Először állította össze a teljes magyar startup ökoszisztémát mélyen és átfogóan vizsgáló riportját a Startup Hungary. Az elemzés próbál arra a kérdésre is választ adni, hogy mi lehet a siker kulcsa. A legfontosabb megállapítások a Forbes ma megjelenő friss számában, itt mutatjuk részletesen, több grafikonon keresztül is, hogyan fest a magyar startupvilág.
A Startup Hungary nonprofit szervezet egyik célkitűzése volt, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat átvéve felmérje a hazai startup ökoszisztémát. A teljes kép ugyanis sokat segíthet abban, hogy a közvélemény mellett az üzleti és politikai döntéshozók is érték ezt a szektort, annak kihívásait és kontextusba tudják helyezni annak eredményeit.
A leginkább nagy erénye a felmérésnek, hogy kísérletet tesz arra, hogy mércét állítson fel, mi az, ami valóban sikerként könyvelhető el a szektorban. Üzleti eredményeik alapján a Startup Hungary részletes kérdőívét kiöltő startupok között megkülönbözteti a bajnokokat és a trónkövetelőket. Az ő számaikat, jellemzőiket, útjukat veti össze aztán a a piaci átlaggal: ez pedig remekül megrajzolja, milyen tényezők kellenek a nemzetközi mércével mérhető sikerhez.
Magyar biotechnológia a világ élvonalában – íme, a legforróbb magyar startupok Forbes-listája
Menj ki a nemzetközi piacokra azonnal!
„A legmegdöbbentőbb, hogy nagyon tisztán kirajzolódik az adatokból egy erős kontrasztosság. Nagy a különbség a trónkövetelő és a bajnok startupok közt. Mintha egy párhuzamos univerzum épülne. – mondja Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője a Forbes.hu kérdésére – Vannak cégek, akik a helyi piacon kezdenek és az a tervük, hogy lépésről lépésre terjeszkednek regionálisan, rendszerint helyi, állami vagy EU-s hátterű, alapok finanszírozzák őket. Viszont látunk egy kis számú céget, akik már a kezdetektől nagy, nemzetközi piacokra fókuszálnak, gyorsan növekednek, többnyire privát és nemzetközi forrásokat húznak be és jobban idomulnak a globális elvárásokhoz és normákhoz. A két világ között az adatok szerint nem túl jó az átjárás. Voltak ilyen feltételezéseink, de azt nem gondoltuk volna, hogy ez ennyire egyértelműen fog látszani az adatok alapján.”
Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője. Fotó: Sebestyén László
Elég látványos, hogy miközben a kérdőívet kitöltők nagy része akar a szektorában nemzetközi szinten is meghatározó játékos, sőt unikornis lenni, a külpiaci nyitással sokan óvatoskodnak, számottevő exportbevétele pedig csak a bajnokoknak van. A legtöbben csak óvatosan akarnak külföldre menni,
miközben az eddigi startupsikerekben közös vonás volt, hogy a nulladik lépéstől nemzetközi játékosként gondoltak magukra és nemzetközi piacra akartak dolgozni.
Több mint 30 százalék szerint cége elérheti az 1 milliárd dolláros értékelést (unikornis). Forrás: Startup Hungary, 2021.
Bevételek a külpiacról: itt is látszik, miért lesz a bajnok startupokból bajnok. Forrás: Startup Hungary, 2021.
Nem volt meglepetés, hogy a B2B startupoké a világ – legalább is ebben a régióban. „Nagyobb eséllyel kerülnek ki innen sikeres B2B startupok, mint consumer termékek, illetve a mély technológiai vagy mérnöki tudást igénylő vertikumok kitörési potenciált jelentenek. Ez az erőssége a hazai ökoszisztémának, ilyen cégekre lenne érdemes fókuszálni” – mondja Biás Csongor. A technológiai tudás megvan, ami viszont egyértelműen kitűnik a kutatás több adatsorából is: az üzletfejlesztés, értékesítés oldalán bizony van hiány. Nem csak tapasztalat van kevés, készség sincs nagyon a piacon.
„Bizdev” és sales: ordító a hiány. Forrás: Startup Hungary, 2021.
Jó sales-es kell mindenkinek. (Piros: összes válaszadó, sötétszürke: bajnokok, világos szürke: trónkövetelők). Forrás: Startup Hungary, 2021.
Az ökoszisztéma motorja lehet a tudástranszfer
Miközben azok, akik a nemzetközi standardokat és jó gyakorlatokat követik elszakadtak a mezőnytől, az is érezhető trend, hogy megindult egyfajta hálozatosodás: a korábbi sikerek letéteményesei sok tudást forgatnak vissza az ökoszisztémába, kapcsolatrendszerüket megosztják az új versenyzőkkel. „Azt látjuk, hogy az a pár cég, akik a globális playbook szerint játszanak, nemzetközi összevetésben is versenyképes termékeket építenek, azok sokkal könnyebben szereznek tudást, kapcsolati tőkét, nemzetközi VC-t. Azt is látjuk, hogy ezek a cégek azok, akik le tudják igazolni a legjobb szakértőket, akik komoly tapasztalatot szereztek az első generációs sikeres startupoktól és elindult egyfajta körforgás, ami az ökoszisztéma motorja lehet” – erősít rá Biás Csongor.
Pénz az bőven van – de milyen?
Talán a koronavírus-járványnak is betudható, hogy a válaszadók többsége szerint 5 éve könnyebb volt tőkét bevonni, mint egy éve. Beszédes ugyanakkor, hogy a forráshoz jutást nemigen érzik nagy piaci kihívásnak a startupok. Az elmúlt egy év tranzakciói is azt mutatják, hogy aki a nemzetközi piacról képes volt bevonni, az tudott is pénzt szerezni, de sok startupot megvédett a járvány okozta nehézségtől az állami finanszírozás. A magyar piac ugyanis dúskál a forrásokban, és a koronavírus-járvány miatt sem apadtak el a pénzcsapok, sőt. A piac legnagyobb finanszírozójának számító Hiventures mutatta a jó példát, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan mentőövet dobni bajba jutott cégeknek.
Elég egyértelmű a helyi VC-k szerepe a magyar piacon. Forrás: Startup Hungary, 2021.
Ahogy nagyot álmodnak a startupok az üzleti sikerek terén, úgy a forrásbevonás tekintetében is inkább mennének nemzetközi befektetőhöz, csakhogy erre leginkább a bajnokoknak van valós esélye. Az állami hátterű és magánalapok eleve nagyon elválnak egymástól, ahhoz képest mennyi forrás van a piacon, viszonylag kevés a közös befektetésük.
A többség külföldi befektetőt keresne. Forrás: Startup Hungary, 2021.
Forrás: Startup Hungary, 2021.
Magán és állami forrásokat kezelő alapok: két külön világ? Forrás: Startup Hungary, 2021.
Bár a korábbi évekből egyelőre nincs ezzel összevethető adatunk, a Forbes adatbázisa és különböző iparági felmérések alapján az látszik, hogy az egyik befektetési körökben nőtt a bevont tőke összege. Különösen érdekes a cap-table-ről szóló adattábla, viszonylag egészséges képet mutat, jó lenne majd a későbbiekben akár iparági bontást is látni.
Forrás: Startup Hungary, 2021.
Forrás: Startup Hungary, 2021.
Forrás: Startup Hungary, 2021.
A felmérés abban nem mond újat, de legalább számszerűsíti, hogy a magyar cégjog és a bürokrácia komoly probléma a hazai startupoknak, sokan épp emiatt jegyeztetnek be külföldi céget (is). Az ugyanakkor meglepetés volt, hogy a pár éve még fura CSR programként induló vállalati akcelerátor programok nagyon is beértek, a hazai startupoknak élő kapcsolata van a nagyvállalati szektorral, amiben szerepet játszott azok nyitottsága is.
A legfontosabb tanulságok a Forbes ma megjelenő, friss számában olvashatók, a Startup Hungary részletes kutatása még több kimutatással és elismert szakértők cikkeivel együtt pedig ITT érhető el. A friss számban megtalálható a legforróbb magyar startupok 2021-es listája is.
