Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Rákaptunk a távmunkára, 650 ezer dolgozó már az irodapiacot is új helyzet elé állítja

A bérleti szerződések lejáratakor lesz izgalmas a kérdés, hogy hányan, hánya napra térnek vissza tartósan az irodákba.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. egy ezer fős, reprezentatív mintán vizsgálta a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt távmunkában dolgozók véleményét arról, hogy várhatóan milyen formában folytathatják a közeljövőben a munkát.

A felmérés szerint az összes munkavállaló 16, míg a szellemi munkát végzők 20 százaléka dolgozott távmunkában 2021 májusában. Közülük 19 százalék jelezte, hogy a korlátozásokat követően visszatér a munkahelyére a hét minden napján.

A versenyszféra egyharmada

A közszférában dolgozó beosztottak 7 százaléka dolgozott távmunkában, ebből 1 százalék tér vissza az irodába, tehát az összes ilyen munkavállaló 6 százaléka továbbra is távmunkában marad. A felső- és középvezetők 8 százaléka dolgozik távmunkában, 7 százalékuk maradni fog ebben a foglalkoztatási formában.

A vállalati irodaterületek kihasználtsága szempontjából leginkább érdekes versenyszférában dolgozó

beosztottak közel kétötöde (37 százalék) dolgozott távmunkában, ebből 7 százalék hagy fel ezzel végleg, tehát ezen munkavállalók közel harmada részben vagy teljes egészében otthontól fog dolgozni.

Ez nagyságrendileg 650 ezer otthonról dolgozót jelent.

Nem mindegy, hány napot

Fontos megvizsgálni, hogy a tudomása szerint továbbra is távmunkában dolgozni fogók hetente hány napot terveznek így dolgozni. Negyedük az egész munkahetet (öt napot) tervezi távmunkában ledolgozni, 10 százalékuk 4 napot, 28 százalékk pedig 3 napot.

Vagyis a távmunkában maradók közel kétharmada (63 százaléka) a hét többségében otthon marad. Heti egy napot a továbbra is távmunkások 7 százaléka, két napot pedig 30 százaléka fog távolról dolgozni.

Ez felveti a kérdést, hogy (ha megvalósulnak a munkavállalók várakozásai) valóban érdemes-e a munkáltatóknak a jelenlegi teljes irodaterületet bérelni/fenntartani, mert a várakozások alapján a jelenleg bérelt/tulajdonolt irodaterület közel 15 százaléka kihasználatlan marad.

Ahogy a bérleti szerződések lejárnak, úgy lesz egyre nagyobb nyomás a bérbeadókon, mivel az üresedési ráta növekedése mellett a rezsiköltségek szinte semmit nem csökkennek,

így a bérbeadás profitrátája jelentősen esik majd.

Ez pedig kihathat a projekthitelek finanszírozhatóságára éppúgy, mint az új irodaépületek kiadhatóságára.

Oszd meg!