2024 január 1-jével átlagosan 32,3 százalékkal emelkedik a pedagógusbér. Íme, a pontos számok.
Az oktatásért felelős Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence tartott tájékoztatót, hétfőn délután ahol a pedagógusbér-emelés részleteiről beszélt. A megemelt fizetések február elsején érkeznek majd, de január végéig mindig pedagógus megkapja, mennyi lesz a – pár nappal később érkező – fizetése.
Mennyit keresnek a tanárok?
- Pályakezdők legkisebb bére gyakornokként: bruttó 528 ezer forint,
- Pedagógus I.: legkevesebb bruttó 538 ezer forint,
- Pedagógus II.: 555 ezer forint,
- Mestertanárok: legkevesebb 630 ezer forint,
- kutatótanárok: minimum 750 ezer forint.
- Hátrányos helyzetű térségekben dolgozó tanárok: 20 százalékos extrabér garantáltan,
- Természettudományos területen oktatók: 4 százalék plusz,
- Mester diplomával rendelkezők: 2 százalékkal magasabb fizetést kapnak.
Összesen 140 ezer tanárt érint a kormány döntése.
Sok vagy kevés? Az emeléssel a kormány kompenzálja az elmúlt két év rekordinflációját, ha így nézzük a pedagógusbérek a két évvel ezelőttiek szintjét érik most el vásárlóerőben. Az emelés mértéke magasabb, mint az idáig belengetett 10 százalék. 2024-ben így a diplomás átlagbér 72 százalékát érhetik el a tanárok. A tanárok száma rekordalacsony, kérdés, a bérrendezés elég lesz-e azok megtartására, akik nem mondtak fel. A korábban vártnál jóval nagyobbat emelt a kormány:
sokat, de nem eleget.
Miből? A költségvetés romokban, a hiány 4600 milliárd lett 2023-ban, akkor mégis miből futja emelésre? EU-s forrásból. Ezért cserébe a kormány azt vállalta, hogy az emelés 140 ezer főt fog érinteni és hogy 2025-re a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a béreket és ezt a szintet 5 évig meg is tartja. Csökkentették az adminisztrációs terheket is. Hogy mennyire rossz volt a magyar pedagógusok helyzete azt mutatja, hogy az EU direktbe bérrendezésre nem szokott forrást adni, inkább ágazati reformokat finanszíroz.
Kontextus. A kormány erőszakkal verte át a státusztörvénynek nevezett jogszabályt tavaly, amivel igyekezett elejét venni a pedagógustüntetéseknek. Az ősszel életbe lépő törvény miatt több ezer tanár mondott fel, a pontos szám nem ismert. Úgy tűnik, most megérkezett a pénzbeli „kompenzáció”. A kormány azt a politikai célját valószínűleg eléri, hogy az oktatásügy csendesebb lesz, nagyobb megmozdulások nem várhatóak. A magyar oktatás azonban így is több sebből vérzik, hosszú távon továbbra is rengeteg a megoldásra váró probléma.
Kérdés, hogy a kormány azért lépett-e, mert azt mérték, hogy a társadalom egyre elégedetlenebb a helyzettel, vagy csak azért, hogy elejét vegye annak, hogy nagyobb ügy lehessen a magyar társadalomban eddig nem kiemelt témaként kezelt oktatásügyi problémákból.
