2022-ben az OLED tévék frontján feszülhet egymásnak a piac három legerősebb szereplője. Az eddigi e területet uraló LG pozícióira az Samsung és a TCL is feni a fogát. Három cég, három eltérő megközelítés, és ezzel ki járhat a legjobban? Hát mi, a vásárlók!
Jelenleg a tévéknél a képminőség terén az OLED technológia jelenti a csúcsot, és ezt nem csak mi állítjuk, hiszen az ilyen készülékek évek óta nagy fölénnyel húzzák be az “Év tévéje“, “TV Király” és az ezekhez hasonló díjakat, amelyeket szakmai zsűri oszt ki. Azzal, hogy az eljárás lehetővé teszi a pixelek egyenkénti fényerő- vezérlését,
elérhetővé válik a tökéletes fekete, ezáltal a végtelen kontraszt megteremtése, ráadásul a színek markánsak, ragyogóak, zavaró fátyolosságnak nyomát sem lelni.
Ezzel pedig a LED LCD, és annak evolúciós hajtásai, azaz a QLED, QNED, NanoCell, ULED és hasonló fantázianevű megoldások egyszerűen nem versenyezhetnek.
Az OLED tévék képminősége nagyon jó
Az OLED technológiának viszont van két nagy hátránya, mégpedig hogy drága, és komplikált az ilyen panelek előállítása. Bár 2013-ban dobták piacra az első ilyen nagy méretű televíziókat, még ma is csak a felső kategóriában találkozhatunk ezekkel. Amíg idén várhatóan nagyjából 240 millió tv-t adnak majd el globálisan, ennek csupán 2,7 százaléka (!), azaz mintegy 6,5 millió darab lesz OLED készülék, a többi mind LED LCD vagy annak valamely változata. De az is tény, hogy az OLED szegmens látványosan bővül, hiszen idén majd’ dupla annyi ilyen modell talál gazdára, mint egy évvel korábban.
Ráadásul ez a cégek számára fontos szektor, hiszen ezeken a prémium ligás vagy felsőbb kategóriás eszközökön nagyobb hasznot realizálhatnak, illetve ezekkel tudják megmutatni a külvilág számára, pontosan a kegyetlenül jó képminőség miatt, hogy milyen erősek és innovatívak is ők.
Maga a kijelző ugyanis nem minden, inkább csak egy alap, a képminőséget óriási mértékben befolyásolja az úgynevezett képfeldolgozó processzor, amit mindenki házon belül fejleszt. Ez a komponens felel a képernyő vezérlésért, a pontos színmegjelenítésért, a mozgások hibátlan visszaadásáért, és tartalmazza a különféle, sokszor mesterséges intelligencia révén felturbózott képjavító-képmódosító megoldásokat.
LG egyeduralom
A viszonylag alacsony darabszámot az is magyarázza, hogy egy hét évvel ezelőtti rövid időszakot leszámítva
csak olyan OLED televíziók vásárolhatóak meg, amelyekben az LG Display által gyártott kijelző található.
Tehát hiába van már több, mint 15 cég kínálatában OLED tv, azok mindegyikében LG panel dolgozik. Mások is próbálkoztak, ám egyedül ez a dél-koreai konszern által kidolgozott, úgynevezett White OLED vagy röviden WOLED eljárás volt az, amely kellően megbízhatónak és gazdaságosnak bizonyult.
Az LG WOLED paneljeivel uralja a piacot jelenleg
Ennél a szerves OLED filmréteg fehér fényt állít elő (innen jön a név), amelyet színszűrőkkel módosítanak az egyes alpixelekben. Ezekután nem lehet meglepő, hogy ezt a területet márkaként is uralja az LG, amely 30 százalékos piaci részesedéssel bír. Értelemszerűen ugyanis a holding szórakoztatóelektronikai divíziója (LG Electronics) kapja meg a legújabb, legfejlettebb technológiákat, és a választékuk is messze a legnagyobb.
Az LG a piacvezető ebben a szegmensben
Pontosan a már említett monopolhelyzet az oka annak, hogy a televíziós iparág piacvezetője, a Samsung és a harmadik helyezett TCL portfóliójában nem találhatóak meg az OLED modellek, hiszen nem akarták így segíteni a nagy riválist. Helyette az elmúlt években az úgynevezett kvantumpontos QLED televíziókkal támadták prémium szegmenst, ami a LED LCD módosított, továbbfejlesztett változata. Azonban ők is tudták, hogy ez nem az igazi, bár nyilván ezt a kommunikációban sosem ismerték be. Az elmúlt években a koreai és kínai laboratóriumokban gőzerővel folyt a munka azzal a céllal, hogy egy saját fejlesztésű és gyártású, működőképes, stabil, gazdaságosan előállítható, nagyméretű OLED kijelzővel rukkoljanak elő. És nagyon úgy tűnik, hogy mostanra sikerrel is jártak, hiszen
minden jel arra utal, hogy jövőre jöhetnek a saját paneles Samsung és TCL OLED televíziók.
Ráadásul egyik cég sem szolgaian másolta az LG-t, hanem egyedi útra lépett, azaz küszöbön áll az OLED tévé-háború, amiben három különféle eljárás feszülhet egymásnak, és ami így alaposan felkavarhatja az egyébként is fortyogó ágazatot, ahol az erőviszonyok állandóan változnak. De jöjjenek a részletek!
Második kör – Samsung
A globális televíziós piacot értékben és darabszámban is 2005 óta uraló Samsung 2013-ban egyszer már megpróbálkozott egy saját OLED tévével, de az a projekt totális kudarcot vallott. A konszern sokáig nyalogatta a sebeit, aztán 2018 környékén újra belevágtak a fejlesztésbe, de csak mostanra érett be a munka a jelek szerint.
A Samsung QD-OLED technológiára épít
A vállalat úgynevezett kvantumpontos OLED (Quantum Dot OLED – QD-OLED) eljárásban gondolkodik. Ennek lényege, hogy kék alapszínű OLED alapfénnyel dolgoznak (tehát nem fehérrel, mint az LG), amelyet úgynevezett kvantumpontokkal, azaz nanoméretű, speciális anyagból készült, a fény megtörésére szolgáló átlátszó kristályokkal alakítanak át pirossá és zölddé az egyes alpixelekben. Így létrejön a képalkotáshoz szükséges három alapszín (hiszen a kék már adott volt), és a legfontosabb, hogy ez a megoldás a cég állítása szerint nagyobb fényerőt, tisztább árnyalatokat, nagyobb színgazdagságot produkál, mint az LG WOLED megoldása.
Az gyakorlatilag már biztos, hogy ha a vírus nem szól közbe, akkor a Samsung 2022 első napjaiban, a világ legnagyobb tech showján, a CES-en bemutatja az első QD-OLED televízióit.
Dél-koreai értesülések szerint az első évben félmillió ilyen televíziót dobnának piacra. Viszont a hírek szerint tesznek még egy csavart a sztoriba, ami igazán izgalmassá teszi a színrelépésüket az OLED színtéren. Állítólag ugyanis vesznek még emellé másfél millió LG Display által gyártott WOLED kijelzőt is, amelyekhez hozzápasszintják a képfeldolgozó chipüket, hangrendszerüket, és így rögtön kétmillió OLED televízióval nyitnak első évükben.
A Samsung 8 év után tér vissza az OLED frontra
Ebben pedig nem csak az a pláne, hogy a Samsung azonnal az egyik legerősebb szereplővé válik ebben a szegmensben: Joggal merülhet fel bárkiben, hogy korábban is boltolhattak volna az LG-vel, ha annyira szerettek volna ilyen készülékeket. De ezzel egészen mostanáig vártak,
és benne van a pakliban, hogy rögtön rendeznek is házon belül egy kis “versenyt”, azaz a saját QD-OLED kijelzős termékeket magasabbra pozicionálják majd, mint az LG WOLED paneles modelleket, amivel aztán értelemszerűen azt kommunikálhatják, hogy a saját megoldásuk a jobb.
Mindez egyelőre csak feltételezés, de teljesen logikusan hangzik, ami még pikánsabbá teszi a felek összecsapását. Mint ahogyan az is, hogy a pletykák szerint már meg is állapodtak a Sonyval arról, hogy a japán cégnek is adnak majd el QD-OLED panelt, azaz rögtön el is kezdik elszívni az ügyfeleket az LG-től.
Külső segítséggel – TCL
A semmiből feltörő kínai cégek mintapéldányának tekinthető TCL jelenleg a harmadik legerősebb szereplő a televíziós piacon. A jó eredmények hátterében az áll, hogy a társaság iszonyatos összegeket és energiákat fordít új eljárásokra. Nagyon hosszú ideje próbálkoznak épkézláb OLED kijelzőtechnológia kifejlesztésével is,
ám az átütő eredmények elmaradtak. 2019-ben aztán stratégiát váltottak, és egyszerűen bevásárolták magukat az állandó tőkehiánnyal küszködő, ám remek eredményeket produkáló Japan OLED (JOLED) nevű cégbe.
Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a TCL-konszern kijelzőgyártásért és fejlesztésért felelős alvállalata, a CSOT (China Star Optoelectronics Technology) a partnereknek tartott idei eseményén már bemutatott többek között saját OLED panelre épülő televíziókat is. Ezekbe a JOLED mérnökeinek segítségével kifejlesztett RGB OLED panel került, ha minden igaz. Ennek sajátossága, hogy a három alapszínt (Piros, Zöld, Kék) különböző színű OLED filmrétegekkel állítják elő, azaz nincs szükség szűrőkre.
A TCL is ígéretesen halad a fejlesztésekkel
Ennek köszönhetően nagyobb lesz a fényerő, ami miatt látványosabb lesz a HDR (nagy dinamikatartományú) anyagok visszaadása, mint a WOLED kijelzők esetében. Ez az RGB OLED technológia nem mai találmány, viszont korábban gond volt a megbízhatósággal, a Samsung 2014-ben is ezen hasalt el. Azonban ezt mostanra megoldották, legalábbis a JOLED által gyártott kijelzőkkel ellátott monitorokat már egy ideje lehet kapni, és amellett, hogy félelmetesen jó a képminőségük, nincsenek is velük problémák.
Tehát a TCL (többé-kevésbé) saját OLED kijelzője is abszolút életképesnek tűnik, nem véletlenül erősödtek fel a hangok, hogy 2022-ben robbanthat az ilyen televízióval a kínai vállalat.
Az eddigi stratégiájukat ismerve pedig ebben az esetben arra számíthatunk, hogy megpróbálnak viszonylag olcsó készülékekkel támadni, ami értelemszerűen sok potenciális vásárlót fordíthat a cég felé.
Kinek lesz ez jó?
Persze a jelenlegi királyt, az LG-t sem kell félteni, hiszen iparági források szerint ez a cég is gőzerővel dolgozott az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően pedig sikerült javítani a fényerőn, a képminőségen, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ők egy már bevált, évek óta bizonyított technológiára építhetnek.
A nézők járnak a legjobban
Negatív meglepetésektől sem nekik, sem a partnereiknek, sem a vásárlóiknak nem kell tartani, és ez sokak szemében döntő lehet. Emiatt azt gondolom, hogy jövőre, sőt még néhány évig az LG biztosan tovább uralja majd az OLED televíziós színteret, de a helyzet gyökeresen megváltozhat az új versenyzők színre lépésével.
A Samsung és a TCL számára létfontosságú, hogy ne bukjanak el, mert egyrészt ez az arcvesztés miatt is szörnyű lenne, másrészt pedig eszméletlen mennyiségű pénzt fordítottak arra, hogy az OLED tv színtéren is meghatározó szereplőkké váljanak.
Emiatt az is biztos, hogy egy hosszan tartó “háborús időszak” kezdődik meg itt, amivel végső soron mi, vásárlók járunk a legjobban. Amikor ilyen erők feszülnek egymásnak, annak eredményeként egyre jobb modellek születnek, másrészt pedig az is biztos, hogy nagyon komoly árverseny elé nézünk. Jelenleg már kaphatóak új OLED tévék akár 300 000 forintért is, és nem lennék meglepve, ha egy év alatt 20-30 százalékot csökkennének az árak.
