Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója megvásárolta a Rubicon archívumát, de a lap tulajdonos-főszerkesztője szerint az MCC-nél kiváló tehetséggondozás zajlik, komolytalan a politika oldaláról tematizálni a kérdést. A lap tulajdonosi köre változatlan.
Hétfő este jelentette be Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője és az állami feltőkésítésen átesett Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója, hogy a vezetésével elindul a Rubicon Intézet, amely 70 millió forintért megvásárolta az egyik legismertebb ismeretterjesztő folyóirat, a Rubicon archívumát. Pár héttel ezelőtt az MCC tárgyalásokat kezdett a legnagyobb hazai kiadó és terjesztő Libri-Bookline Csoport kisebbségi tulajdonlásáról, ami után úgy tűnhet,
a Rubiconnal a NER újabb patinás magyar márkát kebelezhet be a folyamatai validálásáért. Rácz Árpád, a Rubicon főszerkesztője mást gondol.
„Én a Rubicon harmincéves tartalmát akarom átmenteni a jövőnek, ami egy folyóirat esetében nagyon nehéz. Nekünk erre nem voltak meg a forrásaink, ezt a Rubicon Intézet vállalta magára” – mondta Rácz Árpád a Forbesnak telefonon.
Az intézet szeptember elsejétől hét alkalmazottal – többek között – azon dolgozik majd, hogy a Rubicon harminc évének 2750 cikkét különböző tematikájú kiadványokba rendszerezze, minél több szomszédos ország nyelvére lefordítsa, és kiadja, hogy a külföldi történetírásban markánsabban jelenhessen meg magyar történészek álláspontja. Ez Rácz szerint jelenleg távol áll a kívánatostól. Az intézet új kutatási projektjei is ennek szellemében indulnak meg. A Rubicon Intézetnek valóban lesz miből fedezni a kiadás költségeit,
a Bethlen Gábor Alapkezelőtől ugyanis 300 millió forintot nyert nemzetpolitikai célú tevékenységére.
A szakmai programot, amelyben a fókusz a Trianonhoz vezető száz éven és az utódállamok társadalmi-politikai változásain van, maga Rácz dolgozta ki, és az intézet szakmai munkáját is folyamatosan felügyeli majd. Emellett ő marad a Rubicon főszerkesztője is, amiről megerősítette, hogy az intézet és a folyóirat között az intézet tevékenysége folytán van partnerkapcsolat, a Rubicon mint sajtótermék ettől teljesen független marad, tulajdonosi köre változatlan. Rácz Árpád cáfolta továbbá, hogy az üzletre a koronavírus-járvány megszorításai miatt lett volna szükség, a Rubicon ugyanis “nem szenvedett kárt ebben az időszakban.”
Arra, hogy miért az MCC a megfelelő partner erre, elmondta, hogy Szalai Zoltánnal több mint tíz éve ismerik egymást, az MCC-t pedig egy oktatási intézménynek tekinti, ahol szerinte kiemelkedő tehetséggondozás zajlik.
„Tíz éve támogatom az MCC tanulmányi versenyeit a magam szerény eszközeivel, nyereményként felajánlottam Rubicon-könyveket vagy betettem a versenyfelhívást a lapba, tehát egy jó munkakapcsolat volt köztünk.”
Ennek a jó kapcsolatnak a következménye, hogy Szalaival már 4-5 éve terveznek valamilyen közös projektet. Mivel az MCC fokozott figyelmet fordít a határon túli diákságra, és magam is mindkét szülői ágról erdélyi származású vagyok, így természetesen közel áll hozzám a nemzetiségi kérdés, a fókusz Trianonra került.”
Rácz Árpád továbbra is ellátja a főszerkesztői feladatait, amitől függetlenül vállalta a Rubicon Intézet társelnöki pozícióját és szakmai felügyeletét. Bár a szerkesztőségen belül is konfliktusokba került emiatt néhány szerzőjével, de komolytalannak tartja a témát tematizáló NER-szálat.
Fotó: Szalai Zoltán, Forrás: Facebook
