Egyes becslések szerint 2025-re akár már teljesen elérhetővé – és pénztárcabaráttá – válnak a szintetikus tejtermékek, amik a megszokott ízélménnyel kecsegtetnek és a bolygót is kíméljük vele. Noha a szintetikus tej nem igazán érte még el a mainstream ingerküszöbét, az ötlet nem újdonság. Egy magyar vállalkozó is dolgozik rajta, aki túl van egy sikeres cégeladáson.
Egy bögre gőzölgő kakaót szorongatva helyezkedem el a fotelben, a prérifarkas már javában kergeti a gyalogkakukkot. Nagymamám puszit nyom a homlokomra, majd a tévékapcsolót kisajátító bátyám kezébe adja a sötétkék bögrét, ő kért rá tejszínhabot is.
Harsányan recseg az alumíniumcsomagolás, ahogy lehúzom az iskolatej tetejéről. Beleiszom, kicsit savanyú, de legalább jó hideg.
Halkan kopog a kanál, ahogy hozzáér a pohár üvegfalához, amiből épp az első láttémat kortyolgatom. Sűrű tejhabbal, talán túlságosan is sok cukorral.
„Az emberek szeretik és ragaszkodnak a tejhez, én is iszom. Hagyománya van. Nem fognak maguktól lemondani róla, hiába ártalmas a környezetre.
Így nem a tejhez hasonló italt, hanem ténylegesen tejet készítünk, csak ennek semmi köze nincs az állatokhoz”
– mondja Tóth-Czifra Zoltán, aki Real Deal Milk nevű cégével szintetikus tejet fejleszt, nem csak klímaszorongóknak.
Első startupját tavaly mutattuk be a Forbes.hu-n. A világ egyik leghíresebb asztrofizikusa által validált, az egyedi csillagtérképekből készült plakátokkal foglalkozó Under Lucky Stars 2022-ben kelt el.
Szerencsés csillagállás alatt
Zoltán Cegléden nőtt fel, gyerekkorában szippantotta be a programozás világa, tizenötévesen már ebből kereste meg az első fizetését. A BME-n tanult mérnök informatikusnak, amit időközben otthagyott és világjárásba kezdett. Először Barcelonában töltött pár évet, majd élt az Egyesült Államokban, Finnországban és Lengyelországban, végül a katalán fővárosban telepedett le.
Az Under Lucky Starst 2016-ban alapította, 2019-re a cég éves árbevétele elérte a 7,5 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 3 milliárd forintot). Öt év után érezte, elérkezett az ideje annak, hogy más vizekre evezzen.
Épp potenciális felvásárló után keresett, amikor egy ismerőse ajánlatott tett a cége megvásárlására. Az Under Lucky Starsban a hongkongi székhelyű, e-kereskedelemmel foglalkozó Galton Voysey százszázalékos részesedést szerzett, a megállapodás értelmében az akvizíció részleteit Zoltán nem osztotta meg a Forbes.hu-val.
A programozás iránti szeretetét azonban nem engedte el, jelenleg szoftvermérnöknek tanul az Oxfordi Egyetemen.
A generációmban ezzel összefüggésben jókora bűntudat van
Habár elsőre úgy tűnik, a szoftvermérnökségtől viszonylag távol áll a szintetikus tejfehérjék fejlesztése, Zoltán az Under Lucky Stars sikere után nem sokáig gondolkodott a következő projektjén. „Nem gondolom, hogy fetisizálni kellene a fogyasztói társadalmat, de az élet a fogyasztásból áll, ami mindenképp következményekkel jár. A generációmban ezzel összefüggésben jókora bűntudat van.
Ha ezt teljes mértékben nem is lehet feloldozni, úgy azon kell dolgozni, hogyan számoljunk el a következményekkel a leghatékonyabban.”
Úgy gondolja, mostanra a technológia nyújtotta lehetőségekkel választ adhatnak a dilemmára.
Zoltán olyan megoldást keresett, hogy a „kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon”. A cégével a tejet nem kiváltani, hanem megtartani akarják – úgy, hogy annak végsősoron semmi köze ne legyen az állatokhoz. „Azt akarjuk, hogy a termék ne hasonló, mint a tej, hanem ténylegesen tej legyen.” De mit nyerünk ezzel?
Rengeteg tejet fogyasztunk, aminek nem örül a bolygó
Természeti erőforrások kihasználása, állatjólét, üvegházhatású gázok kérdése: csak pár terület azok közül, amire az élelmiszeripari termelés, köztük a tejipar óriási hatással van. Alapvető emberi szükségletként sok összetevőn múlik, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk. A kulturális tényezők, a szokások, a vallási hovatartozás, a hagyományok mind befolyásolják azt, hogy a nap folyamán mi kerül az asztalra.
A tejtermékek Európában megkérdőjelezhetetlenül az alapvető élelmiszerek közé tartoznak. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU évi tejtermelése megközelíti a 155 millió tonnát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2015-ös adatai szerint egy év alatt a tejipar 1,7 milliárd tonna üvegházhatású gázt termelt,
ami az ember által termelt üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából 3 százaléka.
Alternatívaként a piacon több évtizede megjelentek a növényi alapú italok, bár ez a termékcsoport sem oldja meg a tejiparral összefüggésbe hozható problémákat:
- Habár jóval kevésbé környezetszennyező, mint a tej előállítása, a növényi alapanyagok, így a mandula, a kókusz vagy a kesudió termesztéséhez és előállításához rengeteg vízre van szükség. Egyben a szállításuk is jelentős mértékben szennyezi a bolygót.
- A növényi italok – főleg a fehérjetartalma – nagyságrendekben elmarad az állatok tej tápanyagtartalmától.
- Végül pedig a társadalom jelentős része nem szívesen mond le az igazi tejről, a növényi italok állaga és íze általában nem hozza a tehéntejtől jól megszokott élményt.
A kulcsszó: erjesztés
A Real Deal Milk fejlesztésével azt a célt tűzték ki, hogy költséghatékonysági szempontból felérjenek egy évezredek óta létező, jól bevált technológiához: a tehenek köré szerveződő tejiparhoz.
A cég kutatói precíziós erjesztés segítségével, laboratóriumi körülmények között hozzák létre azokat a fehérjéket, amik megadják a tej jellegzetes ízét és állagát. Az elkészülő tejfehérje vegán lesz, hiszen nem az állatból nyerik ki az összetevőket, emellett laktózérzékenyek is fogyaszthatják.
Biotechnológiával foglalkozó ismerősökön keresztül jutott el az első szakemberig, Gabriel Moráig, aki végül alapítótársa is lett a Real Deal Milknek. A csapatot jelenleg Zoltán és Gabriel mellett három kutató és egy kommunikációs munkatárs alkotja.
Tóth-Czifra Zoltán, a Real Deal Milk CEO-ja és Gabriel Mora vezető kutató. Fotó: Real Deal Milk
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
- Az erjesztést széles körben használják az élelmiszeriparban, fontos szerepet játszik egyes alkoholok, mint a sör- vagy a bor, de a kenyérkészítésben is. Ehhez először egy élesztősejtre van szükség.
- A kutatók ezután a tejfehérje DNS-t használják – aminek a szekvenciája egyébként teljesen nyilvános, akár az internetről is letölthető –, amiket integrálnak az élesztősejtekbe.
- A sejtekhez hozzáadják a szénforrást, például cukrot vagy metanolt, amit az élesztősejtek apránként bekebeleznek a fermentációs tartályokban.
- A sejtek osztódni kezdenek és végeredményül kivetik magukból a tejfehérjét.
- Ezután megtisztítják a fehérjéket. Az elkészült termék a tejporhoz hasonló fehérje lesz, ami szabadon felhasználható később a tejtermékek készítéséhez.
A technológia nem új, a gyógyszeriparban régóta állítanak elő laboratóriumi körülmények között aktív összetevőket. Jó példa erre az inzulin, de az élelmiszeriparban sem ismeretlen, a sajtkészítésnél használatos oltóanyag is hasonlóan készül.
A hasonló módon előállított tejfehérje sem Zoltánék felfedezése, számos konkurens cég jelent meg az utóbbi években a piacon, köztük a német Formo, az angol Better Dairy vagy az amerikai Perfect Day. Az utóbbi vállalat tejet nem értékesít, de a saját krémsajtjuk és fagylaltmárkájuk már megtalálhatóak a boltok polcain a tengerentúlon.
Mesterséges, de nem génmódosított
De miért választanánk a „műtejet”, amikor évszázadok óta fogyasztjuk a jól bevált technológiával készült, azaz az állattartásból származó italt? „Van egy zsigeri ellenérzés a laboratóriumi körülmények között előállított élelmiszerekkel kapcsolatban – mondja Zoltán –, a nagymamám is egyből azt kérdezte meglepetten, amikor elmondtam neki, hogy mivel foglalkozom, hogy »akkor nálam is majd műtej lesz az asztalon?«”
Készül a tejfehérje a cég barcelonai laborjában. Fotó: Real Deal Milk
A szintetikus tejbe már csak az uniós jogszabályi környezet miatt sem kerülhetne génmódosított összetevő. A tejfehérje elkészítése során ugyanazokat a molekulákat használják, amik az állattartásból származó fehérjét alkotják, így az teljességgel reprodukálható laboratóriumi körülmények között. A gyártás során ugyanígy biztosítani tudják, hogy a termékbe kerüljenek az állati eredetű tejben megtalálható vitaminok és ásványi anyagok, így a tápanyagérték sem vesz el.
Minél elterjedtebb lesz a laboratóriumi körülmények között előállított fehérje, annál olcsóbb lesz a késztermék is, ami meggyőzheti a szkeptikus fogyasztókat.
Az állattartás költséges és energiaigényes, így a könnyen reprodulkáható fejlesztés éveken belül felveheti a versenyt az állati eredetű tejtermekékkel.
Dinamikusan növekedő szektor
Az igazi versenyt a költségparitás elérésében kell keresni. A felsorolt versenytársak termékei még mindig drágábban érhetőek el, mint a tehéntejből készülő élelmiszerek. A technológia terjedésével azonban ez hamarosan megfordulhat. Ezzel kapcsolatban Zoltánék is bizakodóak, ugyanakkor a Real Deal Milk fejlesztésének megtérülése is várat magára.
Van okuk bizakodni, hisz a számok azt mutatják, jelentős tőkemennyiség áramlik a szektorba. A The Good Food Institute adatai alapján az állati eredetű táplálékok alternatíváinak fejlesztésére 2021-ben az előző évhez képest 60 százalékkal többet,
globálisan összesen ötmilliárd dollárt fordítottak.
Az állati származékoktól mentes fehérjékkel foglalkozó vállalatok 2010 óta csaknem 11,1 milliárd dollárnyi befektetett tőkét gyűjtöttek össze, ennek a 73 százalékát, azaz 8 milliárd dollárt csak 2020 óta.
Az év katalán startupja
Habár kereskedelmi forgalomba egyelőre nem került termékük, a fejlesztést nemrégiben a katalán Vállalkozásfejlesztési- és Munkaügyi Minisztérium versenyképességi ügynöksége, az inkubációs tevékenységet végző Acció is díjazta. Idén a Real Deal Milket választották Barcelonában az év startupjának.
A cég jelenleg nagyrészt Zoltán 400 ezer eurós (160,5 millió forintos), valamint meg nem nevezett angyalbefektetőktől bevont 200 ezer eurós (80 millió forintos) tőkéből fedezi költségeit, emellett folyamatosan keresik a pályázati lehetőségeket.
Tavaly például ugyancsak az Acciótól 75 ezer eurónyi (30 millió forint) közvetlen támogatást nyertek el. Tavasszal meghirdették az első befektetői körüket, de a megváltozott gazdasági környezet és a csökkenő befektetési kedv miatt még jelenleg is nyitva áll ez a lehetőség. Forrásteremtésben bevallottan nincs tapasztalata, évekkel ezelőtt az Under Lucky Stars esetén a bootstrapelés mellett döntött.
Hosszú távon szeretnék közvetlenül a fogyasztókat is elérni és saját termékeket dobnának a piacra, egyelőre az élelmiszeripari gyártókkal történő együttműködésre törekszenek.
A következő évre azt a célt tűzték ki, hogy elkészüljenek az első ehető termékükkel. A sajt előállításán már most is dolgoznak, bár ha idén el is készül, kereskedelmi forgalomba a szükséges engedélyek megszerzéséig nem kerülhet. Eddig a mérföldkőig azonban van biztos finanszírozásuk. Egy ehető termék minden bizonnyal meggyőző érv lehet nemcsak a fogyasztóknak, de a leendő befektetőknek is.
Borítókép: Real Deal Milk
