Közel négy évig tartó felújítás után befejeződött az egykori Budai Postapalota rekonstrukciója, amelyben a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum kapott helyet. A frissen átadott épületet a rekonstrukció vezető tervezőjével, Szalay Tihamér építésszel jártuk végig.
A Széll Kálmán tér fölé magasodó egykori Budai Postapalota az ország első irodaháza, egykor a Magyar Királyi Posta igazgatósága volt. Ha egészen pontosak akarunk lenni, vegyes funkciójú épület volt ez, emeletén irodákkal, az alsóbb szinteken ipari területekkel. A gazdasági bejáraton postaautók közlekedtek, az udvaron rakodtak, elosztották a csomagokat, és a garázsok is a posta napi forgalmát szolgálták ki.
A ház terveit 1924-ben készítette Sándy Gyula. Nem sokkal az első világháború után járunk, és ez volt akkoriban a legjelentősebb új középület, ezért a pályázatra sokan jelentkeztek. Sándy terve nagyon racionális, mai szemmel nézve is sok négyzetméter hasznos területet tudott létrehozni a szabálytalan négyszög alaprajzú telken, de az alacsony büdzsét a homlokzat és a belső terek díszítése ellensúlyozta.
A Budai Postapalota a Széll Kálmán tér felől. A főbejárat a Krisztina körúti oldalról nyílik. A vöröstéglás, bástyás, sgraffittókkal díszített épületet a korábban bérelt irodaházban működő, nem éppen rövid nevű Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős területe, valamint a napokban megnyílt Pénzmúzeum foglalja el. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az épületből 2008-ban költözött ki a Magyar Posta, a privatizáció után a Wing vette meg. Készültek tervek hotelre, lakásokra, irodaházra, de végül ezekből semmi sem valósult meg. 2016-ig üresen állt, majd a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg közel hétmilliárd forintért. A műemléki felújítások megkezdése után 2018-ban az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonába került. Az emelt szintű szerkezetkész állapotú épületért tizennégymilliárd forintot fizettek, a 18 500 négyzetméteres épület felújítása négy évig tartott. Hogy mindez mennyibe került, ezt a Magyar Nemzeti Bank a cikk megjelenéséig még nagyságrendileg sem tudta megmondani. (Amint a kérdésre választ kapunk, természetesen a kérdéses összeggel frissítjük a cikket.)
„Ez az épület is egy útkeresés. Mint minden nagy katasztrófa, világégés, háború után a művészet mindig kereste a saját útját, így az építészet is keresi a saját útját” – mondja Szalay Tihamér építész, az MD Studio vezető tervezője. Ma art déco-nak mondanánk, de ezt a kifejetést akkoriban még nem használták. A házon feltűnnek historikus elemek (a neoreneszánsz szerkesztés, a pártázat, a homlokzat díszítése), a nép motívumok, sőt, Sándy Gyula még a felhőkarcolók építését is tanulmányozta. Ez látszik is, a homlokzat téglafallal épült, de a belső szerkezet vasbeton pillérvázas, akárcsak egy felhőkarcolóé.
„Aki kisgyerekkorában játszott autókkal, annak biztosan nagy kedvence lesz ez a rész” – mondja Galambos Márton főszerkesztő, amikor néhány nappal ezelőtt az egyik legszerethetőbb részletről, a garázs visszaállított feliratáról beszélgettünk a szerkesztőségben. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az épületet díszítő magyaros motívumok nem látszottak a felújítást megelőzően. Sándy egyébként a felvidéki Eperjesen született, és bár hároméves kora óta nem ott élt, de a rokonokhoz visszajárva sokat kirándultak a környék váraihoz, ami ezen az épületen is visszaköszön. A megerősített toronyban egy csigalépcsőn és egy üvegfalú látványliften keresztül is fel lehet jutni az épület legfelső szintjére. A toronyban kilátót, a Széll Kálmán térre néző teraszon pedig kávézót alakítanak ki. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A belső udvar régen a postakocsik terepe volt, közel száz évvel ezelőtt itt pakoltak, raktároztak. Az udvart ma már modern üvegtető fedi. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az üvegtető alatti átriumos teret egy szoborszerű, aranyszínű fémgerendázat uralja, ami egy ligetet szimbolizál. A fa motívuma az egész épületben megjelenik a belsőépítészeti részleteken. Az arany, a tégla, a kerámiaburkolat és a szinte már kötelező elemként megjelenő zöldfal némileg konfúz összhatást eredményez, utóbbi nélkül tisztább lett volna a képlet. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A kerámiaburkolat és csigamotívumok régen nem jelentek meg az udvaron, hiszen ez egy logisztikai bázis volt, ahol könnyen megsérültek volna. A díszítés egyébként eredeti formában nem, csak rajzokon maradt meg, a tervezőknek ebből kellett rekonstruálni az eredetit. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A Monetáris Tanács ülésterme előtti tér. A mennyezeten egyedi világítótestek, izlandi zuzmóval és anélkül. A pult szíriai türkiz márványból készült. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A Vár közelében, stratégia ponton álló épület kétszer is kiégett, mindkétszer a Vörös Hadsereg lőtte szét: először a második világháborúban, másodszor 1956-ban. Emiatt sok részlet az eredetihez képest sokkal egyszerűbb formában maradt fenn, de ezeket, ahol csak lehetett, visszaállították az eredeti formába, így a farkasfoggal díszített nyílászárókat is újragyártották. Fotó: Sebestyén László / Forbes 
A Monetáris Tanács üléstermében még a szőnyeg mintája is a bankjegyeket, illetve az azokba kerülő vízjeleket idézi. A szintén egyedileg, egy darabból gyártott amerikai diófurnér asztalt az ott zajló munkálatok miatt nem tudtuk lefotózni. Egyedi megrendelésre ezt is a Balaton Bútor, vagyis Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök fiának cége szállította. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A csigamotívum különböző formában az egész épületen belül fölfedezhető. A páternoszter külső szekrényét vörösrézzel burkolták. Fotó: Sebestyén László / Forbes
„Ott szerettem bele” – mondja Szalay Tihamér arról, hogy a konferenciaterem hullámzó vonalvezetésű faburkolatát az új oslói Operahuset, vagyis a Norvég Operaház belső terei inspirálták. Magát a burkolati rendszert Skandináviából hozatták. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Míg a csigamotívum a régi, az ágas-bogas fára utaló motívum a kortárs elem, ami a teljes belsőépítészeten végighúzódik. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Így a konferenciaterem előtti térben….
… és a konferenciateremben is. Az arany, a fehér és a kék kombinációja az egész épületen feltűnik. Fotó: Sebestyén László / Forbes
A homlokzatok hangsúlyos függőleges felosztása a korabeli felhőkarcolók tanulmányozásával lehet összefüggésben. Sándy az épület vasbeton pillérvázas szerkezetét is onnan merítette. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Itt működött az ország első páternosztere. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Még nem a pontos időt mutatja, de gyönyörű. Fotó: Sebestyén László / Forbes 
Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az egész épületben kortárs magyar műalkotásokkal lehet találkozni. Jelen esetben nem a kék ülőalkalmatosságról van szó. Fotó: Sebestyén László / Forbes 
Az előtér két szint egybenyitásával kelt tágas érzetet. Az ablakok geometrikus absztrakt mintázatát Konok Tamás, a tavalyelőtt elhunyt híres festőművész, Sándy Gyula unokája tervezte. „Azt akartuk, hogy az unoka munkája visszaköszönjön. Konok úgy tartotta, hogy mindent a nagyapjának köszönhet, mindent tőle tanult” – mondja Szalay Tihamér. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az átrium. Fotó: Sebestyén László / Forbes 
Az épület hűtéséről és fűtéséről négy darab óriási levegőszivattyú gondoskodik, a közel százéves épület temperálásához nem szükséges gázt vagy egyéb fosszilis energiahordozót égetni. A Vérmező irányából több száz négyzetméter zöldfelületet, alatta pedig három szint mélygarázst is kialakítottak. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Szalay Tihamér tizenhárom éve foglalkozott az épület terveivel, ma büszkén áll a Postapalota aulájában. Fotó: Sebestyén László / Forbes
