A német kormány bejelentette: biztosítékokat kaptak arra az orosz féltől, hogy a gázért Európa továbbra is euróban vagy dollárban fizethet. Vlagyimir Putyin elnök múlt héten jelentette be, hogy rubelben szeretné elszámolni a gáz árát, a legfejlettebb országokat tömörítő G7 csoport ezt azonnal elutasította.
Friss: az ügyben újabb fordulat történt ma délután.
Mi történt?
- Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán telefonon beszéltek egymással.
- A megbeszélés egyik tárgya Putyin ötlete volt, miszerint az európaiaknak rubelben kellene fizetni az orosz gázért, Scholz hivatala azt közölte, hogy az orosz garanciákat adtak arra, minden marad a régiben: az európai cégek továbbra is abban a pénznemben fizetnek, amiben leszerződtek.
- A pénzt a Gazprom Banknak utalják majd és az váltja át rubelre.
- Putyin szerint a nyugati országok továbbra is nemzetközi jogot sértenek azzal, hogy befagyasztották az orosz devizatartalékot.
Nagy számok
A Gazprom szerint a január 27-én az Európába és más országokba irányuló földgázeladásainak 58%-át euróban bonyolították. Az amerikai dollár a bruttó eladások körülbelül 39%-át tette ki, a font pedig körülbelül 3%-át. Az orosz gáz Európa teljes gázfogyasztásának mintegy 40%-át teszi ki.
Háttér
Putyin egyoldalúan változtatott volna a gázszerződéseken, de az elszámolási valután kívül más ponton nem akartak módosítani. Az intézkedés csak a barátságtalan országokat érintette volna, leginkább a szankciókat megszavazó EU-tagokat, köztük Magyarországot.
Mi lett volna ennek az értelme?
- Az európai partnereknek rubelt kellett volna váltani, hogy fizetni tudjanak, ehhez rubelt vásároltak volna a bankközi piacon. Az orosz fizetőeszköz értéke nagyot esett a háború miatt, az árfolyam pedig korrigált, de vélhetően ez sok pénzébe kerülhetett az orosz jegybanknak, amely a nyugati szankciók miatt nem fér hozzá devizatartaléka 40-60 százalékához.
- Moszkva nyomás alá helyezte az európaiakat, hogy néhány orosz bankot vonjanak ki a szankciók alól – nem járt sikerrel. A Gazprom Bank eddig sem volt fent a szankciós listán.
- Politikai ok: Putyin tesztelte az európai szövetségesek mennyire egységesek a szankciós politikában. Az már kiderült: az energetika megosztja az EU-tagállamokat – az orosz gázfüggőség függvényében -, de nem lett töréspont.
A leghamarabb amúgy Berlin jelezte, szerződésszegés lenne rubelre áttérni, csak mert Moszkva egyoldalúan ezt kéri. A Nyugat egységesen lépett fel Putyin ötlete ellen, ami mögött ott volt az újabb riogatás: Moszkva elzárja a gázcsapokat, ha úgy adódik. Ez azonban technikailag sem lenne olyan egyszerű, másrészt a Nyugat elköteleződött ugyan amellett, hogy leválik az orosz energiahordozókról, de az ezekért befolyó összeg jelenleg komoly bevétel Oroszországnak, amely a szankciók mellett egy drága és egyre inkább elhúzódó háborút vív.