Az alacsony költséggel fenntartható, környezetkímélő járművekre egyre nagyobb az igény, ezt szolgálná ki a magyar Magnus Aircraft repülőgyár és az Óbudai Egyetem. Egyre több állami pénz áramlik a légiiparba.
Az Óbudai Egyetem és a pécsi Magnus Aircraft Zrt. ma bejelentették: közös kutatás-fejlesztési projektet indítanak és túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgép fejlesztésébe kezdenek. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Kovács Levente rektor és Tarány Gábor, a Magnus, elnök-tulajdonosa írta alá.
Az Óbudai Egyetem igyekszik felépíteni szükséges légiipari kompetenciákat. Repülőmérnöki, -technológusi, illetve különböző szintű pilótaképzési programokat is tervbe vettek, sőt az új szakok – akkreditációt követő – indítása már a jövő tanévévtől is megkezdődhet, de, mint írják, „az egyetem régóta rendelkezik légiipari kompetenciával, képzési programokkal”.
Tarány Gábor, a Magnus elnöke és Kovács Levente rektor a mai bejelentés után.
Az egyetem szándékai szerint külföldi egyetemeket, hazai légibázisokat is be kívánnak vonni a légi- és földiirányító-rendszert kiszolgáló szakember- és mérnökképzésbe (ezzel a terület szakember hiányát is orvosolnák).
A most bejelentett együttműködés célja – egyéb k+f projektek megvalósítása mellett –, hogy a Magnus Aircrafttal együt
nagyobb, 4-6 üléses hibrid, és elektromos, túrautakra alkalmas repülőgépek fejlesszenek.
Az új típusú légijármű létrehozása érdekében az egyetem az úgynevezett hajtáslánc (a repülő hajtását biztosító rendszer) tervezésével, a Magnus Zrt. szakemberei pedig a géptest kialakításával, összeszerelésével, tesztelésével vesznek részt.
A repülőgépfejlesztés műszakilag is komplex folyamat, de az engedélyeztetési eljárás is nagyon összetett. Jól mutatja ezt egy másik magyar projekt, az elektromos mentő EVTOL-t fejlesztő Orca története. A gépet amúgy a Magnusnál dolgozó mérnökök kezdték el tervezni, de maga a társaság ebben nem vett részt.
Állami milliárdok mindenhol
A 2014-ben alapított Magnus Aircraft a Siemensszel együttműködve rakta össze a világ első, röpképes elektromos repülőgépét (2016), a Magnus Fusion 212-őt, aminek tart az engedélyeztetése az EU-ban, de a társaság Kínában és Afrikában is aktív. A fenntarthatóság jegyében kerozin helyett benzinnel működő gépek gyártását is elindították. A Pécs-Pogány reptér melletti gyáruk felhúzását az állam komoly összeggel, 5,16 milliárd forinttal támogatta meg.
Az Óbudai Egyetem több más hazai felsőoktatási intézménnyel együtt idén került alapítványi tulajdonba, az új fenntartó a Rudolf Kálmán Egyetemért Alapítvány lett. A grémium elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szeptember végén jelentette be, hogy az eddig 6 milliárdról 16 milliárdra emelik az egyetem éves költségvetését. Az állami fenntartásból formailag privát tulajdonba kerülő egyetem megemelt költségvetése az államtól érkezik, sőt, törvényben garantálták, hogy a következő 5 évre járjon a megemelt összeg. Kutatásra tehát bőven van forrás.
Az alapítvány és az egyetem nemcsak a levegőben, a vízen is aktív lehet: augusztus végén döntöttek arról is, hogy az alapítvány több telket is megkap a Római-parton, ezekről az állam ingyen mondott le.
Az eget akarja a magyar kormány
Sőt, elvileg napirenden van a pécs-pogányi reptér államosítása is, ami illene a nemrég felvázolt állami légügyi stratégiába: ebben az innovációs tárca 4-5 magyar reptér fejlesztésével, építésével számol, illetve több már meglévő légikikötőt tennének alkalmassá tehergépek fogadására.
A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlását pedig hamarosan lezárhatja az állam.
Fotók: Óbudai Egyetem
