A Pfizer-vezér Albert Bourla a vakcina kifejlesztéséért hálálkodó telefonhívásoktól tavaly hamar eljutott az árazáson keresztül odáig, hogy kemény csatározásokat folytasson az amerikai készlet bővítését más országok kárára követelő Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.
A hét elején jelent meg Borula Moonshot című könyve arról a kilenc hónapról, amikor a lehetetlen lehetségessé vált, és a fejlesztés alatt álló szer eljutott a végfelhasználókig. A könyvből szemlézett a Forbes.com.
Sohasem akart tárgyalási alap lenni
Bourla hamar leszögezte, hogy sohasem volt cél a vakcinadiplomácia:
nem akarták tárgyalási alapként kezelni az adagokat, azok biztosítását az egyes országok számára. Vakcina-egyenjogúságban gondolkodtak.
Maga a vezérigazgató fogadta a magasrangú vezetőktől – elnököktől, miniszterelnököktől, királyoktól és törzsfőnököktől – érkező érdeklődő és hálálkodó hívásokat. Hiszen embereket, nemzeteket képviseltek.
Mennyi?
Az árkalkuláció során figyelembe vették a globális covidválság gazdasági számait. A számjegyek elképesztőek lettek:
65 százalékos hatékonyság mellett is több száz milliárd dollárral csökkenti az oltás a kórházban ápoltak kezelési költségeit.
Ilyen kalkuláció mellett még a 600 dolláros dózisonkénti ár is kevés lett volna, ezért más megközelítést használtak. Az aktuálisan használt egyéb oltások, például kanyaró, övsömör, tüdőgyulladás elleni vakcinák árát vették alapul, azok alsó határához igazították a covidvakcinák árát.
Növelni a gyógyszeripar jó hírnevét
Az első árazás és az első tárgyalások után azonban Bourlában egyre erősödött az érzés, hogy fontos feladata is van a Pfizer-vakcinának: a gyógyszeripar jó hírnevének visszaállítása. Ezért jelentősen csökkentették az addig kikalkulált árat, az influenza elleni oltások aktuális árának (20-70 dollár) alsó határában határozták meg.
„Egy egyszerű vacsora árában”, ahogyan Bourla csapatának egyik tagja fogalmazott.
Ő mondjuk kritikaként mondta ezt, jelezve, hogy az egész világot érdeklő – és megmentő – különleges vakcina talán magasabb árat érdemelne, de Bourla lecsapott a szlogenre és hamar magáévá tette azt.
Így lett végeredményben a vakcina ára:
- a magas bevételű országokban az említett vacsora ára,
- a közepes bevételű országokban ennek nagyjából fele,
- míg az alacsony bevételű országok nonprofit áron kapták a vakcinát.
Az első fecskék
Az első rendelések meg is érkeztek Európából, az Egyesült Államokból, Japánból és az Egyesült Királyságból, de más országok még vonakodtak, mivel a technológia ekkor még nem volt letesztelve, vagy akár mert már elköteleződtek más cégeknek. Amerika százmillió adagot rendelt.
Működik!
Megváltozott a helyzet, amikor a vakcináról kiderült: hatásos. Az amerikai kormány jelezte is: akkor ők még százmillió dózist rendelnének.
Bourla nem titkolja: néhány héttel korábban személyesen hívta fel az amerikai vakcinakutatási projekt, a Warp Speed Operationt (WSO) azzal, nem ártana rendelniük még százmillió dózist, mert ők ki fognak futni a készletekből. Meglehetősen kínos lenne, ha épp Amerika számára nem állna rendelkezésre elég adag, ők pedig nem fogják megvonni az adagokat más országoktól, akik korábban, időben adták le a megfelelő mértékű rendelést. A WSO akkor köszönte szépen, de nem kért újabb adagokat.
Végül mégis kérték azt a százmillió dózist. Azonnali hatállyal.
Az elnök veje közbelép
A 2021 első félévére tervezett készleteket viszont már kiosztották, legfeljebb az év második felében tudták volna biztosítani a követelt mennyiséget. A tárgyalások elakadtak, ekkor lépett be a képbe Jared Kushner, Trump volt elnök veje és tanácsadója.
A bürokrácia megkerülésével, a korábbi megegyezés újratárgyalásával akarta megoldani a problémát Kushner. Közben ugyanis egyre felerősödtek a Trump-kormányt érő kritikák, miszerint nem szereztek be elég vakcinát.
Kushner szerint a bürokrácia nevetséges, csak meg kell eresztenie néhány telefonhívást a megfelelő emberek felé.
Néhány telefonhívással később valóban közös megegyezés született, a jogászok megalkották a megoldást, de a szállítás ütemezése továbbra is problémát jelentett. Kushner szigorú határidőt szabott ki a plusz százmillió adag szállítására: 2021 második negyedévét.
Bourla szerint ehhez a Kanadának, Japánnak és Latin-Amerikának szánt készletektől kellett volna elvonni az adagokat, holott ezek az országok korábban adták le a rendeléseiket, azok teljesítését a második negyedévre várták. Ekkor váltak a Bourla és Kushner közötti viták igazán hevessé.
Amerika vs. korrektség?
Bourla azt írja, míg az ő agyában az első helyen a korrektség és becsület, a vakcinák igazságos elosztásának elve állt, Jared Kushner szerint Amerika mindennél előbbre való, körülményektől függetlenül. Követelte, hogy mielőtt bármelyik ország is kap a vakcinákból, az Egyesült Államok megkapja a maga plusz 100 millió adagját.
Ahogy a Pfizer-vezér idézi fel a történteket, figyelmeztette Kushnert, hogy ő az amerikai kormányt képviseli és hogy „akarata érvényesítésére megvannak a megfelelő eszközei”:
„Csak nyugodtan, Jared. Inkább neked panaszkodjon a japán miniszterelnök az olimpia elmaradásáról, mint nekem.”
Végül a Pfizer-csapat – a vezérigazgató szavaival élve – csodával határos munkát végzett, sikerült javítaniuk a gyártási ütemterven, és anélkül szállították le április és július között a plusz százmillió adagot Amerika számára, hogy az más országokat megrövidített volna.
A szerződés aláírása után két nappal Jared Kushner már Mar-a-Lago mellől hívta fel Albert Bourlát, hogy megköszönje az gyümölcsöző együttműködést.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
Borítókép: Albert Bourla, a Pfizer CEO-ja.
