Nagy tétet tett Csányi Sándor bankja az e-kereskedelemre, ráadásul olyan formában indulnak, amit eddig az Emag és társainál se láthattál. Exkluzív háttérsztori a Fizz.hu kulcsfiguráitól.
Az OTP csoporthoz tartozó webplázáról, a Fizz.hu-ról tavaly júliusban számoltunk be először a Forbes.hu-n. A bank innovációs részlege a bankoláson túli szolgáltatások részeként egy online piacteret is elképzelt magának, üzemeltetője pedig egy kvázi óriáscég hátterű (enterprise-surrounded) startup, az OTP tulajdonában álló OTP Ecosystem. Az ügyvezetői székben Szőcs András ül, aki a Mol korábbi e-kereskedelmi vezetője, de előtte öt évet dolgozott a Salling Groupnál, tízet pedig a Tescónál is.
Szőcs és az OTP csoport innovációs igazgatója, Fischer András először a Forbes.hu-val ült le beszélgetni a Fizz.hu hátteréről és jövőjéről. A step-by-step stratégia következő lépcsőfokát élőben tapasztalhattam meg, ahogy az április 3-i interjú után kiléptem az irodaházból: végre megjelent az első poszt, hogy mindenki számára útjára indult a Fizz.hu. Majdnem egy évvel az első hírek után.
Én voltam az első vásárló, mondta Fischer az interjún. Csavarhúzókészletet vett, fotón is megörökítette a nagy pillanatot, íme:
A fotó Fischer András tulajdona.
Negyven év vezetett idáig
A Forbes.hu úgy tudja, Szőcs a Molnál szintén egy, az e-kereskedelmi szektorba belépő projektet vezetett. Az olajcég egész országot lefedő kúthálózatára alapoztak volna egy Kiflihez hasonló, FMCG-fókuszú online szupermarketet. Tudomásunk szerint Szőcs szerelemprojektje hosszas tervezés után végül nem kapott zöld utat, a Molnál az akkortájt tomboló energiaválság miatt nem akartak újabb üzletágba invesztálni, ezzel pedig a csoport eredményességén rontani.
Kerestük a Mol sajtóosztályát, de nem kívánták kommentálni az értesüléseinket, ahogyan Szőcs sem reagált a fentiekre. Azzal viszont ő is egyetértett: „Az e-kereskedelem triviális lépés azon cégek számára, akik más iparágban nagyon erős márkával rendelkeznek.” Szóval nem csoda, hogy a Mollal párhuzamosan máshol is hasonló terveket szövögettek.
„Ha el akarnám ütni egy poénnal, már negyven éve építjük a beyond-banking szolgáltatásainkat”
– ezt már Fischer mondta. Nagyot nem téved, ha arra gondolunk, hogy 1984-ben alapult meg az OTP Travel Kft., 2021 óta pedig már dedikált csapat dolgozik a bankoláson túli tevékenységeken. „A hagyományos bankok jó pár éve mindenütt erős nyomásnak vannak kitéve. Részben a fintech, neobanking és más technológiai lehetőségek is leviszik a belépési küszöböt, részben pedig a szabályozás is a nyílt bankolás felé mutat, és eszerint változnak az ügyfélszokások is” – sorolta Fischer.
Szerinte az OTP-hez hasonló szereplők három úton tudnak reagálni a piaci változásra:
- Konszolidáció (hozzáteszi, hogy ebből az OTP is kivette részét huszonöt, elsősorban a régiónkban végrehajtott akvizícióval)
- Diverzifikáció (a Simple-től az OTP Otthonon át a Foglaljorvost.hu-ig egyre szélesebb az ökoszisztéma)
- Technológiai adaptáció (a tech cégekkel versenyezve a pénzintézeteknek is gyorsan kell reagálnia az olyan technológiák adta új lehetőségekre, mint természetesen a mesterséges intelligencia).
Fordítsuk ezt le e-kereskedelemre. Ha belegondolunk, itt főként három láb alapozhat meg egy piactér-szolgáltatásnak: az emberek bíznak a bankokban, tehát ez bizalmi tőkét ad; a kis- és középvállalati hiteltermékek az új piactéren kereskedő partnereknek is jó értékajánlat lehet, hogy kezdjenek itt kereskedni (sőt, vásárlóknak hamarosan értékesíteni is fognak fogyasztási hitelt); illetve a csoport ügyfélszolgálati háttere is abszolút passzol egy webáruházhoz.
Fischer szerint ez alapján tudták azonosítani, hogy az ökoszisztémán belül mi az az új téma, amihez a piacméret is megfelelő, a szinergiák is megvannak hozzá, és amerre a banki stratégia is mutat: irány az e-kereskedelem. Azon belül is egy olyan üzleti modell, amire jelen pillanatban nincs példa a magyar piacon.
Szőcs András. Fotó: Sebestyén László.
Ilyen se volt még itthon
Kicsivel több mint két éve merült fel a Fizz.hu ötlete, nagyjából most ötven fő dolgozik a projekten házon belül (plusz ügynökségi oldal és szabadúszók). Erős LinkedIn-kommunikációt folytat a csapat, minden új belépő kolléga egységesített stílusú posztban mutatkozik be Fizz-színekben. Kezdetek óta hallani, látni, hogy sokan a piacvezetőtől, az Emagtól érkeznek.
„Szerintem nincs túlsúlyban nálunk az úgymond konkurencia. De relatíve szűk az a munkaerőpiac Magyarországon, ami kellő tudással rendelkezik, így ez elkerülhetetlen” – állítja Fischer az átszipkázott szakértelemről.
Kérdés viszont, hogy egyáltalán mit tekintünk konkurenciának. A Fizz.hu-ban ugyanis a legérdekesebb, hogy pure marketplace-ként üzemel, vagyis az üzemeltető kft.-nek nincsenek maga által forgalmazott termékei, mint például az Emagnak vagy a Pepitának, csak piactérként működnek. First party kínálat nincs, kizárólag third party árut, vagyis a kereskedőpartnerek termékeit közvetíti online platformként, saját raktárlogisztika nélkül.
„Hibrid modellben működve ha azt látod, hogy egy adott piacteres termék jól fut, mérlegelhetsz, hogy azt betedd a saját kínálatodba, ezáltal közvetlen árbefolyásoló szerepre tehetsz szert – mondta a Forbes.hu-nak Madar Norbert, a GKID e-kereskedelmi kutató- és tanácsadócég partnere. – Tisztán piactérmodellben azonban nem tiéd a termék, így bizonyos értelemben csak a kereskedőpartnerekre és az ő árképzésükre vagy bízva.”
Ilyenkor általában versenyeztetik a kínálatot. Ugyanazt a terméket több partner is kínálja, a vásárló nemcsak a terméket, hanem magát a kereskedőt is értékelheti, a verseny pedig jótékonyan hat az árakra. Madar szerint ez lesz igazán izgalmas az oldal jövőjében. „Ilyen szempontból nagyon unortodox a Fizz.hu a hazai nagy konkurenciákhoz képest.”
Az OTP részéről az indoklás: Magyarországon, magyar kereskedőknek, magyar csapattal, a magyar piac igényeit meghallgatva fejlesztenek – és arra jutottak, hogy itthonról hiányzott ez a fajta modell.
Szőcs magyarázata szerint ebben a formában a Fizz.hu-nak három ügyfelet kell tudni kiszolgálnia (fontossági sorrend nélkül).
- A kereskedőpartnerek akár gyártóként, akár saját weboldallal is futó e-kereskedőként olyan szolgáltatásokhoz juthatnak (majd) hozzá az OTP-háttér miatt, amihez máshol nem biztos, legyen szó akár az áruhitelezés későbbre tervezett bevezetéséről.
- Vásárló oldalról meg kell tudni szólítani az OTP-ügyfélkörön túli célcsoportokat is, kortól függetlenül (amúgy tévhit, hogy a tipikus OTP-ügyfél idős korú, a bankfiókig eltipegő típus lenne, a csoport ma már a junior, 24 alatti, digitálisan fejlettebb korosztályban a legerősebb).
- A harmadik ügyfél pedig, nos, maga az anyacég, az OTP csoport.
Az üzemeltető cég felett a felügyelőbizottság képviseli a tulajdonosi érdeket, ebben a nyilvános céginformációk szerint benne ül Fischer, valamint Csányi Péter is, a bank digitális divíziójának vezérigazgató-helyettese, az elnök-vezérigazgató fia.
„Mindkét világból a legjobbat akarjuk kihozni” – foglalta össze Fischer. Avagy a jogi, könyvelési hátteret és minden más márkaelőnyt ki tud használni a Fizz.hu, közben pedig a banki üzletmenet velejáróiból semmi olyan tényezővel nem akarják terhelni a csapatot, ami a növekedést gátolná. Legalábbis ameddig ezt az üzleti terv és a célszámok is engedik, amit azért időről időre számon kell kérni, vagy felül kell vizsgálni.
Persze, az OTP adta anyagi hátteret se felejtsük ki a képletből. Az e-kereskedelem tőkeintenzív iparág, a Magyarországra lépő régiós szereplőknél is látszik, hogy a piacra lépés után hány év még a megtérülés, és hogy veszteségből eredménybe forduljon a magyar üzletág. Ezért hangzott már az indulás hírekor is logikus lépésnek, hogy az OTP belevág az e-kereskedelembe. „Sosem rejtettük véka alá, hogy egy ilyen szintű új üzletág beindítása komoly befektetéssel jár” – mondta erről Szőcs, hozzátéve, hogy az anyagi forrásokon túl az OTP-logó a sarokban is elképesztő értéket tud jelenteni egy új márkának.
Miért nincs tűzijáték?
Hiába van pénz, paripa, fegyver, forrásunk szerint a fejlesztés során többször is zsákutcába jutottak a Fizz.hu-val, a fejlesztési folyamat elágazódásainál pedig bizonyos döntések ilyenkor már visszafordíthatatlanok. Szőcs erre úgy reagált: a háttérrendszer hibrid fejlesztés, maga a marketplace része, a kereskedőt a vásárlókkal összekötő modul saját, de vannak a motorban külsős féltől vásárolt rendszerek is.
„Zsákutca nem volt, de azért bőven nem egy egyenes úton mentünk végig – reagált. – Az, hogy néha észrevesszük, hogy kanyarodni kell, velejárója az ilyen típusú vállalkozásoknak.”
Az iparági értesülések először egy tavaly nyár végi rajtról szóltak, majd elvileg egy Black Friday körüli start is tervben volt. A valóságban tavaly nyár végén csak a Fizz-csapat és a közeli hozzátartozók kezdhették el tesztelni az oldalt, majd a következő hónapokban is csak pár ezer OTP-s alkalmazott fért hozzá az addig zárt körű szolgáltatáshoz.
Majd, ahogy azt a Forbes.hu elsőként kiszúrta, március elején levették az IP-szűrőt az oldalról, bárki számára elérhetővé vált a kínálat és a rendelési opció. Még ekkor is csak soft launchról beszélhettünk, Szőcs már akkor kijelentette, hogy hosszabb távú bevezetési stratégia mentén fejlesztenek és kommunikálnak tovább.
A BF-rajtról most diplomatikusan úgy fogalmazott: „Inkább megfordítanám: nem zárkóztunk el tőle, hogy ha a tesztekből az derül ki, hogy lehetséges, akkor még jobban kinyissuk a kört.”
Még mindig nem óriási csinnadrattával hirdetik a több száz kereskedő partner kínálatát a számítástechnikától a háztartási gépeken és szórakoztató elektronikán át az otthoni és szabadidős termékekig. Szőcs szerint a platform kinyitása „a következő lépés volt a road mapen”, hogy már ne csak egy védett, hanem egy szélesebb környezettől kapjanak visszajelzéseket.
Fischer azért egyetértett azzal a felvetésünkkel, hogy bankként valahol presztízskérdés és felelősségtudat is, hogy rögtön hangosan kezdesz-e el hirdetni egy ekkora volumenű projektet, vagy pedig tudatosan, lépésről lépésre fejlesztesz a szolgáltatáson. Ők az utóbbi utat választották, és ígérik, lesz még csinnadratta.
„Zsákutca nem volt, de azért bőven nem egy egyenes úton mentünk végig” – vallják a Fizz.hu kulcsfigurái. Fotó: Sebestyén László.
Régiós titánok, Temu, postarendelet
A Fizz.hu-ban talán a legnagyobb rizikó, hogy egy olyan iparág azon időszakaszába lépnek piacra, amit a covid pár éve még felpörgettet, az inflációs válság viszont már visszább fogott. Ahol a régiós titánok (Kifli.hu, Emag, Alza) térnyerésének árnyékában egyre nehezebb magyar szereplőként labdába rúgni (idén a lengyel óriás, az Allegro is piacra lép Magyarországon), ahol a használt árus platformok kezdenek piacot elvenni az új áruktól, és ahol a Temu-jelenség alig pár hónap leforgása alatt szinte mindenki életét megnehezítette a piacon. Utóbbiról nem hiába indult rovatunk Temu-akták címmel.
Vajon hogy gondolkodnak erről az OTP-nél, van itt még hely új belépőknek? „Alaposan megnéztük a piacot, és azt láttuk, hogy régiós szinten a magyar e-kereskedelem alulfejlett, például a csehekhez képest még bőven van hova nőni kosárértékben, tranzakciószámban, mindenben – kezdte Fischer. – Emellett a hazai piac a régióban nagyon töredezett, és nem az van, hogy mondjuk két nagy szereplő viszi a piac 80 százalékát. Ebből a két tényezőből már önmagában látható, hogy igenis van itt helye új szereplőknek.”
„Vannak gyorsabb periódusok, és vannak esetleges megtorpanások. Ez mind rövid távon gyakorolt hatás, hosszú távon nem kérdés, hogy az e-kereskedelem erősödni fog” – vette át a szót Szőcs. A Temuról most úgy gondolkodnak: nem véletlenül az alacsonyabb kosárértékű kütyükben erős a kínai filléres óriás, szerintük a vásárlók felőli bizalom itt most meg is áll. A kérdés inkább az, hogy jelenlétük miképp edukálja a piacot, ha pedig bővül tőle az e-kereskedelmi torta, akkor milyen arányban oszlanak majd meg a szeletek a Temu és a többiek között.
Végül, ami a postarendeletet és a postai csomagszállítás lehetőségének kötelező feltüntetését illeti, Szőcs szerint a Magyar Postával egyeztetve arra jutottak, hogy mivel náluk nem közvetlenül a Fizz.hu-tól rendelsz, hanem rajtuk keresztül egy kereskedőtől, így a rendelet szövege nem kellene rájuk vonatkozzon.
„Mi hamarosan ennek ellenére is lehetővé tesszük, hogy eljusson az igényed a kereskedő felé, ha MPL-es szállítást szeretnél. Azt gondolom tehát, hogy a postai állásfoglalásnál erősebben tettük meg a kötelezettségünket.”
A borítóképen Fischer András, a csoport innovációs igazgatója (balra), valamint Szőcs András, a Fizz.hu ügyvezetője.
