Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Temérdek pénzt öntenek ide: a kínaiak már a spájzban vannak

Kína nem sajnálja a pénzt, hogy bejusson az európai piacokra – ebből rövid távon akár Magyarország is profitálhat. A kínai befektetőkkel üzletelni kemény dió lesz így is, főleg azoknak, akik az EU-s tenderekhez szoktak. 

Kína 10 milliárd eurót fektet be a közép-és kelet európai régióban, ez akkora összeg, amivel több mint 10 százalékkal lehetne csökkenteni a magyar államadósságot. A régiós befektetési alap mögött az év elején létrehozott Sino-CEE Financial Holdings Ltd. áll. Hogy igenis komoly szándékok állnak a befektetés mögött, azt jól mutatja, hogy az alapot hivatalosan a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, Li Ko-csiang jelentette be – és az is üzenetértékű, hogy hol. Miközben a visegrádi országok élénk kapcsolatokat próbálnak kiépíteni Kínával – élükön a korábban keleti nyitást hirdető Magyarországgal – Kína első embere a példátlan nagyságú befektetési csomagot Rigában jelentette be (a régiós országok és Kína csúcstalálkozóján). Ezt akár jelképesnek is tekinthetjük. A balti régió kis országai mutatják, az innovációra érdemes költeni, országmérettől függetlenül, hatalmas sztorik születhetnek belőle – az észt gyökerű Skype mellett ma már ott van a befektetők térképén Litvánia és Lettország is.

 

kina_cso

Maris Kucinskis lett, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Li Ko-csiang mellett 

 

A részletekről szólva a Kínai Kereskedelmi Bank azt mondta, a céljuk az, hogy 50 milliárd euróra emeljék a projektfinanszírozás szintjét, az olyan ágazatokban, mint a csúcstechnológiai gyártóágazatok, a fogyasztásicikk-gyártás vagy az infrastruktúra-beruházás.

Az alap mögött ugyan a kormány áll, piaci alapon fog működni, a kínaiak amúgy is nagyon alapos és megfontolt befektető, nem lesz ez másképp most sem: a kommunista szuperhatalom igenis pénzt akar itt keresni. Ezt állítja a kereskedelmi bank, ugyanakkor az sem kérdés, hogy mennyire növeli Kína befolyását, hogy ilyen mennyiségű pénzt önt a régióra. 2011 óta Kínának több befektetése van Európában, mint az Egyesült Államokban, Nagy-Britannia mellett a dél-európai országokat részesítették eddig előnyben.

A régiónkat felértékeli Peking szemében,  hogy a kínai gazdaság belső lassúlását az exportpiacok élénkítésével ellensúlyoznák, Közép-és Kelet-Európa az új Selyemút másik vége, kapu a hatalmas európai egységes piacra. Mindezt a számok is alátámasztják: a kínai cégek tavaly 5 milliárd dollárt fektettek be a közép-és kelet európai országokban tavaly.

Az Európai Unión belül újabb feszültséget szülhet, hogy miközben a 2004-ben csatlakozott országok örülnek a friss tőkének, Németország egyre kevésbé örül a kínai nyomulásnak, az eurózónán belül korlátozná a kínai befektetéseket bizonyos szektorokban. A német gazdasági tárca már most szigorítaná annak feltételeit, hogyan vásárolhatnának fel európai vállalatokat kínai befektetők.

Az EU-s források 2020-as kifutása miatt a régió országai ugyanakkor örömmel fogadják a kínai befektetési alap tengernyi pénzét – más kérdés, hogy az EU-s pályázatokon edződött vállalati réteg mit tud majd kezdeni a komoly elvárásokat támasztó kínai állami alappal.

"Könyvelővel, ügyvéddel legyél jóban!"

Simán Kristóf, a Statzup alapítója