Alig múltak egy évesek, de Csillik Timur és a Rendi már magabiztosan állítja: három éven belül Közép-Kelet-Európa legnagyobb takarító-közvetítő vállalatává fog nőni. Az eredetileg Helpy néven indult vállalkozás nehezen követhető tempóban fejlődik, írtuk tavaly decemberben. Máris fejleményekkel állítak elő: most a hazai takarító-munkaerőpiacot próbálják kifehéríteni.
Egyre kritikusabb a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni – derült ki a forgalmát tavalyi évben több mint hússzorosára, 65 millió forintra növelő Rendi tájékoztatásából. A kezdetben 5 tagú személyzettel induló startup mára több mint 100 főt foglalkoztat, de másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem kellene megküzdeniük az égető munkaerőhiánnyal. A fővárosban napi szinten interjúztatnak jelölteket, míg vidéken kéthavonta tartanak kiemelt toborzást.
110 ezer forint a takarítói minimál bér
A cég saját munkavállalói adatbázisán végzett kutatásából jól látszik, hogy a dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, és 80 százalékuk így is 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként. „A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat kipótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között – mondta a cégalapító Csillik Timur – Egyre több 18-25 év közötti fiatal jelentkezik hozzánk, mert saját bevallásuk szerint a rugalmas, időbeosztásukhoz igazítható takarítói munka jobb lehetőség számukra, mint egy gyorsétteremi pult vagy a gyártósor melletti 10-12 órás műszak.” A főállású bejárónők körében 30-40 óra munkával átlagosnak számít a 120 ezer forint feletti nettó kereset, és az sem ritka, hogy aki többet vállal, 180-200 ezer forint körüli fizetést visz haza.
Csillik Timur, a 26 éves cégalapító
Vidéki kontra budapesti bérek
A vidék és főváros közti bérkülönbség a takarító szakmában is érződik, de kisebb mértékben, mint más foglalkozások esetében. A Rendin keresztül rendelt takarításokra is igaz, hogy Budapest határain kívül valamivel olcsóbban lehet segítséget hívni, az viszont minden esetben egyformán teljesül, hogy a bevétel 80 százaléka a bejárónőt illeti meg.
A Rendi statisztikáiból az is jól látszik, hogy a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók megtehetik, hogy maximum 5-10 km-et utazzanak egy-egy munkáért, mivel így is rengeteg cím közül válogathatnak, szemben vidéki társaikkal, akik messzebbre, akár 20 km-re is elmennek, csak hogy megkeressék a betevőt.
KATA-val fehérítenek
A startup alapmodellje szerint rajtuk keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező bejárónők jelentkezhetnek munkára, akik KATA szerint adóznak, vagyis a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak.
A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés jelenti a garanciát, hogy nem landol zsebben a takarítói bér.
„Nehéz az évtizedes rossz szokásokat átformálni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a takarítók nem hiszik el, hogy tisztán is lehet jól keresni ebben a szakmában. Eleinte tartanak tőle, hogy ki tudják-e termelni a KATA költségeit, épp ezért úgy látjuk, hogy a kezdeti pénzügyi terhek csökkentése jelenthetne számukra áthidaló megoldást” – jegyezte meg Csillik. A portál statisztikái szerint az átlagos kosárérték 10-12 ezer forint, melyből 8-10 ezer forint marad a takarítónőnél. „Ez azt jelenti, hogy az első pár alkalom szinte teljesen fedezi a fix költségeket. Aki pedig belevág, pár hónap után már látja, hogy szinte folyamatosan el tudjuk látni munkával, így csak rajta áll, hogy mennyi lakást vállal el, és mennyi bevételre tesz szert.”
Aki maradt, már el se menne
A Rendi pécsi terjeszkedése kapcsán az is kiderült, hogy a takarítószemélyzet utánpótlása azért is nehézkes – különösen a Dunántúlon –, mert a legtöbben már külföldön dolgoznak. A takarítók körében végzett kutatás szerint, aki maradt, már nem is költözne a határon túlra.
A kutatás hátteréről
A Rendi Magyarország legnagyobb internetes takarítóközvetítőjeként online és telefonos kutatás keretében vizsgálta saját takarítóinak munkavállalási körülményeit. Az adatfelvétel során 111 bejárónő válaszait rögzítették, melyre 2017. február 20-28 között került sor. A kutatás nem reprezentatív a magyar lakosságra és takarítást vállalókra nézve, de alkalmas a takarítók kereseti és munkaerő-piaci lehetőségeinek megállapítására.
