Több mint harminc hete tartanak a különböző vérmérsékletű tüntetések Tel-Aviv és más izraeli városok közterein. A tiltakozások elsődleges oka, hogy az izraeli kormánykoalíció csökkentette a Legfelsőbb Bíróság hatáskörét, emiatt sokan a jogbiztonságot érzik veszélyben. Hogy miért pont a startup cégek állnak a tiltakozások élén, és hogy néz ki a megosztottság a mindennapokban, különösképpen az üzleti életben, annak a helyszínen jártunk utána.
A szélsőjobboldallal és ultraortodox vallásos pártokkal koalícióban kormányzó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgynevezett igazságügyi reformja január óta borzolja a kedélyeket Izraelben. A tiltakozók százezres tömegekről számoltak be Tel-Avivban, sőt, félmillió emberről Izrael-szerte (a tüntetéseket ismétlődően, általában szombat este tartják).
Netanjahu csomagjából július végéig még csak két törvény ment át, de egyelőre nem állt el attól, hogy a reform további elemeit később átvigye. A két törvény viszont már így is gyengíti a Legfelsőbb Bíróság kontrollját afelett, hogy az izraeli törvényhozás, a Kneszet által hozott törvényeket indokolt esetben felülbírálhassa. A július 25-i szavazáson elfogadott módosítás szerint a Legfelsőbb Bíróság nem érvénytelenítheti az izraeli kormány azon döntéseit, amiket „túlzónak” tart, mindeddig pedig volt erre lehetősége.
Izraelnek nincs alkotmánya, egyszerűen azért, mert a most 75 éves államban egyelőre nem született alkotmány. Vannak viszont alaptörvények, amelyek valamelyest helyettesítik az alkotmányt. Az alaptörvényeken pedig többséggel lehet változtatni (a 120 fős Kneszetben legalább 61 ember szavazatára van ehhez szükség).
A tiltakozók a jogbiztonságot, a demokráciát látják veszélyben, a reform-pártiak pedig azzal érvelnek, hogy a túlnyomórészt egy irányba – inkább liberális – húzó Legfelsőbb Bíróság-tagok eddig aránytalan mértékig hátráltatták a jobboldali kormány munkáját.
Fotó: Frank Péter / Izraelinfo (5 kép)
Többen vannak, akik azt gondolják, hogy Netanjahu ezzel a reformmal főképp a koalíciós szélsőjobboldali partnernek akar kedvezni, pedig jobban tenné, ha fő riválisával – Benjamin Gantz – fogna össze. Egyelőre viszont nincsenek arra utaló jelek, hogy elindultak volna tárgyalások ebbe az irányba.
Az izraeli közbeszédben egyébként rendszeresen megjelenik a párhuzam Izrael és Magyarország között, a liberális demokráciától való távolodás vonatkozásában, a fékek és ellensúlyok fokozatos felszámolásában.
Érzékeny pontok
A reform annyira megosztja az izraeli társadalmat, hogy még a katonaság terén is érezteti a hatását – ez pedig igen érzékeny pont Izraelben, ahol elvileg – bár vannak kivételek – mindenki köteles több éves katonai szolgálatot teljesíteni és ahol a honvédelem a társadalmi identitás egyik eleme. Több ezer önkéntes tartalékos katona jelezte: nem hajlandó szolgálatra jelentkezni, ha a kormány folytatja a terve megvalósítását. A tiltakozók nagyobb része nem aktív katonai szolgálatot teljesítő katona vagy aktív tartalékos, hanem annak a korosztálynak a tagjai, akik koruknál fogva már nem kellene, hogy tovább szolgáljanak, de mégis önkéntesek maradnak (katonáknál 40-42 év felettiek, tisztek esetében 45 éves kor felettiek). A hadsereg készültségi állapota ezzel együtt megsínyli ezt a helyzetet, erről már a vezérkari főnök is beszélt.
A kormánnyal szimpatizálók körében valószínűleg ez a lépés váltotta ki a legnagyobb értetlenséget és felháborodást, ők ugyanis úgy értékelik ezt a húzást, hogy a szolgálatmegtagadás egyenlő azzal, hogy az érintettek veszélyeztetik az ország és a benne élők biztonságát.
„Sok tartalékos van azon a véleményen, hogy nem azt az országot akarja megvédeni, ami kialakulóban van. Amikor az ember katona, tudja, hogy miért fog fegyvert, miért és kiért hajt végre parancsokat. De ha egy olyan kormány ad parancsokat, amelyik a demokratikus állami berendezkedéssel szembe megy, akkor nem csak megtagadhatók a parancsok, hanem meg kell tagadni ezeket a parancsokat” – mondta az évtizedek óta Izraelben élő Székely Róbert, az Izraelinfo.com munkatársa, aki maga is a tiltakozók között van.
Miért pont a startupok?
A nonprofit Start-up Nation Central (SNC) július 18-19-i közvélemény-kutatása szerint a több mint 500 megkérdezett startup 68 százaléka lépéseket tesz annak érdekében, hogy a pénzüket, a dolgozókat és akár a székhelyüket is Izraelen kívülre helyezzék.
Izrael gazdaságának jelentős hányada jelenleg az informatikára, a high-tech cégekre épül. Ez azt jelenti, hogy az izraeli export 52 százalékát és a GDP 25 százalékát az informatika es a high-tech ágazat biztosítja. „Izraelben nagyon erősek a startupok, ehhez viszont befektetők kellenek, akik nagyrészt külföldiek, elsősorban amerikaiak. A befektetők pedig nem szeretnek olyan helyre pénzt vinni, ahol veszélyben érzik a bíróságok függetlenségét, akkor inkább elviszik a pénzüket máshová” – foglalta össze Székely Róbert annak az okát, hogy miért álltak ilyen nagy erővel a tiltakozások élére a startup cégek.
Netanjahu és pénzügyminisztere ugyanakkor magabiztosan nyilatkozik az ország gazdasági állapotáról. „Amikor a por leülepszik, világossá válik, hogy Izrael gazdasága nagyon erős. Izrael gazdasága szilárd alapokon nyugszik, és tovább fog növekedni” – állt a júliusi nyilatkozatukban, amit akkor adtak ki, amikor a Moody’s hitelminősítő intézet „jelentős kockázatra” figyelmeztetett Izrael gazdasági helyzetére nézve.
Liberális startup-világ
„Stabil jogrendszerre van szükség a jól működő gazdasághoz” – mondta kérdésünkre a Profero Cyber Security cyberbiztonsággal foglalkozó cég alapító ügyvezetője, Omri Segev Moyal, aki szerepelt az izraeli Forbes 2019-es 30/30-as listáján is. Szerinte az izraeli startupok, a mesterséges intelligenciával és biotechnológiával foglalkozó cégek dolgozói általában liberális beállítottságúak – és egyben kapitalisták is, tette hozzá –, ezért is érthető, hogy nem értenek egyet a jobboldali kormány legutóbbi lépéseivel.
„Nincs rá persze adatom, de fogadni mernék, hogy a vezetők 90 százaléka liberális gondolkodású”
, mondta a 40 fő feletti alkalmazottal rendelkező cég vezetője.
Tapasztalatai szerint az iparágban dolgozók közül sokan fizetés nélküli szabadságot vesznek ki, hogy ott lehessenek a tiltakozásokon, vannak cégek, ahol szabadnapokat adnak, hogy a munkatársaik tüntethessenek, és van, aki pénzzel is támogatja az ellenállást. Szerinte egyelőre nem érződik a hétköznapi munkában a visszaesés, ugyanakkor úgy gondolja, hogy hosszútávon rossz hatása lesz az üzleti életre az igazságügyi rendszer átalakításának. Tud olyan cégekről, amelyek fontolgatják, hogy a központjukat máshová helyezik. „Mi is gondolkodunk rajta, hogy a központot inkább áttesszük Európába” – mondta, aztán hozzátette, hogy a konkrét régiót inkább nem nevezné meg.
Egy másik iparág
Egészen más véleményen van az Izraelben szintén jelentős erőt képviselő ingatlan iparág képviselője. Vidal Serfaty jogász, ipari és logisztikai célú ingatlanok kiadásával foglalkozó cég ügyvezetője szerint több minden befolyásolta az utóbbi években az iparágat, de az igazságügyi reform hatásai jelenleg nem érezhetőek, a partnereik körében nem érzékel bizonytalanságot, vagy óvatosságot egy-egy új szerződés megkötése kapcsán. „Izraelben egyre magasabbak az ingatlanok árai, az ingatlanbiznisz növekszik. Az irodák iránt csökkent az érdeklődés az utóbbi két-három évben, de az a koronavírus-járvány következménye.”
Szerinte a megosztottság Izraelben – amit össztársadalmi szinten fele-fele arányúra saccol – nagyon rossz pontra jutott, mivel családtagok és barátok vitatkoznak egymással, a két csoport tagjai egyenesen gyűlölködnek, jól látszik ez a közösségi médiában, és szerinte ez a viszály nincs arányban azokkal a változtatásokkal, amelyeket a kormány meg akar valósítani. A kiélezett helyzetért szerinte a média is felelős, ő úgy látja, hogy túlzás a demokrácia végét kiáltani és ezzel hergelni a tömegeket.
A nagyobb kép
Ha a nagyobb képet nézzük, a tiltakozások hátterében egy régi probléma is megjelenik, méghozzá a vallásos ultraortodox lakosság privilégiumai. A jelenlegi kormány támogatja, hogy számukra ne legyen kötelező a világi oktatás, vagyis a gyerekek ne tanuljanak például matematikát, fizikát, kémiát, angolt. Ezzel kapcsolatban az a problémája a többségnek, hogy amikor az ultraortodox gyerekek 18 évesen kikerülnek az iskolából, esélyük sem lesz arra, hogy részt vegyenek Izrael gazdasági vagy tudományos életében. Egyébként voltak próbálkozások, hogy az ultraortodoxokat bevonják a startup ökoszisztémába, mert a vallási tanulmányaiknak köszönhetően jók az elemzői képességeik, de összességében az arányuk igen alacsony az iparágban.
Az előrejelzések szerint 2030 körül az első osztályt megkezdő gyerekek fele ultraortodox lesz, ez pedig olyan magas arány, hogy vannak, akik attól tartanak, hogy néhány évtized múlva Izrael egy elmaradott ország lesz, mert a lakóinak jelentős hányada nem felel majd meg a kor követelményeinek. A tiltakozások hátterében az is ott áll, a világi lakosság kezdi megunni, hogy ők tartsák el ezt a csoportot.
