Csendben világhírű, 200 éves és magyar. Mi az?

Talán olvastad – mert még a Washington Post és a New York Times is lehozta –, hogy januári számunkat idő előtt vissza kellett hívni az újságárusoktól. A Hell Energy tulajdonosai kértek ideiglenes intézkedést […]

Bővebben

Ezek a cégek mind az agyunkat akarják – Elon Musk és egy magyar startup is

Van, aki 140 karakteres üzenetekből csinál pénzt és van, aki ugrálóvárak gyártásából. És itt vannak ők, tavaly és idén indult a legtöbbjük: az agyunkat stimulálják, és már most millió dolláros bevételük van – egyelőre a befektetőktől. Nemcsak Elon Musk akar csippet rakni az agyunkba – sőt, csipp sem kell ahhoz, hogy lássuk, mi történik odabent, amiből aztán üzletet lehet építeni. 

Az információ nemcsak hatalom, hanem egyre inkább pénz – a sok információ pedig még több pénz. Írtunk már róla, hogy az Amazon ma már nem is annyira kiskereskedelmi óriás, mint inkább egy big data szörny. A mindennapokban rengeteg digitális nyomot hagyunk magunk után, ami rengeteg információt jelent – amelyik cég tudja, vígan csipegeti ezt fel utánunk, hogy aztán személyre szabott ajánlattal nyűgözzön le minket. De legalább a fejünkbe nem látnak be mások! – nyugtathattuk magunkat eddig. Feleslegesen.  Egyre többen csinálnának belőle pénzt, hogy belekukkantanak a gondolatainkba – van köztük magyar is. Az idegpályákon szállított információ lehet a Szilícium-völgy újabb nagy dobása. Öt-tízmillió dolláros befektetések mutatják, hogy ez ma már bőven nem a scifi kategória.

Íme, a legtöbb befektetéssel rendelkező, a neuronjainkra pályázó cégek a nagyvilágból. Ezek azok a technológiák, amik meghatározhatják a hétköznapjainkat a következő 3-5 éven belül. A stressz, a bénulásos betegségek kezelése ugyanúgy cél egyeseknél, mint amekkora potenciált ezek a cégek a média- vagy a játékiparnak jelenthetnek.

Kernel (Los Angeles)

A Kernel eredeti célja az volt, hogy “memóriaprotézist” hozzon létre, vagyis egy olyan külsőleg csatlakoztatható eszközt, mellyel lehetővé válik az emberi emlékek tárolása, illetve későbbi visszatöltése a hippokampuszba.

A csapat azóta irányt váltott, jelenleg azon dolgoznak, hogyan tudnák egyidejűleg  bemérni és stimulálni számos neuron elektromos aktivitását (nemcsak egy-egy agyi területét). A technológia a depresszió és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is nagy előrelépést jelenthet majd.

Bryan Johnson, a Kernel alapítója.

Bryan Johnson, a Kernel alapítója.

G-Therapeutics (Lausanne, Svájc)
Olyan beültethető eszközt fejlesztenek, ami elektromosan ingerli a neuronokat és így képes megkönnyíteni a lábizmok mozgásának megindítását – alapvetően gerincsérülteknek illetve bénulásos megbetgedésben szenvedőknek jelent ez a megoldás fontos segítséget.

Rythm (San Francisco)
Egy fejpántot fejlesztettek ki, ami képes monitozoni az agyunkat, amikor alszunk – de itt nem álltak meg. A Dreem-re keresztelt eszköz ezután ugyanis olyan hangmintákat játszik le, ami stimulálja az agyunkat, hogy még gyorsabban és még mélyebben aludjunk el legközelebb. Az alvás közben kapott adatok alapján az eszköz képes felmérni, hogyan kell stimulálni az agyat, hogy az alvás még pihentetőbb legyen. A Franciaországból indult, de már a Szilícium-völgyben dolgozó startup szerint

nem kevesebbet kínálnak, mint “az alvás új korszakát”. Mindezt 499 dollárért (135 ezer forint) vesztegetik.

Thync (Los Gatos)
Az agyból induló idegpályákat alacsony intenzitású elektromos jellel ingerli a hátul a nyakra rakható kis eszköz – a cég szerint az itt futó idegpályák elektromos aktivitását képsek úgy szabályozni, hogy csökkenjen a stressz szintje és ennek következtében az alvás minősége is javul. Az eszköz maga 150 dollár (40 ezer forint), ehhez kell még előfizetést venni, hogy hozzáférjünk a Thync platformjához, illetve a speciális párnákhoz, amik szintén az eszköz mellé járnak (így tud teljes, személyre szabott programot nyújtani a cég). A legdrágább csomagjuk 429 dollár (115 ezer forint) .

Thync külső egysége - az idegpályákat stimulálja

Thync külső egysége – az idegpályákat stimulálja

Halo Neuroscience (San Francisco) 
A működési elv ugyanaz, mint a fentieké, csak a cél más: fokozni az ember teljesítőképességét. Első termékük, a Halo Sport (lásd fent, a címlapképünkön) a profi sportolóknak segít a teljesítménynövelésben, javítja az ún. izommemóriát (ez igazából az agyban van és nem az izmainkban), nemcsak nagyobb fizikai aktivitásra képesek így, javítja az állóképességüket is. A speciális fejhallgató 749 dollár (200 ezer forint).

Synchron (San Francisco)
A szintén kaliforniai cég fejleszti a Stendtrode nevű eszközt, ami egy olyan beültethető egység, ami képes az agyból származó jelek és információk értelmezésére. A bénulásos betegségek, az epilepszia és a mozgásszervi zavarok diagnosztizálásában és kezelésében segíthet. A cél, hogy a neurológiai betegségek széles spektrumában képesek legyen elérni, hogy az életminőség javuljon. A korai klinikai tesztek folynak.

BrainCo (Campbell, USA)
A Harvard innovációs laborjából indult a projekt, az agyhullámokat érzékelő és feldolgozó fejpánttal egyelőre két irányba indultak el. Az egyik fejlesztés lényege, hogy tanulók használják a tanteremben, a tanár pedig ezen keresztül kap valósidejű információt arról, hogy mikor lankad a nebulók figyelme (ez a Focus). A másik irány szintén egy fejpánt, amivel elektromos eszközökkel tudunk majd közvetlenül kommunikálni, például játékokkal, robotokkal (ez Lucy munkacímen fut).

A BrainCo fejpántja - olvassa az agy jeleit

A BrainCo fejpántja – olvassa az agy jeleit.

Neurable (Cambridge, USA) 
Olyan agy-számítógép közti interfészt fejleszt, aminek segítségével bárki a “gondolataival” (tehát az agyból indított parancsokkal) képes szoftvereket vagy gépeket irányítani. Az alapvető cél olyan betegeken segíteni, aki képtelen a kommunikációra – ugyanakkor üzleti szempontból a játékipar is célpont lehet, hogy az orvosi eszköz fejlesztéséhez meglegyen a kellő fedezet.

Neuralink (San Francisco)
Agyba ültethető technológiával javítaná az emberi elme teljesítőképességét Elon Musk, a Tesla, a Hyperloop és a SpaceX alapítója. A számos területen paradigmaváltással piacot borító különc milliárdos szerint itt az ideje csippeket ültetni az emberek agyába, hogy így lépjünk kapcsolatba a minket körülvevő számítógépekkel – legyen az a laptopunk, vagy egy Tesla fedélzeti kompjútere. A projektről egyelőre kevés konkrétumot tudni.

+1: Sinetiq 
Szintén Franciaországból indult, de az alapítói magyarok. A neuromarketing (igen, van ilyen, sőt egyre fontosabb terület) piacán versenyző Sinetiq több élettani jelet, így az agyhullámokat is használja ahhoz, hogy feltérképezze, egy-egy reklám vagy egyéb vizuális inger, pontosan mit vált ki a nézőből. Elég komplex vizsgálatokat végeznek, egy EEG-fejpánt mellett a szemmozgást és a pulzust is nézik, valamint a bőrt is (izzadás). Az így kapott adatokból állítják össze, hogyan hatotta a látott tartalom a felhasználóra. Nagy, nemzetközi cégek is az ügyfeleik között vannak. Az alapítók egyike, Ottlik Dávid, szerepelt a magyar Forbes 30/30 alatti listáján, ahol sikeres 30 alatti fiatalokat mutatunk be.


forbes_cover_aug_hq

A cikk a CB Insights friss rangsora alapján készült.

 

 

"Minden embernek joga van életében egy nagy őrültséghez."