Azt látták, túl sok minden történik papíron a gyártóiparban, és ha az internet eddig nem mutatott rá megoldást, majd ők fognak. Natan Linder, Rony Kubat és Pattie Maes startupja, a Tulip Interfaces nagyon közel van az egymilliárd dolláros cégértékeléshez, Lindernek nem is ez lenne az első ilyen méretű cége. Az európai terjeszkedést magyar és német irodákkal kezdik.
Rony Kubat és Natan Linder az MIT Media Lab kutatóintézetben tanultak és így hónapokat töltöttek gyárakban és laboratóriumokban olyan emberek társaságában, akiknek később megalkották a Tulipot. Natan a PhD-jén, Rony a posztdoktoriján dolgozott, a terepen pedig első kézből tapasztalták, mik a legégetőbb problémák a gyártóiparban. “Azt láttuk, hogy túl sok minden történik papíron. Ott gyűjtenek adatokat, ott elemeznek, ott követnek nyomon, majd azt az adathalmazt elküldik a feletessüknek, aki jóváhagyja, majd vissza és így tovább. 2014-ben aztán Pattie Maes professzorukkal kiegészülve megalapították a Tulip Interfaces-t, amivel szerették volna felzárkóztatni a “hardveres” munkák világát a digitalizációhoz.
Rony definíciója szerint a tipikus felhasználóik azok, akiknek a munkája nem egy számítógép előtt ülve egy asztalnál történik.
„Az olyan emberek, mint mi nem tudnánk végezni a munkánkat megfelelő segédeszközök, szoftverek nélkül, csak ezeket az internet már régóta biztosítja számunkra. Van azonban egy teljes iparág, amiről az internet megfeledkezett”
– mutat rá Rony a probléma gyökerére. Ők azok a gyártószalag melletti operátorok, laboratóriumi munkatársak, összeszerelő mérnökök és még sokan mások, akik nagyon specializált, online és offline rendszerek között váltakozó munkát végeznek, és akiknek épp ezért nehéz jó és hasznos szoftvert írni. A Tulip felületén azonban nem előre elkészült szoftverhez férnek hozzá, hanem maguknak építhetik meg azt az applikációt, amire éppen szükségük van.
A Tulip egy felhő alapú platform, ahol kódolás és bármilyen programozói tudás nélkül építhetünk olyan applikációkat, amelyek összekötik az embereket azokkal a gépekkel, eszközökkel és rendszerekkel, amiket a munkájukhoz használniuk kell. Az applikációk a végsőkig testre szabhatóak, ha egy repülőgépmotor gyártásához keresnek interaktív minőségellenőrző rendszert, akkor azt építhetik meg nagyon rövid idő alatt, ha csomagküldések nyomonkövetéséhez szükséges rendszert, akkor azt, és szoftverfejlesztőnek sem kell hozzá lenni. A Tulip app-könyvtárában sablonok és jó gyakorlatok segítik az app-fejlesztést, amelyek a létrehozás után is szabadon iterálhatóak a munkafolyamat változásával.
Rony Kubat gépész és informatikai mérnöki oldalon is megedződött, az MIT-n aztán
informatikából doktorált. Fotó: Tulip Interfaces
A Formlabs után jött a Tulip
Natan Linder, a Tulip másik alapítójának nevéhez már fűződik egy másik igazi startupsiker is, a Formlabs. A 3D-nyomtató megoldásokat fejlesztő unikornist (ami azt jelenti, hogy a cég elérte az egy, de már a kétmilliárd dolláros cégértékelést is) 2011-ben alapította Maxim Loboskyval és David Cranorrel,
de a magyar startupper, Lakatos Dávid is ide igazolt termékfejlesztési vezetőnek 2014-ben.
„A Fomlabs már korai fázisban sikeres és stabil volt. Nehéz döntés volt, de aktív maradtam az igazgatósági tanácsban, hogy segítsem ezt a kiváló csapatot az évtized legjobb 3D nyomtató cégének építésében. A Tulip-ot azokkal az emberekkel alapítottam, akikel szorosan együtt dolgoztam, míg befejeztem a PhD-m az MIT-n. Vissza nem térő pillanat volt, hogy megragadjam a lehetőséget egy ipari operatív szoftver megalkotására és nem akartam a pálya széléről végignézni. Tudtam, hogy egy fontos platformot fejlesztünk” – mondta Natan Linder a Forbesnak arról, miért kezdett ilyen rövid időn belül két óriáscég építésébe.
Natan Linder már felépítetette a Formlabset, ami jelenleg kétmilliárd dolláros értékelésen áll. Fotó: Tulip Interfaces
A New Balance volt az első ügyfelük
Az MIT Media Lab és a Formlabs patinájának együttese erős ajánlólevélnek bizonyult a Tulip indulásakor. Kissé fordított életpályát bejárva ők nagyvállalati ügyfélkörrel kezdték, először, gyakorlatilag a működésük nulladik napján a New Balance cipőmárka kopogtatott náluk, másodiknak egy gyógyszeróriás érkezett. Rony szerint ez azért van, mert az iparágak és a Media Lab kapcsolata nagyon különleges, a partnereik jellemzően nagy cégek, így a Tulip is az ő látóterükbe kerül először. Ma már 35 ország több száz cége van a partnereik között, például a vízvezeték-szerelvénygyártó Delta Faucet, a dialízisterápiát forradalmasító Outset Medical vagy a motorcsónakgyártó Nautique, de a New Balance is máig hűséges maradt. Az ipar, amit forradalmasítanak az USA GDP-jének körülbelül 15 százalékáért felelős, és bár léteznek különböző rendszerek, mint a gyártóipar kánonjának számító Manufacturing Execution Systems (MES),
olyan cég, aki a Tuliphoz hasonló holisztikus megoldást kínálna, nincs még egy. Ezt a Gartner piackutató cég is elismerte, és 2021-ben a Tulipot már a MES-rendszerek legfőbb kihívójaként tartja számon.
A Tulip már túl van a startup státuszon, augusztusban zárta 100 millió dolláros Series C befektetési körét, amit az Insight Partners New York-i székhelyű nemzetközi magántőke és kockázati tőkealap vezetett, de már a kezdetekben a szakma krémje állt a cég mellé. Új befektetőként például Marc Benioff amerikai sztárbefektető és Salesforce-alapító. Benioff, akit az amerikai Forbes listája a világ 294. leggazdagabb embereként jegyez, a Time Ventures alapján keresztül szállt be. A Tulip összesen 153 millió dollár, azaz közel negyvenmilliárd forint tőkét vont be 2016 óta, az első évben bootstrapelték a céget, tehát önerőből és bevételekből tartották fenn, kockázati tőke nélkül, erre azért volt lehetőségük, mert az első naptól kezdve fizetős ügyfelekkel dolgoztak.
Európa könnyen adaptálódik az újhoz
A hatalmas növekedést nemcsak az mutatja, hogy az elmúlt egy évben 300 százalékkal nőtt a felhasználóik száma és évente húszezer applikációt fejlesztenek náluk, hanem hogy a friss befektetésnek köszönhetően Münchenben és Budapesten is irodát nyitnak. A magyar irodát Tajti Ferenc fogja vezetni ügyvezető igazgatóként, aki korábban a Formlabsnál dolgozott. Ezekben az években még felhasználói oldalról is kipróbálta a Tulipot, érdeklődőként pedig nyomon követte a fejlődését. „Amikor használtam, azt éreztem, ez az, ami nekem hiányzott a gyártásban öt évig” – mondja arról, miért csatlakozott a Tuliphoz.
Sok európai cég van az ügyfeleik között, és úgy látják, itt könnyen adaptálódik az ipar az új megoldásokhoz.
„Ezen a ponton, ahol tartunk, már valódi jelenlétre van szükség Európában, ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az ügyfélkört. Plusz hatalmas a lehetőség a helyi munkaerőben, a legjobb emberekre van szükségünk, és a legjobb emberek itt vannak” – mondja Rony. Nemcsak a fejlesztést helyezik Budapestre, hanem sales és support pozíciókra is keresnek embereket, egy év alatt körülbelül harminc új munkatársat szeretnének felvenni.
Borítókép: Tulip Interfaces
