Nemcsak a pályán dőltek rekordok a vasárnap zárult tokiói olimpián, hanem a közvetítésekben is: mivel a covid miatt tavalyról idénre halasztott játékokra a továbbgyűrűző világjárvány miatt nem engedtek be nézőket, maradt a közvetítés, ami meg is látszik a számokon.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság összesítése szerint a tokiói olimpia 19 versenynapjának, több mint 300 eseményén összesen 11 259 sportoló vett részt, a nők és a férfiak aránya nagyjából kiegyenlített volt (48-52 százalék), és 2401 érmet osztottak ki.
Több mint 14 évnyi munkának felel meg a magyar olimpiai aranyérem
Mivel a vitatott olimpiát nézők nélkül rendezték, a szokásosnál nagyobb hangsúly került a közvetítésekre, így
minden idők legszélesebb körben sugározott olimpiája lett a tokiói: tévében, különböző digitális platformokon, appokban és a közösségi médiában is figyelemmel lehetett kísérni a versenyeket.
Még mindig a tv tarol
Bár a japánok, elsősorban a covid-félelmek miatt nem támogatták széles körben az olimpia megrendezését, 10-ből 9 japán belenézett a versenyekbe. A tokiói játékokat streamingolimpiának is nevezhetjük, Amerikában az NBC, Ausztráliában pedig a Seven valaha volt legnagyobb digitális eseménye volt. Európában a Discovery is rekordnézettséget jelentett, pontosabb számokat egyelőre nem közöltek.
A stadionokban nem, de a tévék előtt nézik-e az olimpiát?
Világszerte a tévés közvetítések domináltak, a hivatalos közvetítő partnerek mind az átlagosnál jóval magasabb nézettségről számoltak be.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság saját platformjai is rekordot döntöttek: több mint 175 millió nézője volt saját webes és a tokiói olimpia hivatalos applikációján keresztüli közvetítéseiknek, ez a 2016-os riói olimpia forgalmának duplája.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Tokió 2020 oldal közösségi média posztjai több mint 5 milliárd aktivitást (videó megtekintés, megosztás, lájk) generáltak 2021-ben.
Kopasz Bálint aranyérmes kajakozó a magyar zászlóval a vasárnapi záróünnepségen. Fotó: Magyarock – Olympic Team Hungary // Facebook
A 43 olimpiai és paralimpiai (utóbbit a tervek szerint augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik Tokióban) versenyhelyszín közül mindössze nyolcat építettek fel a nulláról, 10 ideiglenes, 25 pedig már létező helyszín volt, ezek közül ötöt már az 1964-es tokiói játékokon is használtak.
A történelemben először az érmek és a pódiumok is teljesen újrahasznosítottak voltak, amelyekhez összesen több mint 6 millió mobiltelefont és csaknem 80 ezer tonna elektronikai hulladékot adtak össze az emberek.
Borítókép: Tokyo 2020 // Facebook
