Véget ért a magyar labdarúgó bajnokság. A sportágba ölt milliárdok és a tavaly nyári szenzációs EB-szereplés után a nézőszám tovább esett ebben a kiírásban is, még úgy is, hogy a bajnoki hajrá kifejezetten izgalmas lett. A Videoton és a Budapest Honvéd ugyanannyi ponttal állt az utolsó forduló előtt, ahol egymás ellen játszottak. A kispesti csapatnak a döntetlen is elég lett volna a győzelemhez, de végül nyert, és 1993 után újra bajnoki címet ünnepelhet a legendás Puskás Ferenc egykori egyesülete.
Pedig a keret értéke alapján a dobogóra sem kellett volna odaérniük. A szakmában mértékadónak tartott német Transfermarkt adatai szerint a Honvéd kerete a magyar mezőnyben csak az 5. legértékesebb. Az utolsó pillanatig a bajnoki címig küzdő – és arra a szezon előtt esélyesnek is tartott – Videoton alakulata a legértékesebb, míg a tavalyi bajnok Ferencvárosé a második. Utóbbi csapat csupán a negyedik lett, egy kupagyőzelemmel vigasztalódhat jövő héten, de a szezon így is csalódás. Főleg, ha tudjuk, a Fradi és a Videoton költi a legtöbbet fizetésekre a magyar elsőosztályban, ebben magasan verik a mezőnyt, ahogy egy korábbi összeállításunkból kiderül, a két csapat évente 2 milliárdot költ el csak a járandóságokra.
A Honvéd sem panaszkodhat amúgy, ami az állami gondviselést illeti. A csapat tavaly és azelőtt is 200 millió felett kapott pénzt látványsportág-támogatás gyanánt, és – a TAO-t nem számítva – közvetlenül az államtól is a Honvéd kapta a legtöbb pénzt (az előző években 125 milliót illetve 150 milliót). Ez persze nem véletlen, hiszen a Honvéd egyik főszponzora – ki más lenne? – a Honvédelmi Minisztérium. A Honvéd Futball Club Kft. a 2015-ös üzleti évben – ez a legutóbbi elérhető beszámoló – 692,2 millió forintos bevételt könyvelhetett el, és nagyságrendileg ennyi jött be egyéb bevételként is (569,2 millió forint). A kiegészítő mellékletből annyi derül ki csupán, hogy utóbbi tételből közel 400 milliót támogatások tettek ki.
Ez még így is nagyságrendekkel alatta marad annak, amit a Videoton-FTC páros kap éves szinten, és ne felejtsük azt sem, hogy a Videoton mellett komoly szponzorként állnak a tulajdonos Garancsi István érdekeltségébe tartozó cégek, melyek kifejezetten jól szerepelnek állami tendereken, illetve az utóbbi években jogszabálymódosításokkal sikerült egyiket-másikat felfuttatni.
Az új stadion vagy a kiemelt TAO-támogatás ugyanakkor továbbra sem tűnik jó ómennek egy-egy bajnoki szezon előtt. Tavaly a TAO-milliárdokkal kitömött felcsúti kirakatcsapat esett ki (a következő szezonban ismét az első osztályban vitézkedhetnek), míg idén az elsők között új stadiont kapó Debrecennél, valamint a legutóbb új arénába költöző MTK-nál rezgett a léc. A hajdúságiak végül megmenekültek az utolsó fordulóban, míg az MTK jövőre a másodosztályban indul.
A Honvéd új stadionjának építése viszont évek óta napirenden van, de az is elképzelhető, hogy végül az egészből nem lesz semmi, miközben a csapat nyáron már a Bajnokok Ligája főtáblájáért fog játszani.
A pénz amúgy igenis fontos, főleg, ha a csapat bajnokságot akar nyerni – ehhez jó szakembereket kell ugyanis fizetni, utánpótlást fenntartani, ami szintén drága mulatság. A tavaly a bajnokságot toronymagasan nyerő FTC esete mutatja, hogy ha egy csapatot – hirtelen – telepumpálnak pénzzel, az a magyar bajnokságban nagyon is számít, ahhoz viszont nem elég, hogy a csapat hosszabb távon is kiegyensúlyozott teljesítményre legyen képes. Arról nem is beszélve, hogy az évi 4-5 milliárdból gazdálkodó magyar topcsapatok az európai porondon labdába sem rúgtak az elmúlt években. A csapatok bevételeit elemezve az is jól látszik, a források nagy része nem a piacról jön, vagyis a pályán kívül nincs küzdelem, a “könnyű” pénz pedig a klubok menedzsmentjét is elkényelmesítheti, ahelyett, hogy levonnák a fájó következtetéseket és tovább építkeznének – ha már pénz van rá.
