Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Súlyos recesszió és bizonytalan kilábalás – 2020 tíz csapása Montenegróra

Montenegró GDP-je több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben. Az ország a járvány által legerősebben sújtott országok közé tartozik, ráadásul a gazdasága is nagyban függ külső kitettségektől – és igencsak függ a turizmustól is. Vendégszerzőnk körbejárja, hogy mit várhat Montenegró a következő időszaktól?

A COVID-19 okozta válság, mint tudjuk, sérülékeny helyzetbe hozta a világgazdaságot. Ez alól nem kivétel Montenegró sem, ahol a turizmus termeli az ország GDP-jének nagy részét, és az államadósság szintje is magas. A válság miatt visszaestek az idegenforgalmi bevételek, aminek jelentős továbbgyűrűző hatása volt más szektorokban is, így például csökkent a háztartások fogyasztása.

Az ország euroizált gazdasága ráadásul azt is jelenti, hogy a központi bank (CBM) nem léphet fel végső hitelezőként, azaz nem képes biztosítani a költségvetési szektor finanszírozási igényeit fedező likviditást. Ez, az ország gazdaságába belekódolt tényező korlátozza a kormányzat lehetőségeit a költségvetési ösztönző programok foganatosításában, tehát a régió más országaihoz képest lassítja a talpra állás folyamatát.

Montenegró GDP-je éves alapon több mint 20 százalékkal csökkent a második negyedévben, ami a régió legsúlyosabb recesszióját jelenti.

Mentőakciók és kormányzati intézkedések

A montenegrói kormány természetesen intézkedések sorával igyekezett a gazdasági és társadalmi hatásokat enyhíteni, azonban az ország limitált költségvetési tartalékai korlátozzák az intézkedések finanszírozhatóságát és hatályát. A járvány háztartásokra és cégekre gyakorolt negatív hatásainak kezelése érdekében két gazdasági intézkedéscsomagot fogadtak el.

A március 19-én jóváhagyott első intézkedéssorozat részeként vállalatoknak szóló hiteltámogatást nyújtottak az állami Befektetési és Fejlesztési Alapon keresztül, valamint három hónapos általános törlesztési moratóriumot vezettek be a háztartások és a vállalatok kereskedelmi banki hiteleinél.

A kormány által április 24-én elfogadott második, összesen nettó 46 millió euró értékű csomag három hónapra szólt, és célja munkahelyek teremtése és megőrzése, valamint a gazdaság élénkítése volt. Ez az éves GDP 1 százalékát alig meghaladó összeg meglehetősen alacsonynak tekinthető más országok költségvetési programjaihoz képest.

Borúlátó jóslatok

A Pénzügyminisztérium (PM) 2020. június-júliusi előrejelzései azt mutatták, hogy 2020-ban összesen 6,8 százalékos GDP-csökkenés várható. Ezt az előrejelzést a minisztérium az idegenforgalmi bevételek mintegy 40 százalékos várható csökkenése alapján vázolta fel. Persze nem ez volt az egyetlen előrejelzés, ami lejtmenetet jelzett. Más intézmények – a PM becslésével szemben – még borúlátóbbak voltak, főként mivel ezek jellemzően a következő GDP-értékeket jelzik előre 2020-ra. Ilyen előrejelzést adott például:

  • az IMF (-12,0 százalék),
  • a Világbank (-5,6 százalék, illetve -8,9 százalék (az alapforgatókönyvre, illetve a negatív forgatókönyvre vonatkozó),
  • az EBRD (-8,0 százalék),
  • a S&P (-7,8 százalék),
  • az OTP GDP (jelenleg -12,7 százalék).

Az egyes elemző intézmények a jövő évvel kapcsolatban is megfogalmazták már elképzeléseiket. A 2021-es GDP-növekedésre vonatkozóan a következő becslések léteznek arra az esetre, ha 2020 végéig sikerülne megfékezni a világméretű járványt:

  • Pénzügyminisztérium: 4,9 százalék,
  • IMF: 5,5 százalék,
  • Világbank: 4,8 százalék,
  • EBRD: 10,5 százalék.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a világgazdaság helyreállása nagymértékben függ a gazdaságon kívüli eseményektől; konkrétan attól, hogy mikor találnak hatékony oltóanyagot az új típusú koronavírusra, és mikor lesz ez megfelelő mennyiségben előállítható.

  • Különösen igaz ez Montenegró idegenforgalomra támaszkodó gazdaságára, hiszen a biztonságérzet alapvető feltétele annak, hogy a külföldiek újra az országba látogassanak.

Jelen pillanatban azonban még nagy a bizonytalanság – mind a gazdaság helyreállási pályáját, mind a jövő évi GDP-növekedést illetően.

Államháztartás, költségvetési hiány és további nehézségek

2020-ban a várakozások szerint csökkenés lesz a GDP minden lényeges összetevőjében (háztartások fogyasztása, beruházások, export), csak az államháztartás fogyasztása fog növekedni az egészségügyi és oktatási szektorok korábban betervezett béremelése, valamint a járvány kezelésével kapcsolatos költségvetési ösztönző csomagok és kiadások miatt.

Az infláció továbbra is alacsony marad, a kereslet csökkenése és az alacsonyabb nemzetközi nyersanyagárak miatt. A 2020-ra szóló inflációs előrejelzések is óvatosak: a CBM 0,8 százalék, a Világbank 0,2 százalék, míg az IMF -0,1 százalék körüli érteket jósol.

A folyó fizetési mérleg hiánya (316 millió) 2020 első negyedévében kisebb, 3,5 százalékos csökkenést mutatott 2019 első negyedévéhez képest. Ugyanebben az időszakban a külkereskedelmi mérleg hiánya (423 millió) 31,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019 második negyedévében,

elsősorban azért, mert az import drasztikusan visszaesett a gazdasági tevékenység csökkenése következtében.

A recesszió a költségvetési hiány jelentős növekedésével jár majd, mivel csökkennek a bevételek, és a munkanélküliség, valamint a szociális juttatások várhatóan nagyobb kiadásokat követelnek majd. A pandémia valószínűleg eltéríti majd Montenegrót a korábban várt adósságcsökkentési pályáról, ami kétségeket kelthet az államadósság fenntarthatóságát illetően, miután a nemzetközi piacokon nőttek a hitelfelvételi költségek.

A Világbank becslései szerint az államadósság a GDP 83,1 százalékának felel majd meg 2020-ban, míg a PM a GDP 82,5 százalékára becsüli azt ebben az évben. Azonban az IMF újabb előrejelzése szerint a költségvetési deficit akár a GDP 10,4 százalékát is elérheti, ami 90,8 százalékos GDP-arányos adósságot eredményezne.

Az idegenforgalom és a kapcsolódó ágazatok (például a mezőgazdaság) visszaesése, az export csökkenése és a munkavállalói mobilitás korlátozásai befolyással voltak és lesznek a belátható jövőben még a foglalkoztatásra és a bérekre. A COVID-19 járvány hatalmas nyomást fog gyakorolni a munkaerőpiacra, tovább súlyosbítva a magas munkanélküliség problémáját.

Montenegró kormánya július 23-án fogadta el harmadik, mintegy 1,22 milliárd euró értékű társadalmi-gazdasági intézkedéscsomagját, amelynek célja a gazdaság támogatása és a COVID-19 járvány hatásainak enyhítése volt. Az intézkedéscsomag megvalósítását az elkövetkező négy évre tervezik.

Hatások a bankszektorban

A montenegrói bankszektort magas fokú likviditás és szolvencia jellemezte a múlt évben: a pozitív pénzügyi eredmény 50,6 millió eurót tett ki. Ezek a pozitív paraméterek elősegítették a pénzügyi stabilitás megőrzését és a járvány megfelelő kezelését a szektorban. Megjegyzendő, hogy bár a bankszektor tőkeellátottsága továbbra is jónak mutatkozik, a pénzbeáramlás az idegenforgalom visszaesése miatt csökken, aminek közvetlen hatása lesz a külső likviditási források iránti igényre és a többletkiadásokra is. E kihívás mellett a bankszektornak a nyereségesség csökkenésével is szembe kell néznie.

A jelenlegi gazdasági bizonytalanság, a belföldi és külföldi befektetők fokozott óvatossága várhatóan a befektetési aktivitás csökkenéséhez és a külföldi közvetlentőke-befektetések beáramlásának visszaeséséhez fog vezetni.

Összegzés

Montenegró a pandémia által legerősebben sújtott országok közé tartozik, melynek ugyanakkor a gazdasága is nagyban függ külső kitettségektől.

Pozitívum viszont, hogy a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állhat a vakcina kifejlesztése és széles körű hozzáférhetővé tétele esetén, mivel a teljes infrastruktúra már létezik és készen áll a turisták fogadására.

Az idei év politikai változásokat is hozott. Az augusztus 30-án tartott országgyűlési választásokon a kormánypárt elvesztette hatalmát. Az ellenzéki pártoknak sikerült egyfős többséget kiharcolni a parlamentben. Az új kormány képviselőinek kétségtelenül komoly kihívásokkal kell szembenézniük az államháztartás kezelése tekintetében.

Dražen Stanković
Az OTB Bank montenegrói leánybankjának treasury vezetője

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Ivan Aleksic / Unsplash

"Hétvégén bármi megtörténhet, szegény dolgozók szoktak is félni, pénteki döntéseink élnek-e még hétfőn"

Kelényi Kolos, Szamos Marcipán