A magyar tőzsde hosszú útkeresés után révbe érni látszik, miután a cégek „elkezdték arra használni, amire való”: növekedésre, nem pedig spekulációra. Ennek a folyamatnak megvannak az első nagy nyertesei és aspiránsai, közülük három, az Oxo Technologies, a Gloster és a Masterplast képviselői az első Forbes Money Summiton mesélt arról, mire számítanak a válságban.
Oszkó Péter egykori pénzügyminiszterségét egy „elhúzódó útkeresés középállomásának” tekinti, ami szerencsére elvezette a kockázatitőke-finanszírozás világába – épp a 2008-as válság utáni felocsúdás közepén. „2010-ben nem volt könnyű olyan iparághoz csatlakozni, ami nem a válságkezelésről szólt 2008 után, márpedig a kockázati tőke egy akkor építkező és kockázatos iparág volt” – mondta Oszkó a pályaváltásáról.
2019-ben a legjobban teljesítő portfóliócégeikkel, intézményi befektetőkkel kiegészülve alapították meg azt a társaságot, amit 2021-ben tőzsdére vezettek. Az Oxo most már nem csak a korai fázisban érdekelt, igyekeztek úgy diverzifikálni a portfóliót, hogy növekedési és érett fázisú cégekbe is beszálljanak stratégiai befektetőként. Legutóbbi exitjüket mi is megírtuk, az intelligens ajánlószoftvereket fejlesztő Gravity R&D-t a New York-i tőzsdén jegyzett Taboola vásárolta fel 7 millió dollárért.
„Mint amikor az olimpián neked játsszák a Himnuszt”
Érett fázisú portfóliócégeik közé tartozik a Gloster Infokommunikációs Nyrt. is. A Gloster egy 20 országban aktív szoftverfejlesztő cég, Szekeres Viktor 2020-ban lépett hátra a napi ügyvezetéstől, hogy a növekedési stratégia alakítására fókuszáljon.
„2018-ban elém állt a pénzügyi igazgatónk, azt mondta, minden nagyon rendben van, nagyon jók a számok, nagyon jó a cég, egy baj van: te.”
Nem ment könnyen a hátralépés, de 2020 óta hét céget vásároltak fel, amivel a hosszú távú növekedési stratégiájukat alapozták meg. „Az IT-ban nem eszközt veszel, nem gépeket, hanem gyakorlatilag egy dobozt tele emberekkel. Ha az emberekkel nem ugyanazt gondoljátok, legalább nagyságrendileg a világ alakulásáról, akkor nem vettél semmit” – foglalta össze Szekeres az akvizíciós módszertanát.
2020-ban, a covid közepén léptek tőzsdére, épp akkor, amikor Szekeres szerint mindenki gyógyszeripari részvényt és OTP-részvényt vásárolt. „2020 februárjában még kétszer annyian akartak részvényt venni, mint ahány részvényünk volt. Innen kellett visszajönni, de amikor az első kereskedési napon a cégednek csengetnek, az olyan, mint amikor neked játsszák az olimpián a Himnuszt” – idézte fel Szekeres.
„Négyezer forint alá nem megyünk”
Hasonló sikerélményei vannak a Masterplastnak, ami a magyar tőzsde elmúlt 1-2 évének talán legnagyobb nyertese. Az épületenergetikai cég előtt olyan perspektívák nyíltak meg az energiaválsággal, ami 2030-ig biztosítani tudja a cég növekedését.
Korábban mi is megírtuk, hogy három új Masterplast-gyár épül, ezekhez 21 milliárd forintnyi részvényt vontak be a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjából, és jelenleg is zajlik tőzsdei részvényjegyzésük, ahol már a 2025-2030-ig tartó stratégiájukhoz vonnak be 8-10 milliárd forintnyi forrást. Merész stratégiával, 4000 és 4400 forint körüli árfolyamon vásárolhatnak most a kisbefektetők, ami alig marad el a tőzsdei ártól. „Nálunk a négyezer forint a lélektani határ, ez alatt nem akarunk üzletet kötni, tudjuk, hogy mennyit ér. Három különböző elemzőcég is megerősítette a hatezer forint feletti célárunkat” – mondta Tibor Dávid, az igazgatóság elnöke.
Az energiakrízis nélkül is ebbe az irányba mentek volna, de a válság felgyorsította az időzítésüket.
„Az energetika nem rövid távú hype, a feleslegesen megtermelt, de fel nem használt energia a válság után is luxus lesz,
kiemelt figyelem fordul ezek után az épületek szigetelésére” – ami épp a Masterplast fő fókusza.
Nem biztos, hogy 2023-ban vége a válságnak
Ahogy a gazdaság minden területén, úgy a tőzsdén is nehézségek várnak a növekedést és friss tőkét kereső cégekre. Mindhárom cégvezető egyetértett abban, hogy euró alapú tőkeelhelyezésekre van szükség, de a forint gyengülése miatt nagyon meredek növekedési görbét kell produkálnia a forintban jegyző cégnek ahhoz, hogy a befektetőknek jó hozama legyen 420-as forintárfolyamnál is. A Gloster árbevétele már most is 70 százalékban euró alapú, de a jövőben ezt tovább erősítenék, a Masterplast – ugyan euróban könyvel, így a forint gyengülése alapvetően kedvezően érinti – továbbra is hisz abban, hogy ígéretes növekedési pályával forintban is meg lehet találni a finanszírozási formákat.
Oszkó Péter szerint most már csak tartós tendenciákban érdemes üzletelni, hosszú távon, takarékosan gondolkodni, a következő 1-2 év nem az exitek, hanem a beszállások momentuma lesz számukra, még úgy is, hogy
a technológiai cégeknek alapvetően nem a tőzsde a legelőnyösebb finanszírozási forma, nekik azért könnyebb, mert nyereségesek, és a befektetők most az osztalékfizetésre képes célpontokat keresik.
Egyáltalán nem biztos abban, hogy a válság 2023-mal véget ér. „Számos megoldatlan globális probléma gyűlt össze, amit együtt már nagyon nehéz kezelni. Nem tudni, mikor robban Kína pénzügyi buborékja, mit kezdünk az elöregedő társadalommal, a migrációval, a környezetvédelemmel, miközben elképesztő mennyiségű tartalékot játszott ki a monetáris és fiskális politika az egész világon.
Hosszú alja lesz ennek a gödörnek, egy ideig elvergődünk, amíg megtaláljuk a kiutat”
– mondta Oszkó.
Tibor Dávid ennek ellenére azt reméli, 2023 második felére tetőzni tud a válság, és egy év múlva „megjelenhetnek az első napsugarak” – márpedig a tőzsde mindig a jövőt árazza. „Ne legyenek illúzióink, kemény és mély válság lesz, de még mindig nem vagyunk benne. Ahhoz, hogy látjuk, mi vár a túloldalán, látnunk kell, milyen körülmények várnak benne, és ezt egyelőre nem látjuk.”
Borítókép és fotók: Fekete Csaba
