A nagy pénzköltés: streamingháborús időkben, aki tényleg nagyban akar játszani, az nemcsak a franchise-okra, de a sportra, sőt Indiára is odafigyel.
Tavalyhoz képest előreláthatólag 10 százalékot fognak idén ugrani a vezető szórakoztatóipari tartalomgyártók eleve nem szűkmarkú költségei. A Wells Fargo pénzügyi szolgáltató számításai több mint 140 milliárd dollár körülre (átszámítva kb. 43,4 billió forintra) lövik be a kilenc legnagyobb média- és techcég tartalomhoz kötődő költéseit 2022-re – foglalja össze a Forbes.com. Sőt, a Wells Fargo 2025-re ezt a számot már nem kevesebb mint 172 milliárd dollárra becsüli.
Nem meglepő fordulat: a streamingháború korszakát éljük, olybá tűnik, egyelőre minden nagyobb játékos hajlandó őrületes pénzeket eltapsolni saját streamingszolgáltatójára, tartalomgyártásra, minél szélesebb nemzetközi piac elérésére, sportesemények licenceire (az összesített számba ez is beletartozik) és így tovább.
Sportra vagy Indiára is érdemes büdzsét elkülöníteni
Ahogy azt a Variety a Wells Fargo adatai alapján grafikonra is szedte (lásd alább), tavaly októberrel indult pénzügyi évében a Disney-t várják a legserényebben költő tartalomgyártónak 33 milliárd dollárral. Ebbe beletartoznak a mozivásznakra készülő filmek, de az óriáscéghez kötődő országos vagy kábeladókhoz (mondjuk az ABC-hez vagy az ESPN-hez), a képregényfilmeket és sorozatokat gyártó Marvel Studioshoz, a Star Warst egyengető Lucasfillmhez, animációs stúdióikhoz (Pixar, Walt Disney Animation Studios), valamint négy streamingszolgáltatójukhoz, a Disney+-hoz, a Huluhoz, az ESPN+-hoz, illetőleg a bizonyos nemzetközi piacokon futó Starhoz készülő tartalmak is.
A sorrend ezután, ahogy 2021-ben, úgy idén is a Comcasttal (a Universal filmstúdió és a Peacock streamingszolgáltató tulajdonosával), a Warnermedia és a Discovery által hamarosan közös céget formáló Warner Bros. Discoveryvel (ahova így a Warner Bros. filmstúdió, a Discovery ismeretterjesztő csatorna, az HBO prémium kábeladó és a tőle függetlenül operáló HBO Max streamingszolgáltató is be fog tagozódni), valamint a streamingpiaci alapvetésnek számító Netflixszel fog folytatódni a becslések szerint.
Ha nem számolnánk a sporttartalmakkal, az idén várhatóan 13 százalékkal többet költő Netflix a második legnagyobb költekező lenne.
Igen ám, de nemcsak a franchise-ok, filmes univerzumok, adaptációk és egyéb fikciós tartalmak, de bizony a legnagyobb sportligák, mondjuk az NFL, NBA, Premier League, sőt az indiai krikettliga közvetítése is döntő választási tényező egy átlagfogyasztónál.
Ez utóbbinak a jogait történetesen a Disney birtokolja, sőt a Disney+ legutóbb lejelentett 118 millió előfizetőjének körülbelül harmadát a nyomottabb díjért futó indiai verzió, a Disney+ Hotstar bázisa teszi ki. A Warner Bros. Discovery költései is részben például az amerikai kosár- és baseball-liga licencdíjának hála fognak több mint 8 százalékkal gyarapodni, az utóbbiért, az MLB-ért (Major League Baseball) ráadásul állítólag az Apple is ölre menne a következő szezontól.
Franchise-ok és részvényárfolyamok nyomában
Bár a streamingpiac relatíve újoncainak – mint amilyen mondjuk a Disney – ott vannak filmes-sorozatos katalógusukban az örökérvényű klasszikusok is, melyek még a streaming előtti világban tették őket naggyá, néha mégis úgy tűnhet: mintha a világ összes pénze se lenne elég arra, hogy elég új tartalmat gyártsanak, akár vadiúj ötletből, akár franchise-ra alapozva. Márpedig ez elengedhetetlen minél több új előfizető elcsábításához és megtartásához.
Ami a digitális piacon régebb óta jelenlevőket, mondjuk a Netflixet, az Apple-t vagy az Amazont illeti: az ő életük nem feltétlenül nagy múltú franchise-ok körül forog, nem kötődnek saját örökségükhöz. Bár valamennyire ez is visszaüthet, mert ugye a Disney-vel vagy a Warnerrel szemben ők ilyen téren még mindig az útkeresés fázisában járnak, rá kell még bukkanniuk saját nagy franhchise-aikra, ha úgy tetszik, a saját Star Warsukra vagy Marvel Moziverzumukra, amit aztán a végtelenségig fejhetnek.
Az már más kérdés, hogy a végtelen költekezésre és előfizető-gyűjtésre hogyan reagálnak a Wall Streeten, ahol az új előfizetőkön túl immáron a lemorzsolódási arányra, a szétaprózódni látszó piacon való részesedési arányra vagy a tartalomra költött összegek mértékére is elkezdtek érzékenyebben reagálni.
2021 második felére és az új év elejére több vállalat papírja is esett egy kicsit:
- a Disney-é például az elmúlt egy évben 202 dollár közelében is járt, e pillanatban 157 dollárral durván 20 százalékkal alatta jár ennek a szintnek – bár még ez is a hálaadáskori 142 dollár felett van;
- ugyanígy járt a Netflix: november közepén még 661 dollár körül tetőzött az árfolyam, azóta normalizálódott a helyzet és most körülbelül 540 dollár körül mozog.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
Borítókép: részlet A nagy pénzrablás (La Casa de Papel) című sorozatból. Fotó: Netflix