredmények felmutatásával.
Optimisták, de bizonytalanok is
A kutatásból kiderült az is, hogy a családi vállalkozások 43 százaléka a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a korábbi évhez képest magasabbnak érzékeli. Az öt legjelentősebb kockázati tényezőnek a nyersanyagok és az egyéb beszerzési költségek emelkedését, a munkavállalók felvételének és megtartásának képességét, az új piaci kihívók által generált versenyt, a szabályozási követelmények szigorodását és a valutaárfolyamok ingadozását látják.
A családi vállalkozások sajátos és kritikus jelentőségű kihívása a generációváltás menedzselése. Ez különösen összetett kérdés abban a helyzetben, amikor egy családhoz nem tartozó személyt neveznek ki vezetői pozícióba; kiváltképp, ha tulajdonrész juttatása ezen vezetők számára a családi értékrend miatt nem alternatíva. A családi tulajdonlásból fakadó rizikófaktorokkal is szembesülnek, melyek az örökléstervezés hiányából, házastársak válásából, halálesetből vagy családi konfliktusból adódhatnak.
A felmérés során megkérdezett vezetők 48 százaléka úgy véli, hogy családi vállalkozása
a következő 2-3 évben jelentős zavaró külső behatásnak lesz kitéve nem hagyományos versenytársak miatt.
Az ilyen behatások közül a válaszadók 64 százaléka pozitív (tehát lehetőséget magában rejtő) hatásként értékeli a technológiai fejlesztéseket, míg 40 százalékuk negatív (tehát elsődlegesen kockázatot hordozó) körülményként gondol a szabályozási, vagy makrogazdasági környezet megváltozására.
A hosszútávú tervezési szemléletük, agilitásuk és eredményes pénzügyi struktúrájuk lehetővé teszi a családi vállalkozások számára, hogy megőrizzék családi kultúrájukat és értékeiket, miközben a gyorsan változó üzleti környezet tekintetében alkalmazkodjanak és fejlesszék vállalkozásukat. A siker érdekében ugyanakkor megfelelő választ kell találniuk olyan kérdésekre, mint a családból származó és azon kívüli üzleti vezetők kezelése, a munkavállalók megtartása, a növekedés finanszírozása, vagy éppen az új technológiák hatása az üzletre és magára a családi szervezetre.
Borítókép: Savs / Unsplash
