Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Világszínvonalú beltéri megfigyelőrendszert fejlesztenek Budapesten: robbanás előtt a piac

Egyetemi kutatásból is lehet piaci termék: három magyar fiatal összeállt, és eddig összeszedett tudásukat arra használják, hogy beltéri GPS-t fejlesszenek. Pontosságukkal emelkednek ki a konkurensek közül, a termékeiket már több nagy nemzetközi gyártócég alkalmazza. Az OMT Labs a továbblépéshez üzleti modellt vált, jön a dobozos termék. Drónnal is teszteltek. 

Külön-külön ismerték egymást: Fehér Gábor Kállai Péternek volt középiskolás osztálytársa, Jakab Lászlóval pedig közösen doktoriztak a BME-n. Hármójuk közös története viszont úgy indul, hogy Péter és Laci egy héttel közös cégük alapítása előtt találkozott először, legközelebb pedig már a Duna-parton fotózkodtak egyet az okiratokkal és a topcegalapitas.hu papírjaival.

„Volt néhány közös akadémiai projektünk, ment a kicsit l’art pour l’art-nak tűnő fejlesztés: bár keletkezett hasznosítható tudás is ezekből, az egyetem és a többi nemzetközi partner is inkább csak égette az EU-s pénzeket, a végtermék eléggé minimális lett” – mondja László. Ezért is döntöttek úgy, hogy a megszerzett tudásukat megpróbálják jobb eredménnyel hasznosítani, és létrehozzák a beltéri nyomkövetéssel foglalkozó Optimized Mobile Technologies Laboratory-t (OMT Lab): a cél lényegében egy beltéri GPS kifejlesztése volt. László lett az ügyvezető, Gábor a műszaki igazgató, Kállai Péter (vagy ahogy egymást között hívják: KP) a pénzügyi igazgató (kettejükkel ellentétben ő nem villamosmérnök, de korábban informatikusként is dolgozott).

Az első alkalmazott 2014 áprilisától Gábor volt, jelképes, 15 ezer forintos fizetéssel napi egy órában.

2015-öt már saját irodával kezdték a Gellért-hegy oldalában, kilátással a Dunára, viszont ez lényegében egy faház volt. „Azon a télen 11 egeret fogtunk, 15 fok volt, otthonról vittük be a gázrezsókat” – meséli Gábor.

Mostanra már tízen vannak (fele-fele arányban foglalkoznak hardverrel és szoftverrel), Kelenföldön, az Ökoházban van irodájuk, ami egyben demólabor is. Érződik a lendület a csapaton: még a kabátot sincs időm levenni, már mutatják, hogy nézzek az egyik monitorra, rajta az iroda felülnézeti sémája, az a kis piros pötty, ami mozog, na, az egy úgynevezett tag (ejtsd: teg) jele. Ez egy kicsi jeladó, aminek helyét pontosan be tudják mérni a szobában – közben egyikük át is pakolja néhány asztallal arrébb, és a képernyőn is látom, ahogy odaérkezik. Apróságnak tűnik, de a technológia mögött (világszinten) több évtizedes fejlesztés áll, ezzel lett elérhető a pozicionálás alapjául szolgáló speciális rádiós kommunikáció csip-szintű integrációja. Az OMT Lab jelenlegi rendszerét 4 éve fejleszti, de előtte is jó néhány évet fordítottak hasonló elven működő beltéri pozicionáló rendszerek fejlesztésére kutatás-fejlesztési projektekben, majd a cégben is.

Na, ez például ipar 4.0

A beltéri, valós idejű helymeghatározásra (RTLS) hatalmas igény van, most úgy látják, a gyárakban fog először robbanni a technológia (a csapból is az ipar 4.0 folyik – na, ez például az). Az előzetes modellezések szerint sokat lehet spórolni a gyártási folyamatok és minőségbiztosítás optimalizálásával (hogy pontosan mennyit, az a hosszabb távú tesztek alapján fog kiderülni), ha pontosan tudjuk, hol tart egy termék a gyártósoron, vagy éppen hol vannak a szerszámok és alapanyagok egy akár sok százezer négyzetméteres telephelyen. Pár pillanat múlva, még mindig kabátban már egy másik monitornál állok: pilotprojektjüket mutatják, egy valódi gyárat, ahol pont ez történik, szerszámokat és gyártás alatt lévő termékeket követnek, élőben.

„Perpillanat itt minden műszakban két ember csak azért felelős, hogy megkeresse azt a szerszámot, ami kell az adott géphez, és odavigye az operátornak. Sokszor ez bolyongássá fajul: több tucat szekrényben kutakodnak” – vázolja a helyzetet László.

Visszaforgatták a bevételeket

Valós nyomkövetésre alkalmas rendszerükhöz a pilotprojekteket tavaly indították, külső befektetésük egyelőre nincs, kutatás-fejlesztésből éltek, azt forgatták vissza a cégbe. „2014-ben eldöntöttük, hogy elkezdünk egy k+f (kutatás-fejlesztés) vállalkozást. Mindenkinek volt valamilyen kapcsolata, tudtuk, hogy ezeket a munkákat képesek vagyunk megcsinálni. Én tanítottam a BME-n, és sok tehetséges diákom volt, ők is szívesen vettek részt érdekes, előremutató fejlesztésekben: jó, ha nem a fióknak dolgozik az ember, és van értelme” – meséli Gábor a kezdetekről.

Befektetőt nem vontak be, EU-s pályázatot viszont elnyertek: egyszer 1,2 millió forintot egy nagyobb pályázati anyag elkészítésére, majd 40 millió forintot a rendszerük fejlesztésére. Mire viszont megkapták a pénzt (tavaly év végén), már bizonyos részei kész voltak a terméknek, így a pénzt a rendszer továbbfejlesztésére, illetve egy nagyobb referencia telepítésére fordítják (meg némi marketingre).

Balról jobbra: Kállai Péter, Fehér Gábor, Jakab László – fotó: Orbital Strangers

Saját beltéri helyzetmeghatározó rendszerük, a Sunstone, ezt négy éve fejlesztik, napi nyolc helyett inkább heti hatvan órában.

 „Ennyi idő alatt jutottunk el oda, hogy egyes területeken jobban állunk a világ hasonló cégeinél” – mondja Gábor.

Nagy területeket tudnak lefedni, egyszerre sok tag-et tudnak követni zsúfolt ipari környezetben, ez az, amiben verik a többieket. A fejlesztés kezdete óta ezekre a tulajdonságokra összpontosítanak, mert a nagy piacot jelentő termelőiparban csak így lehet megbízható megoldást adni.

„Az elején jár a technológia, van olyan szerepünk is, hogy magát a lehetőséget megismertessük az emberekkel” – mondja Gábor. Maga az UWB (Ultra wideband) technológia katonai fejlesztésekből indult, még 5-6 évvel ezelőtt is hátizsákméretben volt elérhető. Mostanra az eszközök mérete is kisebb lett, és az áruk is lecsökkent. „Most ott tartunk, hogy egy kisebb gyufás skatulyában vagy beléptetőkártya formátumban is elérhető a tag, úgy, hogy néhány hónapig működik egy feltöltéssel” – mondja László. A srácok szerint tavaly érte el az ipari és logisztikai rendszerek összeállításával foglalkozó cégek ingerküszöbét a technológia.

Igény, az van

Bár nemsokára azért akarnak marketingre költeni, egyelőre nincs külön erre kijelölt emberük, azt mondják, a termék eladja magát, sokszor a cégek keresik meg őket. Így indították el 2017 decemberében egyik pilot projektjüket is, egy Fortune 500-as autóipari beszállító magyarországi gyárában, ahol elektronikai eszközök és kábelkorbácsok gyártásával foglalkoznak (az ügyfelek nevét a szerződésük titoktartási záradéka miatt nem írhatjuk le). A gyártelep két csarnokában futtatnak tesztet, összesen 10 ezer négyzetméteren (két csarnokban) 280 szerszámot és 320 terméket követnek egyszerre. Ehhez 43 fali egységet használnak (ez kiugrónak számít), a pozíciókból kb. 1,5 gigabájt adat keletkezik naponta. A szerszámoknál nem kalapácsra kell gondolni, hanem speciális vágószerszámokra – okos vaskockákra, ahogy ők hívják -, amik a kb. 50 gyártósoron mozgatnak az éppen gyártott termékek paramétereinek megfelelően.

Ez a nyomkövető, azaz tag, amit például szerszámokra lehet szerelni

A gyárban szerettek volna minél több adatot gyűjteni és túllépni a szokásos vonalkódos és RFID-s megoldásokon. A gyártástervező mérnökök szerint ezek költségesek, és ki vannak szolgáltatva annak, hogy valaki beolvassa-e a kódokat nagyüzemben, vagy esetleg elfelejt egyet-kettőt. Mivel sok vassal és fémmel dolgoznak, és nagyon sűrű a munkahely, olyan technológiát kerestek, ami ilyen körülmények között is fél méter alatti pontosságot tud. Ezzel a mostanában terjedő bluetooth-alapú megoldások kiestek, amik legfeljebb 3-5 méteres pontosságot tudnak ipari körülmények között.

A beüzemelés a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az OMT megtervezte a faliegységek elhelyezését, ezekhez a végpontokhoz a kábelezést a gyár saját alvállalkozóival elvégeztette, majd az OMT felhelyezte az egységeket és földmérő eszközzel bemérték a pontos pozíciójukat. Az épületen belüli digitalizált alaprajzot az OMT Lab készítette el, majd az egyes elemeket, zónákat, és azok funkcióit a helyi szakemberek adták meg. Ebből aztán egy térképet gyártottak, és beállították, milyen eseményeknél adjon jelzést a rendszer, ki milyen dolgokat tudjon megnézni benne.

A gyártó cég májusban dönt arról, hogy több helyre is kiterjesztik-e az OMT Lab technológiáját –a megtérülésre ekkorra lesznek pontos számításaik.

Sok mindenre jó lehet

Egy másik Fortune 500-as gyártó hazai telephelyén egy önjáró targoncához (nem villáshoz, hanem olyanhoz, ami kicsi teherautóként működik) adnak navigációs és flottairányító rendszert. Ez a targonca (AGV) az üzemterület és a raktár között szállítja a nyersanyagokat és a késztermékeket. A fel-lerakodás automatizált, de a rendszer folyamatosan ellenőrzi az átrakodás sikerességét, így az operátornak csak akkor kell beavatkoznia, ha valami gikszer van.

Bár a robbanást a gyártásban várják, más területekre is fejlesztenek. Demo jelleggel alkalmazták már a rendszert sport, egészségügyi valamint áruházi alkalmazásokra is. Kísérletképpen, a BME-n Gábor egyik hallgatója drónra is felpakolta már a rendszert, kis lépéssel közelebb kerültünk a rémálmaimban előjövő önvezető drónokhoz.

Guten tag

Mindenkiben egyből felmerül a kérdés: de hát, ha ennyi mindent lehet követni ezzel a technológiával, akkor embereket is. Az OMT Lab elsősorban járműveket és eszközöket követ, de sokan kérdezik, hogy emberekkel is működne-e, például az operátorok sokszor több projekten dolgoznak egyszerre, és így pontosan lekövethető lenne, ki, mikor min, mennyit.

„Látszik, hogy ez egy törésvonal lesz. Van, ahol ezt már alkalmaznák, de a szakszervezet azt mondja, biztosan nem fogják engedélyezni, mindent megtesznek, hogy ne történjen meg” – mondja Péter.

Úgy gondolja, hogy úgy kell kialakítani, hogy mindenkinek jó legyen. „A termelőiparban munkaerőhiány van, olyat senki nem vezet be, ami nem jó az ott dolgozóknak” – mondja. Ráadásul, valójában az emberek megfigyelés már eddig is adott volt: a legtöbb gyár tele van kamerákkal, és a mobiltelefonok alapján is lehet követni embereket, ha nagyon akarná valaki (persze, jogilag ez nem ilyen egyszerű).

Viszont az emberek követésének az iparban lehet jó oldala is: ha egy gyárban baleset történik, és valakinek ott a nyakában a tag egy vészhívóval, akkor az orvos egyből tudja, pontosan hova menjen, akár több négyzetkilométeres területű üzemekben, ez pedig életet menthet. Sőt, a rendszerrel esést is lehet észlelni.

Volt már sporttal kapcsolatos megkeresésük is: ma a taktikázáshoz általában kamerás rendszereket használnak, ezek kiépítése nagyon drága, egy pályányi helyen egy csapat leképezése, és valós idejű követése az OMT technológiájával jóval olcsóbb.

Jön a dobozos rendszer

Bár sok mindenre jó lehet a rendszerük, egyelőre van egy problémájuk: eddig telepítették a rendszert, ezért fizettek az ügyfelek – aztán ott hagyták. Így viszont pont annyi helyre tudják telepíteni, ahányra fizikailag eljutnak. Ezért a cél, hogy még az első félévben kijönnek egy dobozos termékkel is, alacsony bekerülési költséggel a szolgáltatások irányába mozduljanak: ebben 1 központi egység és 6 faliegység lesz (átlag 2-3 ezer négyzetméter egybefüggő területet lehet lefedni, ezt hívják ők egy zónának), 2600 euró egyszeri költségből, illetve 50 euró havidíjból jön ki (a tagek ára 40 euró).

A vásárlónak leegyszerűsítve csak össze kell dugnia a megfelelő dolgokat, és már működik is a rendszer, mennek a felhőbe az adatok – amihez azért hozzáférnek az OMT-nél is, így mindenki megkaphatja a legfrissebb fejlesztéseket. A hardverköltség jól megfogható, a szoftverfejlesztés, ami nehezebb, ezért is vinnék inkább az üzemeltetés irányába a szolgáltatást.

Ehhez a nagyobb rendszerintegrátor és logisztikai cégekkel vették fel a kapcsolatot, ők terítik majd a terméket nagy tételben, saját ügyfeleiknek. De megtörtént ennek fordítottja is: a Vonalkód Rendszerház Kft. kereste meg az OMT-t, pont ilyen rendszert akartak a sajátjukba integrálni.

„Az ötlet nem új, de mint kézzelfogható termék, működő megoldás, szakértő támogató csapattal a háttérben, újdonságnak számít a hazai piacon” – mondja Czuppon Alfréd, a Vonalkód Rendszerház rendszer-fejlesztési üzletág-vezetője.

A megállapodásuk egyelőre friss, nem is a volumen számít, hanem az innováció, amit hoztak, és az ebben rejlő potenciál.

Az OMT pedig közben a következő nagy gyártóval is aláírt – titoktartási szerződés miatt egyelőre az ő nevüket sem közölhetjük, úgy tűnik, a gyártásban tényleg beindulnak. Ez lehet a következő kihívás is: a növekedés mellé gyártóbázis és szervizháttér is kell majd.


Korábbról a témához kapcsolódóan ajánljuk:

Tíz olyan trend, ami már az idén sok iparágat felforgat

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő