Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ezek Európa legforróbb startupjai – hol vannak a magyarok?

Ahhoz képest, hogy az  elmúlt 7 évben a magyar startup világra elképesztő mennyiségű pénz ömlött (130 milliárd forint) az EU-nak köszönhetően, az európai élstartupok között jelenleg nincs magyar. Pedig épp a balti országok példája mutatja, hogy ez egy olyan piac, ahol a kis országok is nagyok lehetnek. 

 

Továbbra is az e-kereskedelemben a legaktívabbak az európai kockázati tőkések és itt futnak a befektetők pénzével leginkább kitömött technológiai startupok is. Mutatjuk a listát, melyek az európai országok élstartupjai (kik kapták a legtöbb pénzt az elmúlt év tranzakcióit figyelembe véve).

A legforróbb startupok Európában
(kapott befektetés, millió dollár)

De hol van Magyarország és hogy kell mindezt értelmezni? Az Adasworks 9,45 millió eurós befektetésével került fel a listára (az elmúlt év tranzakcióból indultunk ki, ezért a nagy hármas – Prezi, Ustream, LogMeIn – nem szerepel ezen a listán). A vezetéstámogató rendszert fejlesztő Adasworks a 24. legtöbb befektetést bevonzani képes cég lett a 33 szereplős mezőnyben. Az európai top startupok közül az egyetlen, mely ott van az önvezető autók piacán (a hagyományosan erős saját autóiparral rendelkező országok startupjai sem rúgnak labdába Kishonti László és csapata mellett).

A közös piac megmozgatja az európai startupokat – továbbra is az e-kereskedelem a vezető szektor a tech startupok között. 33 ország startupjából 7 ebből a szektorból kerül ki. Emellett a média és a közlekedés (carsharing) még a népszerű befektetési célpontok.

Az Invest Europe legfrissebb adatai szerint tavaly 1,6 milliárd euró volt a Közép- és Kelet-Európába irányuló magán- és kockázati tőkebefektetések összege, ennek 10%-a realizálódott Magyarországon. A 158 millió euró (49 milliárd forint) nagyobb része lehetett kockázati tőke – a kipörgő Jeremie-támogatások miatt. A záruló, az EU 70%-os társfinanszírozása mellett 2009-ben indított Jeremie-program miatt Magyarország az elmúlt években mindig is az európai átlag felett teljesített a kockázatitőke-piacon. És miközben az EU könnyű pénze valóban felpezsdítette a hazai ökoszisztémát, egyelőre úgy tűnik, az EU-s pénzekkel elindított techcégek nem nagyon találnak maguknak piaci finanszírozást a további növekedéshez (a program 2009-ben indult, a befektetési szakasz idén tavasszal zárult).

A régió top startupjai
(befektetés, millió dollár)

A régió egyetlen unikornisát Csehország adja, az Avast IT-biztonsági cég majdnem 8-szor annyit ér, mint az IBM által felvásárolt magyar Ustream.

Országok szerinti bontás (millió dollár)

Noha 2016 második negyedévében az európai kockázati tőkebefektetők aktívabbak voltak, mint az ázsiaiak, az átlagos befektetési összegek között hatalmas a különbség. A KPMG és a CB Insights adatai szerint miközben 2,8 milliárd dollárnyi befektetés özönlött az európai startupokhoz, Ázsiában több mint kétszer ennyi (7,4 milliárd dollár). A különbség az európai és ázsiai befektetések között amúgy egyre csökken, de csak azért, mert az ázsiai befektetők visszafogták magukat az elmúlt félévben. Az aktivitás csökken Amerikában is, de még így is 17,1 milliárd dollár folyt a startupokhoz az idei második negyedévben (ezek a legfrissebb, globális adatok).

A startupoknál az országméret nem nagyon számít, hiszen ezek a technológiailag innovatív cégek mind a globális piacot célozzák, a régiós országok piacát legfeljebb demo piacnak tekintik, jó ugródeszka a tengerentúlra vagy más nagyobb piacokra. Hogy az innovációba fektetni jó befektetés, azt mutatja Észtország és a Skype példája. A Microsoft által felvásárolt észt startup ugyanis visszaforgatta az exittel nyert pénz egy részét abba az ökoszisztémába, ahonnan indult – és a kormányzat is megtámogatta a piaci folyamatokat. Miközben a V4-ek élinnovátorai 138 millió dollárnyi pénzt vontak be (és ebből a cseh Avast egymaga 100 millió eurót visz), addig a három balti állam 72 millió eurót tud felmutatni.

Oszd meg!