A magyar péket az ág is húzza. Nem elég, hogy ez elmúlt időszak nehézségei, a covid-mizéria, majd az orosz-ukrán háború kitörése jelentősen megnyomta az alapanyagárakat és a szállítási díjakat, a rezsiárak emelkedése a végletekig megnehezíti ennek az energiaigényes ágazatnak a dolgát. Kisebb és nagyobb pékségeket kérdeztünk a rezsiszámlájukról és arról, hogyan építik be kenyerük árába az emelkedő költségeiket.
A KSH októberre vonatkozó adatai szerint az élelmiszerek közül a kenyér ára növekedett a tojás után a második legnagyobb, 81,4 százalékos mértékben az egy évvel korábbiakhoz képest. Ezzel minden európai országot megelőztünk az Eurostat legutóbbi információi szerint. Az élelmiszerek átlagosan 40 százalékkal drágultak, miközben az egy-egy vajas tésztás péksütemény alapjául is szolgáló vajé 71,6 százalékkal.
Nem elég azonban az alapanyag, a legkisebb, kézműves pékségben is szükség van sütőkre, nagy teljesítményű hűtőkre, dagasztógépre és melegre. A megnövekedett rezsiárakat – a pékségeket elsősorban a villany ára érinti – pedig valahogy ki kell gazdálkodni. Erről a hogyanról kérdeztünk kisebb-nagyobb pékségeket.
Apránkénti emelések
Makkai Balázs, az újbudai Megszegett Ígéret Pékműhely vezetője és pékje a Forbes.hu-nak elmondta, ők idén még a rezsicsökkentett áron fizetik az áramot, de már megérkezett a januárban újrakötendő szerződésre vonatkozó levél. „Elég homályosan fogalmaz, de nagyjából a mostani négyszeresét fogjuk fizetni januártól” – mondta el Balázs.
Az általuk felhasznált alapanyagok ára 50-60 százalékkal emelkedett, ennek nyomán idén már kétszer emeltek árat, összesen nagyjából 30 százalékot, a tervek szerint januárban újabb 10 százalékra lesz szükség. Fokozatosan, apránként igyekeztek emelni, hogy ne érje sokként a vásárlókat.
Ennek a 30 százalékos emelésnek az eredménye a fehér búzalisztes kenyér mostani 1500-1700 forintos kilónkénti ára (náluk a félbarna és a teljes kiőrlésű kenyér is ugyanennyibe kerül).
„Mi hosszú érleléssel dolgozunk, a hűtőben tároljuk a tésztát, sokat bíbelődünk vele. Nálunk a hűtőkapacitás és a humán erőforrás emeli az árakat a kelesztős, élesztős megoldásnál magasabb szintre” – mondja.
Makkai Balázs. Fotó: Sebestyén László
Náluk egy negyed kilós kalács, mely vajjal, tejszínnel készül, 850 forintba kerül.
Az árérzékelésem nekem már rég elveszett
A Balaton-felvidék egyik legmenőbbjének számító Andriska Pékbisztró tulajdonosa, a budapesti bankárságot szakácssapkára és vidéki, kővágóörsi péklétre váltó Török András elmondta, ők december végéig az úgynevezett végső menedékes egységár alapján fizetik az áramot.
Ez bár a piaci árnál kedvezményesebb, így is korábbi áramköltségünk 2,5-3-szorosát fizetik augusztus 1-je óta. Januártól még drágább lesz, akkortól ők is a piaci árat fizetik.
„Mi elég korszerű gépekkel dolgozunk, de igyekszünk optimalizálni a sütési és hűtési folyamatokat a termék-összeállítással, az időzítéssel. Mindig teljes kihasználtsággal üzemeltetjük, később kapcsoljuk be a gépeket.”
Az idén háromszor is végrehajtott, mintegy 15-20 százalékos áremelés oka három fő tényező: az alapanyagár, a közüzemi díjak és a bérköltségek emelkedése. Utóbbi nagyjából tíz százalékos volt András szerint, mind mondja, fontosnak érezték, hogy hozzányúljanak.
Náluk egy 500 grammos Faluszéli fehér kovászos kenyér – ez a legolcsóbb kenyerük – 850 forintba kerül (év elején még 550 forint volt).
A kalácsuk 250 grammos, 950 forintba került (egy éve 800 forint volt).
Major Zsófi és Török András, Andriska Pékbisztró. Fotó: Orbital Strangers
„Ebben az áremelésben még csak az alapanyagok árának növekedése és egyéb költségek emelkedése van beleépítve, az energiaköltségeké még nincs. Nyilván egy idő után kénytelenek leszünk azt is beleépíteni.
„Egyelőre nem látom, hol áll meg a piac, mi történik az alapanyagokkal. A mai állapot szerint még 30 százalékos emelés kellene, de azt nem biztos, hogy elbírja a piac. Én a fokozatosságban hiszek” – fogalmazott András.
A nagyokat is ugyanaz az ág húzza
Egész más dimenziókban és más rendszerben dolgozik a Lipóti Pékség. A több száz üzletet – nagy részüket franchise rendszerben – kiszolgáló közismert márkanévvé vált cég azonban ugyanúgy megérzi az áremelkedést.
Kérdéseinkre Tóth Zoltán ügyvezető igazgató elmondta, az energiaárak változása alapjaiban változtatta meg árpolitikájukat.
2020-ban 57 forintért, májusban 196 forintért, augusztusban 1218 forintért vásárolták a gáz köbméterét. „A villamosenergia az üzemeinkben viszonylag elviselhető áron elérhető, a mintaboltokban, ahol a termékek helyben sütését villamosenergia felhasználása mellett működő kemencékkel végzik szakeladóink, 32-35 forint/kW-ról 215-220 forint/kW-ra emelkedett. Ez nyolc-kilencszeres emelkedést jelent.”
Az üzemanyag gyakorlatilag duplázódott, az alapanyagok közül a liszt két év alatt 87 forintról 220 forintra emelkedett.
A Lipótinál is beépítették az árakba az energia- és az alapanyagköltségek változását.
A kenyér ára idén háromszor változott: az év eleji 550 forinttal kezdték az évet, most 890 forint a mintaboltokban a kenyér. Az egyéb termékek, mint a kifli, a zsemle, a rozskenyér vagy a kalács ezzel arányosan, hozzávetőlegesen 50 százalékkal drágult az idei évben.
Tóth Zoltán szerint a hatékony működésüknek köszönhetik, hogy elfogadható áron tudják biztosítani a kenyeret.
„Óriási szerencsénk van, hogy meglévő üzemeink gépesítését az elmúlt években megléptük, az átlag magyar üzemeknél a mi kenyérgyáraink hatékonyabban termelnek. Emellett hatvani telephelyünkön megépítettük és még idén üzembe helyezzük az ország legnagyobb, talán leghatékonyabb kenyérgyárát.
Nem is tudom elképzelni, mi lenne most, ha ezt a gyárat 2018-ban nem kezdjük el megtervezni, megépíteni.”
