Titkos Viber-csoportokban szerveznek fuvart Budapesten egyre többen az Uber mintájára – csak fapados módon, alkudva és készpénzben fizetve. Az Uber elkergetése létrehozott egy igazán sajátos modellt: a közösségi hiénázást. Ilyen csoportot szervezni hatalmas kockázat, de nehezen lebuktathatóak a sofőrök.
Tavaly nyáron, július közepén döntött úgy az Uber, hogy kivonul Magyarországról. Az ok egyszerű, az Országgyűlés szigorú módosítást fogadott el a személyszállítási törvényhez, ezek alapján súlyos bírsággal sújthatóak azok az utazásszervező applikációk, amelyek nem tartják be a taxitársaságokra érvényes (helyi) szabályozást. Sőt, akár blokkolhatják magát az applikációt is, ha a szolgáltató nem tartja be a szabályokat. Az érintettek egészen addig azzal érveltek, hogy csak egy platformot biztosítanak, nem szerveznek se fuvart, se nem taxiznak. Az Uber végül a kivonulás mellett döntött, de fenntartották, ha változik a jogi környezet, fontolóra veszik a visszatérést.
Az Uber épp azt használta ki a magyar piacon, hogy a szabályozás nem volt arra felkészülve, hogy valaki taxitársaságot indít taxik nélkül. A személyszállítási törvény csak nagy vonalakban szabályozza ezt a területet, a részletesebb szabályokat helyi szinten fogadják el, így van ez Budapesten is, mely idehaza az egyetlen piaca volt az Ubernek (miközben csak Erdélyben azóta három városban is elérhető a szolgáltatás).
A fuvarszervezéshez és a taxizáshoz is külön engedély kell, ez tiszta sor, a fővárosi hatóságok mégsem tudták kezelni az Uber-jelenséget, végül a politika legfelsőbb szintjén – több taxis tüntetés után – született döntés. Miközben a terület valóban korszerű szabályozásra vár, az Országgyűlés faékegyszerűségű megoldást adott a problémára: ellehetetlenítette az Ubert és a hozzá hasonló alkalmazásokat anélkül, hogy érdemben tárgyalt volna az érintettekkel. Ezzel azonban mindenki veszített.
A piac nem szűnt meg, egy része fekete lett
Nem maradt ugyanis üresen a népszerű autómegosztási app piaca – csak annak egy része ma feketefuvarokkal van tele. A technológia ugyanis adott ahhoz, hogy fogyasztók egy csoportja összerendeződjön és egymás között a tagok autóinak kihasználatlan kapacitásait elosszák egy kialkudott ár fejében. Ez a technológia pedig ott van mindenki kezében.
A Forbes.hu információja szerint több nagyobb csoport is létrejött a Magyarországon igen népszerű csevegőapp, a Viber felületén, a zárt közösségekben a tagok felajánlják egymásnak az autóikat egy-egy fuvarra. Ezekért természetesen fizetni kell – számla pedig nincs.
Ez a magyaros-fapados Uber, ha úgy tetszik. Az Uber kivonulásával ugyanis a népszerű szolgáltatás iránti kereslet nem szűnt meg – a cég akkor azt mondta, 160 ezer ügyfele volt -, a technológia segítségével pedig hamar megteremtődött a kínálat is. Ne feledjük, az Uber nemcsak egy szolgáltatás volt, nagyon sok embernek adott munkát, volt, aki főállásban sofőrködött, de jellemzőbb volt, hogy kiegészítő kereset gyanánt mentek uberezni. Ez éledt most újra.
Így működik
Akit beengednek a zárt Viber-csoportba (ahogy mi hallottuk emlegetni, az “Uber csoportba”, amiből kettő is van – a pontos nevüket azonban nem írjuk le), az a közös csevegőfelületre csak beírja, honnan hova menne, és aki elsőnek beköszön, az már mehet is érte autóval. Az árak – ahogy hallottuk – “nagyjából az Uber tarifája alapján lettek belőve”, a pontos összegben megegyeznek a felek az utazás előtt, fizetés készpénzben a fuvar után. A fuvardíj a taxis tarifa alatt van, a csoport autós tagjainak pedig bőven megéri, hiszen egy forint adót nem fizetnek az így végzett munka után.
Látva a növekvő kormányzati nyomást, anno az Uber kötelezővé tette sofőrjeinek, hogy vállalkozói adószámot váltsanak ki, megszerezzék a kötelező engedélyeket és azt is, hogy biztosítást kössenek. Mindez a titkos Viber-csoportokban persze nincs így.
A személyszállítási piac egyik kerékkötője Budapesten a hatósági ár – ez az, amiért mindenkinek kötelező szolgáltatnia, nincs árverseny (az Uber után indult Taxify például szintén hatósági áron szolgáltat Budapesten). Ez volt az Uber egyik legnagyobb előnye – simán bement a hatósági ár alá. Végül ebbe is bukott bele, nem tudott mit kezdeni egy ilyen piacon még úgy sem, hogy a sofőrjei amúgy minden más szabályt betartottak (és a piac többi része joggal volt felháborodva, hogy miért lehet azt az Ubernek, amit másnak nem – ráadásul igen veszélyes precedenst teremtett volna a jogalkotó és a hatóságok is, ha mindezt szó nélkül hagyják).
Ami az Uber helyén létrejött az nem más, mint a közösségi hiénázás.
Bármennyire is jutányos árú szolgáltatásnak tűnik, a csoportban részt vevő autósok nem csinálnak mást, mint a hiénák – feketén fuvaroznak másokat úgy, hogy nincs engedélyük. Ez lett az eredménye annak, hogy a szabályozást nem gondolták át, a problémát pedig a gordiuszi csomó módjára oldották meg. Nincsenek arról információink, vajon hányan lehetnek a csoportokban (csupán annyit tudunk, hogy a csoportok száma nőtt), de elég könnyen létrehozhat bárki ilyen közösséget. A hatóságok előtt gyakorlatilag lenyomozhatatlan, kik utaznak így – legalább is biztosan nehezebb lesz így elkapni egy-egy feketézőt, mint amilyen egyszerű volt megbírságolni az Uber-sofőröket (őket a NAV ellenőrök büntették meg, nem a BKK). A Viberen folytatott kommunikáció titkosított, akárcsak a hasonló csevegőappoknál.
Ettől függetlenül hatalmas kockázat létrehozni egy ilyen csoportot és így fuvart szervezni – nem véletlen, hogy a taxizáshoz is engedélyek és biztosítás szükséges.
Ha bármilyen vis maior helyzet beüt, komoly bajba kerülhet az, aki elindította a “szolgáltatást”. Még az Uber esetében is előfordult, hogy a sofőrök erőszakosan viselkedtek utasokkal, a legkirívóbb esetek azok voltak, mikor a sofőr megerőszakolta az utasát (Magyarországon nem volt ilyen, de sajnos ilyen esetre több országban is akadt példa) – mindezt úgy, hogy az Uber rendszere mindent dokumentál a sofőrökről, vagyis könnyű őket beazonosítani. A magyar Viber-csoportok teljes illegalitásban működnek, semmi fajta garancia nincs arra, hogy a kialkudott árnál a sofőr nem kér többet vagy hogy az utas azt végül ki is fizeti. Bármi történik a kocsiban, arra a csoportok adminjainak nincs ráhatása, ellenőrizni sem tudják.
Ki kellene lépni a XX. századból
Üzenet ez a szabályozóknak is, az Uber kiebrudalásával ugyanis a probléma fennáll, még akkor is, ha a döntéshozók nehezen fogadják el, hogy a technológiai ma már tömegek számára könnyen elérhető és nem félnek használni, még akkor se, ha a politika nem így akarja. Az Ubert pótló Viber-csoportok elég jól illusztrálják mindezt. Arról nem is beszélve, hogy az Uber modellje nagyon is ragadós – a Forbes.hu-n épp nemrég írtunk arról, hogy két magyar cég is a futárpiac Uberje akar lenni. Nem véletlenül, a közösségi fogyasztás még nagyobb versenyt generál – okos és kigondolt szabályozás mellett – a hagyományos szektorokban is, ami végső soron árcsökkenést eredményez vagy egyszerűen jobb szolgáltatási színvonalat.
Az Uber modellje ráadásul azért is volt nagyon népszerű, mert sok win-win helyzetet teremtett: az utas olcsóbban utazott, a drága pénzért autót vásárló sofőr pedig még jobban kihasznált a kocsiját és extra keresethez jutott. Itt mindenki győztesnek érezte magát – és ezek a modellek az élet egyre több területén követlenek maguknak helyet, a digitalizáció és a technológia elterjedésével, és a belépési küszöb egyre alacsonyabbra kerülésével mind többen férnek ehhez hozzá. Ez olyan tendencia, amit menedzselni kell, nem pedig megállítani – hiszen, mint a magyar példa is mutatja, az lehetetlen.