Komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is az Európai Bizottság által összeállított 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag-tervezet. Az orosz fosszilis energiahordozókról való 5 éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében létrehozott csomag feloldhatja az olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – a Financial Times erről szóló cikkét a Portfolio szemlézte.
Az orosz invázió hatására az uniós állam- és kormányfők már a márciusi EU-csúcson eldöntötték, hogy 5 éven belül minél nagyobb arányban le kell válni az orosz fosszilis energiahordozókról, és ennek megvalósítása érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy részletesebben dolgozza ki az akkor már felvázolt REPowerEU nevű tervet.
A tervre azért is fontos figyelni, mert Orbán Viktor kormányfő a múlt pénteki rádióinterjúban azt mondta: nem elég a 2023 végéig szóló felmentés az orosz olajembargó alól és éppen 5 éves időtávot, illetve több ezer milliárd forintos beruházási igényeket vázolt a magyar energiarendszerben ahhoz, hogy az orosz leválásra megfelelően fel tudjon készülni a magyar gazdaság.
A lap értesülései szerint az alábbiak vannak benne a REPowerEU programban többek között:
- Nem 9 százalékkal, hanem immár 13 százalékkal kell csökkenteni az energiafogyasztást 2030-ig
- 2030-ra nem 40 százalékra, hanem 45 százalékra kell megemelni a megújuló energiatermelés részarányát az energiafelhasználásban.
- Ehhez többek között több, mint duplájára kell növelni a naperőművi beépített kapacitást.
- Fokozni kell a hőszivattyúk, geotermikus és szélerőművi kapacitásokat is.
- A különböző fejlesztések és energiahatékonysági lépések segítségével a cél az, hogy a földgáz-felhasználást 2030-ra évi 35 milliárd köbméterrel tovább lehessen mérsékelni.
- Az elektromos áramhálózat fejlesztésére Európa-szerte 29 milliárd eurós keretet biztosítana a Bizottság.
