F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Akarnak-e pénzt keresni a magyar futballklubok?

Meglepően informatívak és profik a magyar futballcsapatok honlapjai – az online jegyrendelés mindenhol alap, akárcsak a webshop vagy az állandó és folyamatosan frissülő közösségimédia-jelenlét. Első ránézésre, mintha többen is komolyan gondolnák, hogy pénzt akarnak keresni. A csapatok mégis nagyon messze vannak a piaci alapú működéstől, az európai versenysorozatokban pedig fényévekre az elit.

 

  • Az állam rengeteg csatornán keresztül csorgat pénzt a profi futballba – nem egyértelmű mi alapján. A klubok gazdasági hátországában nem fair a verseny.
  • A klubokra hirtelen szakadt rengeteg pénz, 7 csapat is milliárdos büdzsével futott tavaly.
  • Az FTC és a Videoton FC a mezőny fölé nőtt – a számokban biztosan.
  • Van egy kis csapat, 5000 fős stadiont avatott tavaly – és 2,2 milliárd támogatást találtunk a cégpapírjaiban.
  • Mutatjuk, melyik NB I-es klub, hogyan teljesített az előző üzleti évében.

Csütörtökön jelenik meg a Forbes novemberi száma, benne a 33 leggazdagabb magyar listájával. A szerkesztők megnézték, mi az úri huncutság a magyar elit körében, és egyértelműen a futball az új szerelemprojekt a leggazdagabbak között. Az idei listán szereplők közül többen főszponzorai és/vagy tulajdonosai futballkluboknak, mint ahánynak borászata van.

Feltűnő, hogy miközben a stadionépítési láz nem csillapodik, és a profi foci a társaságiadó (TAO)-kedvezmény mellett több csatornán keresztül is részesül állami apanázsban, a stadionok egyre üresebbek, a válogatott nyári jó szereplése mellett a klubcsapatok semmit sem tudtak letenni az asztalra, a nemzetközi kupában egyikük sem érdekelt. A szektorba ölt milliárdok mégis azt mondatják velünk, ez jó üzlet. Megnéztük hát részletesen az adatokat, mit mondanak valójában.

Megdöbbentő számok 
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar klubok között csak a pályán van fair verseny, a gazdasági hátország szereplői nehéz helyzetben lennének, ha megkérdeznénk, mi a sikeres építkezés receptje a magyar klubfutballban. Az egyik mindenesetre a politikai kapcsolatrendszer lehet. Nem minden támogatási pénznél egyértelmű például, hogy mi alapján osztják azt. Az Emberi Erőforrás-minisztérium több száz millió forintot osztott ki tavaly is a klubok között – a miniszter egyedi döntése alapján. A leglátványosabb az adóügyi államtitkárhoz, Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd-Zsóry támogatása. Az 5000 férőhelyes stadionnal rendelkező borsodi minicsapat kiegészítő melléklete szerint tavaly 2,2 milliárd forintnyi támogatást kapott (ezt úgy könyvelték el, hogy nem jelenik meg a klub bevételei között). A stadionépítések költségét amúgy székre bontva szokták megadni, ha játszunk kicsit a számokkal, a Mezőkövesd székenként 440 ezer forint támogatást kapott jórészt TAO-ból, de ide is jutott a miniszteri keretből. Tegye fel egy klubvezető a kérdést, vajon milyen szakmai munkaanyagot vagy eredményt kell felmutatni ahhoz, hogy egy csapat ennyi támogatást kapjon?

Hogy a sportszakmai és a gazdasági érvek nem döntőek a futballklubok támogatásánál azt a leginkább a kormányfő által alapított Puskás Akadémia példája mutatja: a semmilyen sportsikert felmutatni nem tudó klub tavaly ugyan az első osztályban vitézkedett, a 11 milliárdos TAO-támogatás gazdaságilag egyszerűen nem racionális, ennyit még a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapatok sem tudtak felmutatni.

Ez akkora összeg, amiből a hét legnagyobb büdzsével rendelkező NB I-es klub gazdálkodik egy évben.

A profi futballra hirtelen ráömlött pénz nagy része az államtól érkezik. Ide tartoznak a közvetítésekből kapott jogdíjak is, hiszen azt a köztévé fizeti a kluboknak – szintén adóforintokból. Ez még tovább emelkedhet, hiszen az idei őszi szezontól minden meccset közvetít az M4 Sport, de a 2015-ös évben ez még nem volt így, és a közvetítések rendje sem csak attól függött, melyik csapat hogy állt a bajnokságban, vagy mennyire volt népszerű. Az élő közvetítést sokszor befolyásolta az aktuális állás (a fogadási csalások elkerülése érdekében), illetve tavaly év elején még az MLSZ is érvelt amellett, hogy kevesebb tévés meccs talán emelhetné a meccsrejárási hajlandóságot.

A vidéki középcsapatoknál már mesze kiemelkedő, ha megközelíti a 100 millió forintot az az összeg, amit egy évben egy klub képes megmozdítani azzal, hogy hétről-hétre pályára lép (a jegyárbevételek van, ahol a 10 milliót sem érik el éves szinten) – ehhez képest ezek a csapatok (és menedzsmentek) több száz milliót kapnak az államtól vagy az önkormányzatuktól összesen.

Ezzel kellene aztán úgy gazdálkodniuk, mintha módszeres építkezéssel, organikus növekedéssel érték volna el ezt a szintet.

A klubok tavaly újabb bevételi forráshoz jutottak azáltal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) megegyezett a Szerencsejáték Zrt.-vel, hogy a sportfogadásból mennyi jár a szövetségnek és a kluboknak. A lépés üdvözölendő, régóta megoldásra várt, az NB I-es sportcégek mérlegében ezzel újabb milliós tételek jelentek meg (“vagyoni értékű jogok értékesítése” címen számolják el a legtöbben).

Az eddigi erőteljes dotáció mellett a jelenleg az elitligában játszó klubok között 3 tudott felmutatni adózott nyereséget (a harmadikra nyugodtan mondhatjuk, hogy nullszaldó). Kimutatásunk szerint a mezőny több mint fele 1 milliárd forintot meghaladó büdzsével működött tavaly.

A profi klubok a nettó árbevételnél tüntetik fel a rendszeres sportszervezői tevékenységből származó bevételeiket – de érdemes esetükben az egyéb bevételeket is szemrevételezni. Ezek nem mind támogatási összegek, de nagy részük jellemzően az. Olyan egyedi bevételi források, melyek nem a folyamatos működéshez köthetőek (van, aki az adott évben felhasznált TAO-támogatást is itt tünteti fel, itt jelenhet meg a tulajdonosi kölcsön, vagy kisebb tételben az üzemi működésből származó bevétel). A két összeg kiadja, mennyiből gazdálkodhat egy klub egy évben.

A legtöbb NB I-es csapat pedig, ha az elmúlt két évben nem kapott, akkor 2017-ig szinte biztos, hogy fog kapni új stadiont. Igen, kapni, nem építeni vagy beruházni – hiszen itt a magántőke szerepe marginális, a legtöbb csapat gazdálkodását még az új stadion milliárdos költsége sem terheli. Ez önmagában nem kis összeg. A 12 első osztályú klub új stadionjára eddig elköltött, illetve elkölteni tervezett összeg 87,5 milliárd forint. Átlag 7,2 milliárdnyi stadionpénz jut a klubokra így, miközben a fordulók átlagnézőszáma az NSO kimutatása szerint már közelebb van a 2000-hez, mint a 3000-hez.

Végignéztük a jelenlegi első osztály összes csapatát, hogyan próbálják meg eladni magukat, és ez mennyire mérhető a csapatok mögötti gazdasági társaságok eredményeiben. Találtunk egy-két igencsak meglepő számot.


Vasas FC
Vasas Futball Club Kft.

Az elsőosztályú bajnokságot jelenleg vezető meglepetéscsapat tavaly még a kiesés elől menekült. A Vasas labdarúgó szakosztályának hanyatlásának – korábban hatszor is bajnok volt – jelképe lett a teljesen lepusztult Fáy utcai stadion. Az új kezdetet jelentheti az aréna felújítása, és az is, hogy a csapat a jelenlegi szereplésével akár a nemzetközi kupaindulást jelentő helyre is odaérhet a szezon végén – ami megint csak újabb bevételeket generálhat.

A Vasas FC honlapján a szurkolók mindent megtalálhatnak, friss hírek mellett galéria, webshop és az online jegyrendelés is adott (a Magyar Labdarúgó Szövetség oldalára dob át a link). A Vasas emblémájával ellátott termékek viszonylag drágák: egy telefontokért simán elkérik négy belépő árát. A csapat a közösségi médiafelületeken is aktív, rendszeresen frissítik a facebook, instagram és twitter oldalukat is.

vasasfc

A Vasas elbúcsúztatta régi stadionját. (Fotó: Vasas FC) 

Az ugyanakkor megdöbbentő, hogy a Vasas Futball Club Kft. 2015-ös kiegészítő melléklet szerint, bevételei elapadása után 73 napig lenne képes működni a klub mögötti gazdasági társaság. Arról a nagy múltú klubról beszélünk, mely külföldi edzőt képes megfizetni és vezeti a bajnokságot jelenleg. Igaz, a beszámoló évében a klub majdnem kiesett az első osztályból. A Vasas szereplése arra példa inkább, hogy milliárdos költségvetés nélkül is lehet csapatot építeni. A Vasas így is jelentős állami segítségben részesült tavaly, a klub honlapjára feltöltött társasági adó (TAO)-pályázat szerint 2015-ben a 400 milliós saját bevételből 100 milliót tett ki a látványcsapatsport-támogatás, vagyis a bevétel negyedét az adófizetők állták (a TAO közpénznek minősül, hiszen olyan adóbevétel, amiről egy meghatározott cél támogatása érdekében az állam lemond).

Stadion: 9000 fő
Új stadion: most kezdték a felújítás, teljes költsége: 4 milliárd forint.
Belépő: 1200 forint.


Videoton FC
Fehérvár F.C. Sportszolgáltató Kft.

Az egyik leginformatívabb és legprofibb honlappal a fehérvári klub rendelkezik. Hogy a néhány éve az Európa Liga csoportkörét is megjárt csapat komolyan gondolja a nemzetközi szereplést, azt jól mutatja, hogy a honlapjának angol nyelvű verziója is van. A csapat saját Youtube-csatornát is fenntart a szokásos web 2.0-ás felületek mellett. Természetesen itt is van webshop és a lehet online jegyet rendelni (mivel az MLSZ fenntart erre egy felületet, ez ma már szinte minden klub számára elérhető).

Ugyan több mint 1 milliárdos mínuszban zárt 2015-ben a klub mögötti gazdasági társaság, annak kiegészítő melléklete szerint a klub anyagi helyzete stabil, köszönhetően “a tulajdonos folyamatos anyagi áldozatvállalásának”. A tulajdonos nem más, mint Garancsi István (kisebb részben Pap Géza is érdekelt a klubban) – az ő cégei a főszponzorai a csapatnak, így a Market Zrt. és az ESMA közterületi hirdető cég, amit egy törvénymódosítás után hozott helyzetbe a kormány és valószínűleg a kvótakampányban is nagyot szakított (a zsákfalvakban az út menti villanyoszlopokra felszerelt hirdetési felületek is mind a céghez tartoznak). A csapat főtámogatója pedig az a Mol, aminek negyedrészt a magyar állam a tulajdona, elnöke pedig az a Hernádi Zsolt, aki régóta üzletel Garancsival, közös cégük is van. (Érdekesség még, hogy Garancsi a Futball Invest 2007 Kft-n keresztül tulajdonolja a klubot, amin keresztül a szintén a kormány által helyzetbe hozott MET gázóriásban is érdekelt.)

Miközben a Videoton FC honlapja tényleg nagyon profi, láthatóan komoly üzlet építése a cél, a klub nagyban függ az államtól.

A 2 milliárdos bevétel negyede például a tévéközvetítésekből jött tavaly (521,2 millió forint), a szponzorok 1 milliárdot raktak a csapatba, miközben jegyekből csupán 59,2 millió folyt be – ez mind kiderül a társaság nyilvánosan elérhető papírjaiból. A közvetítésből befolyó összeg szintén adófizetői pénz, hiszen azt az MTVA fizeti kluboknak. Az önkormányzat 120 millióval támogatta a csapatot. A klub amúgy a szintén Garancsihoz köthető Duna Takaréknál vezeti a számláit, 1 milliárdos lehívható folyószámlahitel-kerettel rendelkezik, amiből tavaly több mint 200 milliót fel is használt.

És hogy mi kerül a legtöbbe egy olyan csapatnál, ami az európai porondra vágyik? Egyértelműen a fizetések (a szakembereket és a minőségi játékosokat meg kell fizetni): tavaly 2,5 milliárd forintot fizetett ki a klub bérekre.

Stadion
15 000 fő (elbontva, jelenleg: Pancho Aréna, 3500 fő)
Új stadion: tart az átépítés, 14 ezer fős, fedett létesítmény lesz. Költségek: 14,7 milliárd forint
Belépő: 1000-1200 forint (jelenleg a felcsúti Pancho Arénában játszik a csapat)


FTC 
FTC Labdarúgó Zrt.

A legnépszerűbb magyar klubnak, a bajnoki címvédőnek tavaly több mint 4 milliárd forint bevétele volt, ha idevesszük az egyéb bevételek soron feltüntetett 1,8 milliárd forintot is. És miért ne vennénk ide? A legnagyobb tétel itt a szakszövetségtől kapott támogatás, 557 millió forint, de a TAO-ból is befolyt 351,2 millió forint támogatás. A mérlegből nem derül ki, hol számolták el azt a 300+450 millió forintnyi támogatást, amit egyedi döntés alapján kaptak az Emberi Erőforrás-minisztériumtól (jelentős összeget kapott az MTK, a Vasas és az Újpest is ezen a jogcímen).

A szponzorok is alaposan a zsebükbe nyúltak, a 2014-es 1,2 milliárd után tavaly 1,9 milliárd folyt be a zöld-fehér kasszába.

A csapat főszponzora a Magyar Telekom, mely a stadion melletti telek megvásárlásával tulajdonképpen részt vállalt az új aréna építési költségeiből is, annak névadó szponzora pedig a liga főtámgatójának, az OTP Csoportnak a stratégiai partnere, a Groupama Biztosító. Ezen kívül állami társaságok is fantáziát láttak a csapatban: a Fővárosi Csatornázási Művek mellett a Főgáz is szponzor.

A Fradinak külön műsora van az M4 Sporton, magazint ad ki – ami jól mutatja, hogy milyen népszerű és hogy mekkora üzlet, hogy vannak még fanatikus szurkolók, akik meccsre járnak. Miközben elképesztő magyar szinten milyen körülmények között dolgozhat a csapat, a pályán ebből alig látszik valami.

A játék sem meggyőző, a bajnokságot egy olyan csapat vezeti a Fradi előtt 4 ponttal, amely a zöld-fehérek tavalyi költségvetéséből 8 évig tudna gazdálkodni.

A Fradi tavaly utcahosszal nyerte meg a bajnokságot. Nem véletlenül, a 2015-ös beszámolók alapján az éves büdzséjét tekintve is nagyot vert a mezőnyre: 4 milliárd forintból gazdálkodhatott a nyilvános cégpapírok alapján. Mindez azzal is járt, hogy tavaly nem volt versenytársa, tavasztól kezdve nem is volt igazán versenyhelyzetben. A sokkal nehezebb helyzetben lévő Vasasnak szüksége volt az előrelépésre, mert az több bevételt generál (több tévés meccs, potenciális hirdetők feltűnése, stb.). Az angyalföldiek pályán kívül is erős versenyre vannak kényszerítve. A két klub teljesítménye között ez is meglátszik.

Stadion:
23,7 ezer fő
Új stadion: a mostani 2014-ben adták át, összesen 14,7 milliárd forintba került. A Market Zrt. építette (akkor még nem volt benne érdekelt Garancsi), jelenleg a magyar állam tulajdona.
Belépő: 2500-2800 forint. Az egyetlen csapat, mely megengedheti magának, hogy kiemelt meccseken 4000-7000 forintért is kínáljon jegyeket.


Budapest Honvéd 
Honvéd Futball Club Kft.

A klub, melynek neve egyet jelent Puskás Ferenccel – a csapat honlapján is látszik, sokat adnak a történelmére, és Puskásra is. Nem a Honvédon múlott, hogy ebben váratlan konkurenciát kapott, a Videoton FC egykori fiókcsapata, a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kezeli ma már a valaha volt legnagyobb magyar labdarúgó hagyatékát (az Akadémia több válogatott kerettaggal a kezdőjében a másodosztályban vitézkedik miután tavaly kipottyant az NB I-ből). Ez az egyetlen klub, mely mögött amerikai tulajdonos áll, a csapat honlapján amúgy élőben lehet chatelni is George F. Hemingway-jel. Ha valaki igazán szabad szájú a magyar profi foci világában, akkor ő az – de nemcsak ezért kuriózum, amit csinál. A Honvéd az egyike azon kevés magyar profi kluboknak, amely tavaly nem veszteséggel zárt.

A Honvéd amúgy nem panaszkodhat, ami az állami gondviselést illeti, még ha a Felcsút és a Kispest szurkolói nincsenek is jó viszonyban Puskás miatt. A csapat idén és tavaly is 200 millió felett kapott pénzt látványsportág támogatása gyanánt, és közvetlenül az államtól is a Honvéd kapja a legtöbb pénzt, tavaly 125 milliót, idén 150 milliót. Ez persze nem véletlen, hiszen a Honvéd egyik főszponzora – ki más lenne? – a Honvédelmi Minisztérium. A Honvéd Futball Club Kft. a 2015-ös üzleti évben 692,2 millió forintos bevételt könyvelhetett el, és nagyságrendileg ennyi jött be egyéb bevételként is 569,2 millió forint. A kiegészítő mellékletből annyi derül ki csupán, hogy utóbbi tételből közel 400 milliót támogatások tettek ki.

Szintén Hemingway tulajdona a Magyar Futball Akadémia Nonprofit Kft., mely a stadiont kezeli. A befektető maga kezdeményezte a felújítást, székeket raktak a rossz állapotban lévő betonkaréjra, ami így már inkább hasonlított egy stadionhoz, mint egy libalegelőhöz. A tervek szerint már el kellett volna indulnia a teljesen új, fedett stadion építésének, de ez még nem történt meg. A kormány 5,5 milliárd forinttal támogatja a projektet, a látványtervek már elkészültek.  Valószínű, hogy majd az Újpest stadionjának befejezése után kezdődhet meg a munka Kispesten, ahol ígéretet kaptak az utánpótlás-centrum 2,5 milliárdos támogatására is (itt szintén új pályák és edzőközpont épülne, az ingatlanok az állam tulajdonában lennének, használatra megkapja majd az akadémia).

kispestKispest sem maradhat új stadion nélkül – az építkezés csúszik. Fotó: honvedfc.hu 

Stadion: 9500 fő
Új stadion: elvileg idén kellett volna indulnia az építkezésnek. 5,5 milliárdból épülhet meg az új aréna.
Belépő: 1300-2000 forint. A most hétvégi fordulóban azonban 150 forintba kerültek a jegyek egy különleges akció keretében.


Swietelsky Haladás
Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft.

A kiváló utánpótlásbázissal rendelkező szombathelyi klub kevesek egyike, akik névadó szponzort tudtak igazolni. A 858,7 milliós tavalyi bevétel igencsak szép eredmény, egy év alatt több mint 520 millió forinttal bővült a klub mögött álló gazdasági társaság forgalma. Látványosan több jött be TAO-ból és főleg a közvetítési díjakból (ez a két tétel az árbevétel 55%-át adta tavaly). A cég kiegészítő melléklete szerint 448,4 millió forint folyt be csak a közvetítésekből (a megelőző évben 173 millió). A Haladás ugyanakkor játékosok eladásán is szépen keresett, 115 millió forint jött be innen.

A csapat honlapja szintén minden igényt kielégít, webshop és online jegyvásárlás itt is adott, a híreket is rendszeresen frissítik.

Stadion: 9500 fő
Új stadion: építés alatt, 9000 férőhelyes, multifunkcionális aréna lesz. Költség: 15 milliárd forint (ebben egy sportcsarnok felhúzása is benne van).
Jegyárak: 1500-2500 forint.


Mezőkövesd-Zsóry FC 
Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.

Szegény ember Felcsútja – ironizálhatnánk a borsodi kiscsapat utóbbi években látott látványos felfutása kapcsán. Az új stadion mellett már épül a sportszálló, amit – az Átlátszó cikke szerint – TAO-s forrásból fedez a klub, melynek első embere Tállai András, adóügyekért felelős államtitkár.  A szálloda a kiegészítő melléklete szerint 233 milliós beruházás, miközben a klub mérlegében így is jelentős az ingatlanvagyon, közel 1 milliárd forint van feltüntetve ezen a soron (mivel a legtöbb klub esetében a stadion jellemzően állami vagy önkormányzati kézben van részben vagy egészben, ezen a soron nem szokott nagyobb összeg szerepelni).

A csapat honlapja szintén rendben van, főleg egy vidéki kis csapathoz képest, bár a márkázott szurkolói ajándékok webshopja kissé fapados: az online rendeléshez e-mailt kell küldeni a Városi Stadion új kocsmájának, a Lucky Pubnak – itt kapott helyet a szurkolói bolt.

zsory

A cégmérleg alapján a szintén névadó szponzorral büszkélkedhető csapat számaiban semmi meglepő nincs, ha azonban megnézzük a kiegészítő mellékletet alaposan, feltűnik egy akkora bevételi tétel, amilyen nagyságrenddel csak a Fradi vagy a Videoton rendelkezik. A halasztott bevételek között tünteti fel a csapat a kapott támogatásokat: 2,2 milliárd forint ömlött be így a kasszába. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma szintén egyedi döntés alapján 500 millióval támogatja csak a leendő sportszállót – ez nagyobb összeg, mint amit a bajnokságot vezető Vasas tavaly kapott sportszakai támogatásként a szaktárcától.

Még egyszer: egy olyan csapat kapott 2,2 milliárdos támogatást az államtól, amely tavaly jegyek és bérletek értékesítéséből összesen 6,8 millió forint árbevételt ért el.

Stadion: 5000 fő
Új stadion: átesett a felújításon, költsége 400 millió forint.
Belépő: 1100-1500 forint


Újpest FC
Újpest 1885 Kft.

2011-ben Roderick Duchâtelet belga üzletember mentette meg a klubot, a befektető-tulajdonostól nem áll messze a foci, mint üzlet, a család tulajdonában volt 2015-ig a Standard Liege csapata, édesapja Belgium egyik leggazdagabb üzletembere. A klub mögötti társaság nincs könnyű helyzetben, noha forgalmát számottevően tudta növelni 2015-ben, 565,4 millióra – közben a Duchâtelet tulajdonában lévő anyavállalt felé 363 millió forinttal tartozik, amit 2017 végéig kellene törlesztenie.

Tévés jogdíjakból a tavalyi szezonban szenvedő Újpest alig kapott, a 35,1 millió forint az azt megelőző évi 150 millió mellett is nagyon kevés.

A főváros patinás csapata ennél még jegyek- és bérletek eladásából is jobban keresett tavaly, összesen 48 millió forintot – ezt a bravúrt kevesen mondhatják el magukról. A klub egyéb bevétele 688 millió forint volt – a többi klub itt a nem rendszeres tevékenységből származó bevételeket, így például a támogatásokat számolja el. Az Újpest nem részletezi, hogy ezek milyen források, annyit lehet tudni, hogy az Emberminisztérium a csapatot támogatta a tavalyi év első felében 300 millió forinttal. A klub amúgy a honlapján – szemben a többiekkel – nem hozta nyilvánosságra TAO-pályázatát.

Stadion: 13 500 fő
Új stadion: jelenleg részleges felújítás alatt, 12 700 férőhelyes lesz. Költség: 800 millió forint.
Jegyárak: 1000-2800 forint.


DVSC
DVSC Futball Szervező Kft.

Új termékek érkeztek a webshopba – hirdeti a DVSC oldala, mely tavaly félmilliót keresett az online kereskedelemmel (nem tévedés). Szima Gábor klubja papíron a tulajdonos egyik kaszinós cégének érdekeltsége, a klubot működtető társaságnak pedig további kaszinós cégek a leányvállalatai. A sajátos módon szabályozott kaszinópiac egyik nyertese Szima, aki a gazdasági miniszter egyedi döntése alapján, mint megbízható szerencsejáték-szervező kapta meg a jogot egyedüliként, hogy az ország észak-keleti csücskében játékbarlangokat működtessen. Így van, mit a focira fordítani (Szima korábban is jelentős összeggel támogatta a klubot). Emellett az AVE ásványvíz régi partnere a 2000-es évek derekán a bajnokságokat sorra nyerő Lokinak, kitartanak a csapat mellett most, a nehezebb időkben is.

A DVSC furamód szemmel látható összeget keresett jegy- és bérleteladásból, 166 millió forintot – amihez az is kellett, hogy a nemzeti csapat is játszik néha a felújított stadionban, illetve az átlagnézőszám a többi csapathoz képest viszonylag magas, ettől még az aréna legtöbbször kong az ürességtől. A honlapon külön erre a célra fejlesztett felületen lehet jegyet venni (ilyen csak a Fradinak van még). A csapat összesen 60 millió forint támogatást kapott tavaly.

A klub leánycége az egyesület akadémiája is, melyet a városi önkormányzattal együtt tulajdonol. A nonprofit kft tavaly 310 millió forintos támogatást kapott különböző jogcímeken.

Stadion: 20 340 fő
Új stadion: 2014-ben adták át a teljesen felújított és fedett stadiont. Költségek: 12,5 milliárd  forint.
Jegyárak: 1000-3500 forint.


MTK 
MTK Budapest Labdarúgó Zrt.

Saját bevallása szerint gyerekkora óta MTK-szurkoló Deutsch Tamás, a Fidesz szabadszájú Európa parlamenti képviselője, aki egyben a klub elnöke is – miközben testvére, Deutsch Péter, nemcsak az elnökségi tagja, de közvetve a labdarúgó klub 36,04%-os tulajdonosa is. A klub korábbi tulajdonosa, Várszegi Gábor a Deutsch-család térhódítása után ma már csak az FTC-ben érdekelt, ott is csak jelképesnek számító 1%-os tulajdonrésszel.

Deutsch 2010-ben lett a patinás klub elnöke, és ha szponzori szerződések tucatjait nem is hozta magával, az állami milliárdokra nem sokat kellett várni, a csapat új stadionját nemrég adták át. (A 2010-re nehéz helyzetbe került klubot a kormányváltás előtt sem került el a politika, a Deutsch előtti elnök megbízása letartoztatása miatt ért hirtelen véget, egy bizonyos Hunvald György, szocialista politika volt az illető)

mtk

Az új stadionból végül két tribünt lespóroltak, így is 1 milliárddal nőttek az építkezés költségei. 

A klubnak 180 milliós bevétele volt különböző támogatásokból, vagyis több pénze származott innen, mint szponzorációból (170 millió). Sportrendezvényekből 8,2 millió forint jött össze, de ez nem igazán mérvadó, hiszen a csapat albérletben játszott – majd a 2016-os év adata lesz érdekes, vajon az új stadiont többen látogatják majd, mint a régit?

Stadion: 5500 fő
Új stadion: 2016-ban adták át, 6,5 milliárd forintból épült.
Jegyárak: nem elérhetőek a friss jegyárak a honlapon, a stadionavatóra 5900 forint volt a belépő, bajnokira ennél biztosan olcsóbban lehet majd bejutni.


Paksi FC

A paksi klub idén 200 millió forint feletti támogatásban részesül, derül ki a klub honlapjára feltöltött TAO-pályázatból. Ennek a pénznek a nagy része itt is bérekre megy el. Ha a tavalyi üzleti évet nézzük (180 milliós támogatás mellett) bevételi oldalon szerepel 45 millió forint a tévéközvetítésekből, 12 millió jött be a szponzoroktól és 9,2 millió forint folyt be a belépőkből.

Egy 20 ezer fős vidéki városban ma ennyi pénzt, összesen 66,2 millió forintot tud megmozgatni, hogy a helyi csapat hétről hétre meccset játszik.

A csapatnak jelentős, több száz milliós bevétele volt a “vagyoni értékű jogok hasznosításából”, amibe beletartozik a fent említett, a sportfogadásból befolyt összeg, de más tételek is ide sorolhatóak (például a játékjog, bár ezt külön tételben feltüntették). Nem tudni, a nagy összeg mögött pontosan mi lehet, ez nem derül ki a társaság kiegészítő mellékletből.

Stadion: 6150 fő
Új stadion: elkezdték a kivitelezést, a csapatnak nem kell elköltöznie közben. 1,4 milliárdól újul meg az aréna (800 milliót a kormány, a maradékot az önkormányzat állja). A stadion kisebb lesz, 4500 férőhelyes, de teljesen fedett.
Jegyárak: 1150-3000 forint, VIP-jegy 1800 forintért is van.


Gyirmót FC Győr
Gyirmót FC Kft.

A Kisalföld vakfolt lett volna a magyar foci térképén, miután a Győri ETO-t finanszírozó Quaestor csoportról kiderült, hogy az évtized pénzügyi csalásából csorgatta a kisbefektetők pénzét – többek között – az igen drága győri fociba. Tarsoly Csaba rács mögött, a csapat teljesen szétesett, visszasorolták az NB I-ből. Hogy mégsem tűnt el a foci, az másik két -valóban – milliárdosnak köszönhető. Az Alcufer Kft. a magyar hulladékfeldolgzó-piac egyik legnagyobb szereplője, tulajdonosai az alapító fiai, Hováth Ernő és Horváth Ferenc – ők egyben a Gyirmót FC tulajdonosai is, a stadion névadó szponzora pedig az Alcufer (tavaly szerepeltek a Forbes legnagyobb magyar családi cégeket sorjázó listájában is).

A Gyirmóté a legkisebb stadion a ligában, és a leginkább fapados honlap is az övék, de a szurkolók innen is megkapnak minden információt, amire csak szükségük van. Webshopja nincs a csapatnak, ez az egyetlen, melynél nem találtuk meg online, hol tudnánk csapatrelikviákat vásárolni.

Stadion: 1300 fő
Új stadion: 2014-ben újították fel a pályát, 1 milliárd forintos TAO-támogatásból.
Jegyárak: 1000-1500 forint.


DVTK 
Diósgyőr FC Kft.

Az egykor szebb napokat látott diósgyőri foci (jelenleg utolsók a bajnokságban) mellé 2010-ben megmentőként érkezett a bal oldalra sorolt Leisztinger Tamás milliárdos, aki a klub mögötti cég jelenlegi többségi tulajdonosa. A befektető mellett a stadiont üzemeltető nonprofit cégnek van kisebbségi része (itt a magyar állam a közvetett tulajdonos), a maradék pedig Miskolc város vagyonkezelő társaságáé. A miskolci foci amúgy annyira nehéz helyzetbe került, hogy 2000-ben a szezon végén a játékosok egész egyszerűen szétszéledtek, annyira nem volt pénz (a klub meg is szűnt, újraalakulás után a következő szezont a hetedosztályban kezdte). Noha Leisztinger 2010-ben szállt be a fociba, és sokak szerint ez üzenetértékű, a milliárdos – aki a héten megjelenő milliárdos listánkon is szerepel – korábban is kacérkodott azzal, hogy beszáll a profi futballba (célpontjai között volt a Haladás, de az Újpest is). Az is biztos, hogy Leisztingert nem érte el a 2010-es “elszámoltatási” láz, míg más, baloldalra köthető milliárdost igen – 2016-ban persze már más a leányzó fekvése, hiszen tudjuk, a kormány hogyan bánik a saját oligarcháival.

A klubnak több szakosztálya mellett van múzeuma és kalandparkja is – a honlapján minden friss információ fent van. Sőt, az egyetlen klub, mely Coub és Vine csatornával is rendelkezik (bár utóbbira már nem lesz szüksége).

A DVTK tavaly 112 milliót kapott a várostól, fejlesztési célra az MLSZ-től közel 200 milliót, az utánpótlásra pedig 131,7 milliót. A társaság könyveiben nem szerepel ugyan, de az MLSZ-nél vezetett TAO sportfejlesztési program keretében utófinanszírozással megvalósuló beruházás, felújítás gyűjtőszámláján 439,8 millió forintja pihen még a klubnak. Azért Leisztinger is a zsebébe nyúlt, több mint 470 milliós tagi kölcsönt nyújtott a csapatnak, az azóta értékesített Hunguest Hotels szállodáiban pedig 23 millióért szállt meg és étkezett a csapat 2015-ben.

Stadion: 11 400 fő
Új stadion: tavasszal adták át az új edzőközpontot, és már építik is a teljesen új arénát, amely 14 800 fő befogadására lesz alkalmas. 11 milliárd forinttal támogatja az állam a projektet.
Jegyárak: 1000-3500 forint.


A kiemelt kép forrása: puskasakademia.hu.

Update: A cikk egy korábbi verziójában azt írtuk, a DVSC régi partnere a “TEVA ásványvíz”, természetesen nem a gyógyszergyárra, hanem az AVE ásványvíz-cégre gondoltunk. A hibáért elnézést kérünk. 


 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő