Két év múlva megjelenhetnek a kilencedik generációs játékkonzolok. A Microsoft még nyáron megerősítette a generációváltást, a Sony azonban csak sejteti, hogy mik a tervei. Nagy ugrás előtt állnak: a nyolcadik generációs gépek 1080p-s felbontását meg kell négyszerezni a 4K-s képernyők kihasználásához, ekkora fejlődésre pedig 2000 óta nem volt példa.
A játékkonzolok több mint harminc éve határozzák meg a videojáték-ipar alakulását. Ezek a gépek egy új számítógéphez viszonyítva olcsók, és fejleszteni sem kell őket, hiszen 5-6 évig biztosan piacon maradnak. Megjelenésükkor 4-500 dollárt/eurót kóstálnak, a nagyobb játékok pedig standard 60 dollárért/euróért kerülnek forgalomba, amiből nemcsak a fejlesztők és a kiadók részesülnek, hanem a licenc révén a gyártók is.
Nincs sok szereplő
Az egykor sűrű szféra (Magnavox, Atari, SEGA stb.) mára háromszereplőssé vált. Japánban a Sony és a Nintendo, Amerikában a Microsoft készít saját játékgépeket, amikre független cégek is kiadnak programokat. Az Electronic Arts (FIFA, Need for Speed, Battlefield), a Take-Two Interactive (Grand Theft Auto, Red Dead Redemption) vagy a Ubisoft (Assassin’s Creed, Far Cry) nem utaznak hardverben, cserébe rengeteg pénzt tolnak a konzolos játékfejlesztésbe, így a gyártók nemcsak magukért, de a partnereikért is felelősséggel tartoznak.
A PlayStation 4 2013-as alapmodellje, fehér színben (Fotó: Nikita Kachanovsky / Unsplash)
A Sony PlayStation 4 és a Microsoft Xbox One egyaránt 2013 végén startoltak el. Előbbi novemberig 86 millió példányban kelt el világszerte, utóbbit illetően viszont csak becslések vannak, az Xbox One cirka 40 milliónál járhat. A Nintendo ez idő alatt már két géppel is előrukkolt: a 2012-es Wii U orbitális bukása után tavaly megjelent a hordozható és tévére köthető formában egyszerre működő Switch, ami idén ősszel már 23 millió eladott példánynál jár – mindkét masina a nyolcadik generációba tartozik, a japán gyártó pedig egy darabig nem is lép előre a kilencedikbe. Ugyan akadnak még kisebb próbálkozások (andoridos konzolok, ázsiai másolatok, Kickstarter-szökevény furcsaságok vagy retrokonzolok, sőt egyesek a mobileszközöket is ide sorolják), jelenleg ez a három gép határozza meg a klasszikus értelemben vett konzolpiacot – illetve ezek variánsai, de erről még lesz szó.
Vannak megkerülhetetlen szabályok
Bár a játékpiac hatalmas és még mindig van mit eladni, 2013 öt éve volt, így lassan, de biztosan érkezik a konzolok kilencedik generációja. A Microsoft Xbox-részlegét vezető Phil Spencer a nyári E3-on már nyíltan beszélt az „új Xbox-konzolokról”, a váltás azonban több piaci körülmény függvénye, amik egymást kiegészítve adják ki az új masinák potenciális megjelenési dátumát.
Mivel az egész iparágat meghatározó készülékekről van szó, fontos az időzítés.
Nem érdemes túl gyorsan kiadni őket, mert egyrészt elveszhet a vásárlói bizalom, másrészt rövid idő alatt nem fejlődik annyit a technológia, hogy látványos legyen az eredmény. Ezen felül a pénz is fontos tényező: egy játékkonzol gyártása drága mulatság, sokszor évekig veszteségesen árulják a gépeket, és bár ez a mostani generációban a jórészt PC-s alkatrészeknek köszönhetően már nem így volt, jobb félni, mint megijedni. Később is a szoftvereladás hozza a bevétel nagyját, de persze csak ha vonzók a játékok, azaz szebbek, érdekesebbek, izgalmasabbak az előző generációra kapható programoknál; és itt tulajdonképpen körbeér a történet, hiszen mindehhez megfelelő komponensek szükségesek.
A 2016-os Xbox One S (balra) a 2013-as alapmodellnél kisebb, esztétikusabb kiszerelésű konzol (Fotó: Alexandru Acea / Unsplash)
Csakhogy nem elég a teljesítménynövekedés: az alkatrészeknek olcsóknak kell lenniük, hogy a gép a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön forgalomba. Ezért van, hogy egy új játékkonzol egy korszerű PC árának töredékébe kerül, cserébe viszont ahhoz képest elavult komponenseket vonultat fel. Ennélfogva bár az új Xboxok és a PlayStation 5 még nem mutatták meg magukat, pár dolgot bizton állíthatunk róluk:
- évek óta fejlesztik őket (létezésüket nemcsak a Microsoft, de a Sony is megerősítette)
- egyes játékkiadók már dolgoznak azokon a programokon, amik a konzolokkal együtt válnak elérhetővé (a japán Square-Enix le is bukott egy ilyen projekttel)
- nem lehetnek majd túlságosan drágák (500-600 dollár a lélektani határ)
- nem elég, hogy a gépek készek, játékok is kellenek rájuk, különben a legfejlettebb szupermasina is buktaként végzi
Ennek megfelelően az AMD által jegyzett Ryzen-processzorok a legesélyesebb jelöltek arra, hogy a jövő konzoljainak szívévé váljanak. A 2017-es modellek ára már a megjelenésükkor egész baráti volt, a gyártástechnológia pedig évről-évre olcsóbb lesz, így 2020-ban már ki lehet adni egy tovább fejlesztett Ryzenen (Zen 2 architektúra) alapuló, de PC-hez képest olcsó konzolt, vagy épp konzolokat. Habár két generációval ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy ugyanaz a processzor kerüljön a konkurens gyártók gépébe, 2013-ban ez is megváltozott, hiszen már a PlayStation 4-ben és az Xbox One-ban is az AMD 2013-ban bemutatott Jaguar chipjei dohognak. Emiatt a rokonság miatt egyébként esélyes, hogy a PlayStation 5 és a jövő Xboxjai a mostani gépek játékait is futtatják majd, akár jobb képminőség és folyamatosabb sebesség mellett.
És hogy miként lehetséges, hogy ezeken a hardvereken is évekig jól néznek ki a játékok?
A válasz a fix hardverben keresendő: míg egy PC-s fejlesztés esetében a szoftvermérnököknek számtalan komponensre optimalizálniuk kell a kódot, addig egy konzolnál jószerével csak az adott masinára, amiből így évről-évre több erőforrást sajtolhatnak ki. Ezért van, hogy bár a PlayStation 4 korai játékai sem néztek ki rosszul, egy Red Dead Redeption 2 vagy God of War köröket ver rájuk, és még a jóval nagyobb teljesítményű PC-ken is ritkák az ennyire jól kinéző programok. Továbbá mivel ezeket a termékeket elsősorban a szoftverfelhozatal adja el (értsd: ha nincs mivel játszani, senki sem vesz konzolt), a gyártók az exkluzív fejlesztésekben is érdekeltek, ezek a szoftverek pedig nagy műgonddal készülnek, hogy mind a befektetőket, mind pedig a vásárlókat lenyűgözhessék az olyan nagyívű kiállításokon, mint amilyen a 23 éves történelemmel rendelkező Los Angeles-i Electronic Entertainment Expo, röviden E3.
Az E3 egy mozgalmas, költséges rendezvény
Hamarabb jönnének az új konzolok?
Bár a legtöbb ipari szereplő 2020-21-es generációváltásra tippelt, az utóbbi időben megszaporodtak azok a jelek, amik egy esetleges jövő évi start felé mutatnak. A Microsoftnál egy játékközvetítő dobozról kezdtek sutyorogni (ebbe az irányba utat a gyártó xCloud-rendszerének bejelentése is), a Sony pedig azzal kavarta fel az állóvizet, hogy bejelentette: kihagyja a 2019-es E3 kiállítást, avagy a játékvilág legnagyobb rendezvényét, amit nem csak gamerek és újságírók várnak tűkön ülve, de a befektetők és a játékfejlesztők is. Hiszen ezek nélkül a gépek nélkül a 130 milliárd dolláros videojáték-piac aligha létezhetne, az újabb megjelenések pedig rendre fejlettebb technológiákat és sok évre meghatározó trendeket hoznak magukkal.
Ennek ellenére 2020-ra tippelek.
Bár technikailag a jövő év is erős jelölt lehet, üzletileg nem biztos, hogy jó húzás volna, mert a Sony még most is köszöni, el tudja adni a PlayStation 4-et, ami pedig a cég E3-as szereplésének elmaradását illeti, figyelembe kell venni, hogy a Los Angeles-i részvétel ára évről-évre nő, a Sony pedig évek óta saját rendezvényeket szervez, így esélyesen csak spórolni akarnak, kifogva a szelet az E3 vitorlájából. Nem mellesleg a Nintendo és az Electronic Arts is évek óta ezt csinálja. A Microsofton segíthetne az elsőbbség, de csak nemrég vásároltak fel egy halom stúdiót, időt kell adni nekik a játékok kifejlesztésére – no meg az Xbox One legfrissebb modellje is alig egy éve, hogy megjelent.
4K és 8K
Bár a konzolokat valóban nem kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban bírják a strapát, ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet. A különböző kiegészítőknek, perifériáknak nagy hagyománya van a konzolpiacon, a jelenlegi generációt pedig a nagyfelbontású tévéképernyők és a virtuális valóság eszközök is sarokba szorították. A Sony és a Microsoft úgy válaszolt a kihívásra, hogy kiadtak egy-egy erősebb modellt: a PlayStation 4 Pro és az Xbox One X ugyanazokat a játékokat futtatják, amelyeket a hagyományos kiszerelések, csak épp azok Full HD orientációján túl támogatják az azóta (főleg 2016 során) elterjedtté vált 4K-s felbontást. Ezt hol trükközéssel érik el (a PS4 Próra ez a jellemző), hol valóban kiszámolják a rengeteg képpontot, elérve az úgynevezett natív, vagyis az adott kijelzőn megjeleníthető legmagasabb felbontást (az Xbox One X már inkább ebben utazik).
Az Xbox One X egyik húzócíme a PC-re is kapható Forza Horizon 4
Utóbbi oly fokú fejlődést követel, amilyenre az 1994-es PlayStation és 2000-es PlayStation 2 óta nem volt példa: ez volt az utolsó alkalom, hogy a pixelszám megnégyszereződött, márpedig az 1920 x 1080-as Full HD felbontásnak pont négyszerese a 3840 x 2160-as 4K. Ez nagyon komoly teljesítménynövekedés, de még mielőtt elégedetten csettintenénk és rohannánk karácsonyra „nextgen” Xbox One X-et venni, érdemes tisztázni, hogy a képfelbontás egy dolog, az általa megjelenített részletek kidolgozása pedig egy másik komoly cél, amire még a Microsoft tavalyi konzolja sem képes.
A kilencedik generációtól nem csupán tűéles képet várnak a játékosok, hanem fotorealisztikus ábrázolást is.
Olyan minőségbéli ugrást, ami sokkolóan hat a mostani játékok látványa után. Hogy ezt elérik-e az új gépek, nehéz megmondani, de a gyártók mindenképpen törekednek rá. Ugyanakkor a játékok sebessége várhatóan marad 30 képkocka/másodperc (fps), a szupergyors 60 és 120 képkockás sebesség a méregdrága PC-k sajátja marad. Akárcsak a 8K-s felbontás; erre 10 évig még gondolni is kár, pedig Japánban már elindult az első ilyen felbontású tévécsatorna, nem is akárhogy.
Persze mivel egy 4K-s konzol minden bizonnyal drága lesz (a cikk elején említett 500 dollárt akár meg is lehet tolni 900-ra), adja magát, hogy a jelenlegi modellt vigyék tovább a cégek, azaz legyen egy olcsóbb, kisebb felbontású és egy drágább, UHD-játékgép a piacon. A Microsoftnál szándékosan beszélnek többes számban az új Xboxokról: valószínűleg nem egy, hanem két-háromféle gépet is kiadnak majd, így véve fel a kesztyűt nemcsak a Sonyval, hanem a növekvő felbontással is.
A Nintendo Switch még új konzol, a japán gyártó egy darabig nem lép generációt (Fotó: Corey Motta / Unsplash)
Lesz még optika
A teljesítményen túl nagy kérdés, hogy maradnak-e az optikai meghajtók, mert jelenleg az internetes közvetítés már átvette a stafétát a Blu-ray-filmektől, és a videojáték-eladások is egyre jobban a digitális térfélre tendálnak. Amíg egy bolti játék esetében a kiadónak a lemezek és tokok gyártásáról is gondoskodnia kell, nem beszélve a fizikai példányok terjesztésének megszervezését és az azokat eladó kereskedők hasznát, addig az online boltokban a játékosok azonnal a cégeknek utalhatják a pénzt, a játék pedig lecsorog a konzolok merevlemezére. Bár a szélessávú internetelérés korában ez a 100 gigás játékok esetében sem jelent gondot, az Egyesült Államok jelentős részén még most sem elég jó a sebesség ahhoz, hogy az ottani vásárlóerőt eltántorítsák egy optikai meghajtótól mentes konzollal.
Ami tehát a PlayStation 5-től és az új Xboxtól várható:
- többféle modell (olcsóbb/gyengébb és drágább/erősebb)
- natív 4K-s felbontás támogatása a drágább kiszerelés esetén
- kevés kivételtől eltekintve 30 fps-es játékok
- lemezes megjelenések
- PS4/XO kompatibilitás, a drágább modellek esetén akár felturbózott grafikával
A távoli jövő azonban a játék mint szolgáltatás üzletmodellé, azaz a konzolok megszűnnek létezni, és csak online előfizetési rendszereken lehet majd hozzáférni a legújabb videojátékokhoz. Törekvések már vannak ebbe az irányba, de a kilencedik, 2020-ban esedékes konzolgeneráció még biztos, hogy fizikai játékgépeket vonultat majd fel.
Főoldali kép: Humphrey Muleba / Unsplash
