Tervezettségen alapuló, intelligens, mégis hihetetlenül változatos világ a gyógyszergyártásé – állítja Oláh Éva és Csiszér András építész. A ZDA-Zoboki Építésziroda két tervezője felel az egyik legnagyobb magyar vállalat, a Richter Gedeon Nyrt. új székházának terveiért, ami 2023 végére épül fel. A látványterveken tükröződik a vállalatra jellemző józan visszafogottság, de a belsőépítészeti megoldások révén munkahelynek sem lesz utolsó. Sőt, még jól is néz ki.
A Gyömrői út kőbányai vége jellegzetes táj. A sort egy-egy szerelvényüzlet és parkoló indítja, majd megindul a gyógyszergyári épületek hosszú sora: kék-fehér színű, alumíniumborítással fedett újabb gyárépületek és klinkertéglával épült régebbi házak követik egymást az út mindkét oldalán, kanyargó csövek, konténerekbe telepített fiatal fasor fémjelzik a sajátos miliőt.
Az egyik kereszteződésnél egy gyaloghíd ível át az út fölött, a magasban összekötve a két oldal épületeit. Az ember hosszasan halad a nyílegyenes úton úgy, hogy mindkét oldalon a gyár területe veszi körül, egy kisebb város a városban, aminek tarka összképét a minimalista RG logó rendezi össze valamiképp. Ez a kör alakú logó ott van a gyaloghídon, és ott van minden irodán és gyárépületen, ameddig a szem ellát.
Megúsztunk egy toronyházat
A Richter az egyik legértékesebb magyar vállalat, amit az üzleti eredményei és a tőzsdei árfolyama jól jelez. De nemcsak a legértékesebb, hanem az egyik legfontosabb is. A szimbólumértéket persze nehéz mérni, de a súlyát talán jól jelzi, hogy a Mol és az OTP mellett a gyógyszercég a harmadik, aki a kormánytól elvi lehetőséget kapott arra, hogy toronyházat építsen Budapesten.
A legtöbb építész szerint a városnak inkább megúszni kellene a toronyházakat, és ezt a gyógyszeripari vállalatnál is így gondolták, az új székház drága presztízsterület helyett marad a kőbányai bázison,
hivalkodó sztárépítészet helyett pedig a normalitás győzött.
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, amikor először megláttam az új székház terveit.
Az új épületnek van egy előzménye, mégpedig a 2007-ben, szintén az építésziroda tervezésében elkészült Kémiai Kutató- és Irodaépület (röviden KKI). Az új épület közvetlen e mellé kerül – csak egy szép park választja majd el őket –, és a design is az elődhöz igazodik. Korábban egy dokumentációs központot terveztek ide építeni, de a digitalizáció ezt felülírta, és minden szempontból jobb, okosabb megoldás, hogy a KKI mellé épül a székház – mondják az építészek.
„Tudtuk, hogy lesz egyszer egy székház, örültünk, hogy most belevághatunk. Amikor prezentáltuk az elhelyezést, Orbán Gábor vezérigazgató mellett lényegében ugyanaz az igazgatóság volt ott, mint tizenöt évvel ezelőtt. A Richter híres arról, hogy évtizedekig ott dolgoznak az emberek. Olyan pozitív visszajelzéseket kaptunk, ami nagyon jó élmény volt” – meséli Oláh Éva projektvezető építész.
„Nekünk igazi siker, hogy szeretik a tervünket. Nagyon jó velük dolgozni. Tudják, hogy számukra mi fontos, mik azok az alapelvek és üzenet, amit képviselnie kell a székházuknak, de azt is tudják, hogy az építész feladata és képessége mindezt épületté formálni – meséli a folyamat kezdetéről Csiszér András, az építésziroda design igazgatója. – Azt kérték tőlünk, hogy lehessen érezni, hogy ez a Richter főépülete.”
Zöldtető és vízfelület javítja a mikroklímát
Az építészek négyféle koncepcióterv-változatot készítettek, ebből választották ki közösen a legjobbat. Az új székház szervesen kapcsolódik a KKI épületéhez, amit többféleképpen is hangsúlyoznak. Egyrészt az épületek előtt a jelenlegi parkoló helyett egy zöldfelülettel ellátott közteret alakítanak ki, másrészt a homlokzat ívelt formálású, hatalmas üvegfelülettel fordul a másik épület felé. A két épület között egy kisebb, szoborszerű épület kap helyet, ami kapcsolatot teremt és egyben rendezvényeknek is helyet adhat. Az épület mellé egy vízfelületet képzeltek a tervezők, ami nemcsak elegáns látványt eredményez, de a mikroklímát is javítja.
„A homlokzatnál az alapvető elképzelés az volt, hogy egy tömörebb, védettebb és nehezebbnek tűnő test lebeg egy könnyed üvegdobozon”
– mondja Csiszér András. Ez sikerült is, az irodaépület horizontálisan két részre osztható. Az alsó két szint a hátrahúzott pilléreknek köszönhetően tisztán üveghomlokzatot kapott, itt többek között közösségi tárgyalók és egy belső kertre néző, teraszos kávézó-étterem is helyet kapnak. A felső szintek egyedi, lamellás homlokzata mögött az irodaterek találhatók.
„Olyan rendszert alkottunk, ami azt a fajta intelligens, tervezett, mégis nagyon változatos világot tudja tükrözni, ami reflektál a kémiai és gyógyszeripari kutatásokra – mondja Csiszér András. – Úgy teremt építészeti hangsúlyt, hogy egyrészt visszafogott, egyszerű formából indul ki, másrészt erős parametrikus logikával van felépítve. A teljes homlokzat és a belső átriumtér egy geometriai logikára épül fel, reagál a forma hullámzására, ezért ha bármit változtatunk, az kihat a rendszer minden elemére.”
A belső tér részben szintén tükrözi az előző épület elrendezését, mivel itt is nagy szerepet kap az ház közepén egy hatalmas átrium. Az alsó két szinten több közösségi funkció kap helyet, és ahogy felfelé haladunk, egyre több a zártabb, tárgyalásokra, elmélyült munkára alkalmas tér. A belső terek kialakítását egyébként egy partneriroda, a szintén budapesti Lab5 végezte.
Az építésziroda munkáiban kifejezetten karakteres elemként jelennek meg a lépcsők, és ez itt sincs másként. Oláh Éva szerint a lépcsők nagyon erősen szimbolizálják, egyben erősítik a kapcsolatot, nemcsak a szintek között, hanem vízszintesen is. „Azt szeretnénk, hogy ne a lifteket használják, hanem a lépcsőtérben találkozzanak, beszélgessenek. Ezek az interakciók segítik a munkavégzést és az emberek közötti kapcsolatot is.”
Az irodaterületet négyszáz állandó irodai munkahelyre tervezték. A cellás és egyterű irodák mellett többféle alternatív munkahely is létesül (tárgyalók, kollaboratív munkaterületek, telefonfülkék, úgynevezett softseating területek), ezen kívül az épületben százhúsz fős, kettéosztható konferenciaterem és százötven fős étterem is lesz.
Az épület a terepszint alatt és felett összesen 17 ezer bruttó négyzetmétert foglal el, a kijelölt fejlesztési terület tervezett zöldfelülete 4400 négyzetméter, a garázs és a konferenciaterem felett intenzív, az irodaépület felett félintenzív zöldtetővel. A komoly méretek ellenére az biztos, hogy ez az irodaház nem a nagy energiafalók közé fog tartozni, köszönhetően
az épület alá és mellé fúrt 183 darab talajszondának. Ezekkel az épület fűtési igényei teljesen, míg a hűtési igények is nagy részben fedezhetők.
„A Richter azt kérte, hogy legyen innovatív, de visszafogott” – mondja Oláh Éva, akinek pályája két meghatározó épülete a Kémiai Kutató- és Irodaépület mellett a most épülő irodaház is. A tervező és a megbízó is láthatóan sokat vár a már építés alatt álló új épülettől, ami várhatóan 2023. végére készül el.