Nem elég, hogy a járvány miatt nem jönnek a napszámosok, emiatt még a kártevők is elszaporodnak. Az olaj egyre kevesebb, és ennek következtében egyre drágább. És mindegy, hogy repce, pálma vagy napraforgó.
A malajziai Perak állam egyik nagy olajpálma-ültetvényén görögdinnye-palánták nőnek a frissen szántott földön a pálmacsemeték között, és bérelt tehenek legelésznek a birtok elgazosodott részein – írja a Reuters. A koronavírus miatti munkaerőhiány kreatív megoldásokra késztette a kétezer hektáros Slim River-i birtok gazdáit, miközben a világ leggyakrabban fogyasztott étolajának ára rekordokat döntöget.
„Az embernek manapság még a saját fogát is könnyebb kihúzni, mint munkaerőt találni” – mondta Ravi, az ingatlan menedzsere, aki csak a keresztnevét volt hajlandó elárulni a Reutersnek.
Malajzia, a világ második legnagyobb pálmaolaj-termelője komoly nehézségekkel küzd, aminek következtében a pálmaolajkészletek ötéves mélypontra zuhanhatnak.
A dél-ázsiai ország nem az egyetlen, ahol az olajtermelők hatalmas ellenszélben dolgoznak: a kanadai repcetermelőktől az ukrán napraforgó-ültetvényesekig mindenütt hasonló problémákkal kell megküzdeniük a gazdáknak.
Az élelmiszerárak világszerte tízéves magasságokban mozognak, és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) árindexe több mint egyharmadával emelkedett tavaly nyár óta, ami nagy részben a napi rendszerességgel használt növényi olajok áremelkedésének köszönhető.
A FAO étolajárindexe 91 százalékkal nőtt tavaly június óta, és várhatóan tovább emelkedik, amint a járványügyi bezárásokat feloldják és emiatt megnő a fogyasztásuk.
A termelők viszont számos nehézséggel kell, hogy megküzdjenek, így a munkaerőhiány mellett az aszály és a növények férgesedése is csökkenti a pálma-, a szója, a repce- és a napraforgótermelés mennyiségét.
Ha ugyanis kevesebb az ember a földeken, akkor elszaporodnak a kártevők, köztük a patkányok és különféle férgek.
„Olyan mikroklíma alakult ki, ami kedvez a patkányok szaporodásának, miközben a természetes ellenségeik nem tudják követni a számuk gyarapodását” – mondta Andrew Cheng Mui Fah, egy sarawaki ültetvény szakembere.
Hosszabb szüret, kevesebb ember
Malajziában, ahol a világ pálmaolajexportjának 33 százalékát termelik meg, idén hektáronként 7,15 tonnára esett az átlaghozam az előző évi 7,85 tonnáról. Számos ültetvényen a korábbi munkaerő kétharmadára számíthattak csak idén, miután az Indonéziából és Dél-Ázsiából származó vendégmunkások a járvány miatt nem jöttek.
A Reuters mintegy féltucat ültetvényen járt, mindenhol munkaerőhiányról számoltak be, aminek következtében a szüret a szokásos 14 napról 40 naposra nyúlt, és kompromisszumokat kellett kötni a termés minőségét illetően.
A szomszédos Indonéziában, amely a világ legnagyobb pálmaolaj-előállítója, nincs ugyan munkaerőhiány, sőt egyre nagyobb területeket tudtak beültetni olajpálmával, ám a malmokban, ahol a nyersolaj készül a növényből, igenis érezteti hatását a járvány. „Be kellett zárnunk malmokat, és ez a termelésre is hatással volt” – mondta Dorab Mistry, a napi fogyasztási cikkekre specializálódott Godrej International nevű indiai cég vezetője.
Malajzia és Indonézia össztermelése a világ pálmaolajproduktumának 90 százalékát adja, idén várhatóan 66,22 millió tonna lesz, ami nem tér el nagyban a tavalyi szinttől, ám elemzők szerint a helyzet rosszabbodni fog.
Mindeközben a kanadai gazdák az évszázad legszárazabb talajába kellett, hogy elültessék a repcét. A júliusi aszály miatt 4,2 millió tonnával csökkent a repcetermelés idén, 2012-13 óta nem volt ilyen alacsony, összesen 16 millió tonna.
Borítókép: Joanna Kosinska / Unsplash