Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Díjnyertes kézhigiéniai szkennerrel robbantak be, ma már válogathat az ügyfelek között az ország egyik legmenőbb dizájnercsapata

Okos sztetoszkóp, kézfertőtlenítést forradalmasító kéziszkenner, újhullámos „Bud Spenceres” kraft sör, városarculat, összecsukható talicska – a Flying Objects nevű butik dizájnstúdió változatos projekteken dolgozott már. Első Red Dot díjukat a kézhigiéniai szkenner, a HandInScan formatervéért nyerték el, a termék nem is lehetne most aktuálisabb.

Egy csütörtöki nap találkoztam a Flying Objects egyik alapítójával, Húnfalvi Andrással és a csapat art directorával, Patkós Lucával. A kézfogást a koronavírusra való tekintettel mellőztük, csak diszkréten ökölkoccoltunk egyet üdvözlés gyanánt. A kézmosás után szívesen kipróbáltam volna a csapat által formatervezett HandInScant, hogy megnézzem, mennyire voltam alapos, ám a masina csak 2 dimenzióban, egy plakát képében tartózkodott a helyiségben. (A HandInScan Zrt-ről és magáról a termékről részletesebben a cikk végén írunk.)

A stúdió másik alapítótervezője, Laufer Ferenc már otthonról tolta a cég szekerét, de a következő nap már a többiek is átálltak a home office-ra. „Azt látjuk, hogy ez egy átmeneti állapot, egyelőre a mi megrendeléseink még nem álltak le” – mondja András egy héttel később, mikor már én is saját házi karanténomból hívom. Profiljukba formatervezés, arculattervezés, UX/UI dizájn és dizájnstratégia is tartozik, a munkák zömét egyelőre otthonról is el tudják végezni.

Húnfalvi András és Laufer Ferenc a Forbes 30/30 fotózásán 2017-ben // fotó: The Orbital Strangers

„A formatervezési munkákhoz hosszú termék- és műszaki fejlesztések kapcsolódnak. Ezek több hónapos projektek, így nem gondolom, hogy nagy baj lenne a koronavírus miatt. Az új technológiák révén a formatervezők tudnak otthonról dolgozni, ám az jó kérdés, hogy a megrendelő cégekkel mi lesz a helyzet” – értékeli a helyzetet Koós Pál is, Feriék egykori tanára, a Mome rektorhelyettese.

A Red Dot nagy löketet adott

„Néha azon kapom magam, hogy bemegyek a Media Marktba és ott ragadok a hajszárítóknál, pedig nincs is szükségem hajszárítóra. Megnézem, megfogom és megnézem, hogy kitervezte. Az átlagnál sokkal több időt és energiát rakok abba, hogy szemlélem a saját tárgyi környezetem. Ez sokszor nevetségessé is tud válni” – mondja Feri a hétköznapokba is beszökő szakmai ártalomról.

Laufer Ferenc

Luca és Andris is hasonlóan éreznek, mindannyian perceptív emberek, akik szeretik megfigyelni a dolgokat és sokszor kritikusak a tárgyakkal szemben. „A munkáinkat is különböző szempontok alapján nézzük, ami sokat segít” – mondja Andris.

A 2013-ban indult Flying Objects két alapítótagja, Andris és Feri a Mome formatervező szakán ismerkedett meg egymással. „Már az oktatási helyzetben látszott, hogy Andris és Feri is tehetségesek. Megvannak azok az alapkészségeik, amik miatt sikeresek lehetnek a szakmában. Ezen felül motiváltak és akarnak valamit az élettől. Folyamatosan elemzik magukat, fokról fokra lépkednek” – mondja a tervezőkről egykori tanáruk és mentoruk, a Mome rektorhelyettese, Koós Pál.

Már az egyetemen kísérleteztek a közös munkával, többnyire Andris félkész lakásában dolgoztak kisebb projekteken. A tapasztalatok elég bátorságot adtak nekik ahhoz, hogy alapítsanak egy közös dizájnstúdiót. „Mindenfajta vállalkozói ismeret nélkül vágtunk bele. Egyedül rizikósnak tartottuk, így kerestünk egy társbefektetőt, aki lökést tudott adni az alapokhoz” – mondja Andris.

Húnfalvi András

Első nagyobb munkájuk a már említett HandInScan volt, amit az akkori partner, a DBH Investement Group által szereztek. (őket 2019-ben kivásárolták a cégből.) „Gyakorlatilag egy kupac jól működő elektronika volt az egész, egy dobozba beépítve” – mondja András a HandInScan kezdeti stádiumáról. A kézfertőtlenítésre használt terméket majdnem egy évig fejlesztették és tesztelték a mérnök csapattal szoros együttműködésben.

„2013 év elején az első kockázatitőke-befektetőnk kötött össze minket. Sokat beszélgettünk és hamar jó dolgok sültek ki az együttműködésből” – mondja Róna Péter, a HandInScan alapítója és cégvezetője. Az első meetingtől számítva, a nulláról sikerült rekord gyorsan kifejleszteniük a prototípust. Májusban már egy komoly szakmai rendezvényen is be tudtak mutatkozni Szingapúrban.

HandInScan

A Flying Objects egyik fő célja már a cég alapításakor az volt, hogy nyerjenek egy olyan nemzetközi díjat, ami segít nekik kiemelkedni a többi független stúdió közül. Gyorsan sikerült nekik. Az alapítás után két évvel, 2015-ben elhozták a formatervezés Oscar-díjának tartott Red Dot-díjat és a Magyar Formatervezési Díjat is az orvostechnológiai kéziszkenner dizájnjáért. Ez óriási eredménynek számított egy ennyire fiatal stúdiónál. „A HandInScan szerencsés projekt volt. Jó témát célzott, amire mi egy jó formatervvel tudtunk reagálni” – mondja Feri, aki az első beszélgetés során Skype-on csatlakozott hozzánk.

A presztízsen túl a díj marketing szempontból is értékes volt, az elismerés sokat lendített a cég működésén. Egy külsős kommunikációs szakember, Huszár Judit segítségével a médiamegjelenésekre is ráerősítettek, ez pedig megerősítette a magyar megrendelői bázist is. Az első hullám beindította a megrendeléseket, a csapat azóta is az egyik legnépszerűbb független formatervező csapatnak számít itthon. „Ha független stúdiókról beszélünk, három helyre mehetsz, ha jó dizájnt szeretnél: a Maformhoz, a Co & Co Designcommunicationhoz és hozzánk. De leginkább hozzánk” – nevet András.

HandInScan

„Itthon más a hazai közönség viszonya a formatervezéshez, van mit fejleszteni. Emiatt kevesebb a látványos hazai eredmény, pedig elemeiben sok olyan formatervező stúdió van, ami nemzetközileg értékelhető. Vannak olyan tervezőcsapatok, akik magyar viszonylatban érnek el szép eredményeket. Ők külföldön kevésbé mozognak, de ettől még amit csinálnak, az nemzetközi színvonalú – mondja Koós Pál a hazai helyzetről. – A Maform, a Co & Co Designcommunication és a Flying Objects abban tér el a többi független stúdiótól, hogy mindhármuknál jellemző a folyamatos külföldi jelenét is.”

Az ötletelés csak az elenyésző része az egész melónak

A Flying Objects tervezői csak olyan projektet vállalnak el, amiben látják a kihívást és a sikerfaktort. Igyekeznek felmérni azt is, hogy a megrendelők mennyire gondolják komolyan a projektet és mekkora a beléjük fektetett bizalmuk.

Dualscope

„Volt már rá példa, hogy valaki határozott elképzelésekkel érkezett hozzánk. Tőlünk semmilyen gondolkodást nem igényelt volna a tervezés, csak iparos melóval le kellett volna gyártani azt, amit ő elvárt”– mondja Feri. A határozott elképzelés önmagában ugyan még nem probléma, de ebben az esetben hiányozni fog a stúdió által nyújtott hozzáadott szakmai érték. Ehhez kell egyfajta bizalom, és a díjak éppen azért fontosak, hogy ezt megerősítsék.

Azt mindannyian elismerik, hogy irányvonalak nélkül persze nem lehetne jó megoldásokat adni az adott problémára. „Nem jó dizájner az, aki csak a saját világában tud gondolkozni. A megfelelő látásmóddal kell a megrendelő igényeinek megfelelni.” A keretek szűkössége azonban nem mindegy. Műszaki keretek nélkül nem lehet tervezni, hiszen a terméknek meg kell felelnie ezeknek a korlátoknak. Akkor viszont, ha a technikai szempontból is elkezdtik fogni a kezüket, már nem tudnak igazán jó megoldást nyújtani.

Dualscope

Mivel termékeik többsége feltételezi a műszaki tudást, a fejlesztéseknél szorosan együttműködnek az adott mérnökökkel, fejlesztőkkel. Az ötletelés a projekt elenyésző része, a munka jelentős hányadát az egyeztetések és együttműködések teszik ki. Fontosnak tartják, hogy amit megterveznek és kiadnak a kezükből, biztos kezekbe kerüljön. A mérnökök nagyon másképp gondolkoznak, ami egy kihívás a tervezés során. „Egymást kell inspirálnunk, ahogy a technikai feltételek inspirálják a formát és fordítva. Akkor lesz jó egy termék, ha ez a kettő kéz a kézben jár.” A HandInScan tökéletes példa, tervezésénél házon belül sikeresen megoldották a forma- és mérnöki tervezést.

„Ha a megbízó úgy dönt, hogy házon belül végzi el a feladatokat, igyekszünk egy szoros kapcsolatot kialakítani azzal a csapattal is. Ez nyilván nekünk plusz munka, de inkább végigkövetjük a folyamatokat a prototípus gyártásáig.” Ha tehetik a bejáratott mérnökcsapatukat javasolják, akikkel már sok sikeres projekten vannak túl.

A lassú modellben hisznek

A Flying Objects fő megrendelőinek durván fele a startupok közül kerül ki. Ügyfeleik 30 százaléka nagyvállalat, bejáratott fejlesztési rendszerrel. „Náluk máshogyan kell dolgozni, ott bele kell illeszkednünk az ő saját arculatukba is.” A startupoknál az a fő cél, hogy a termék pénzt hozzon és egyáltalán eljusson a gyártásig. András úgy látja, hogy a startupok nagy részét általában bekebelezni egy multi és kicsi az esélye annak, hogy saját erőből képes legyen a világpiacra menni. „Tervezői szempontból viszont ezek a projektek izgalmasabbak, ezeknél lehet igazán kísérletezni.”

Hedon

Megrendeléseik között vannak arculati munkák is, az ügyfelek jönnek a versenyszférából is, de az NGO-nonprofit vonal jelentősebb. A stúdió jó kapcsolatban van pár ügynökséggel is. Általuk azoknak a nagyobb cégeknek a radarjára is be lehet kerülni, ahova kis stúdióként egyébként nem biztos, hogy sikerülne. „Sok munka van, de nem akarunk óriásira nőni, mert az már a minőség rovására menne. Ez egy portfólió alapú dizájnstúdió, ahol látványosnak és meggyőzőnek kell lenni.” A tendereket is inkább elkerülik, szerintük ez a műfaj toxikus jelenség a dizájnvilágban. „Belehajszolja a kis cégeket a fizetetlen pályázatokba, és ezt sokan meg sem engedhetik maguknak.”

„Nem vagyunk nagyok, nincs szükségünk őrült forgalomra” – mondja András. A lassú modellben hisznek, szerintük ezért is sikerült hamar rentábilissá válniuk. Az elején nehéz volt az, hogy egyszerre keressenek pénzt és építsék a portfóliót, a kettő nem volt mindig könnyen összeegyeztethető. „Hátrány volt, hogy zéró vállalkozói tapasztalattal vágtunk neki. Nem volt kiforrott üzleti modellünk, közben tanultunk bele a vállalkozói létbe.”

Ugyan a Red Dot miatt viszonylag hamar sikeresek lettek, a felfutási időszakban azért akadtak nehézségek. „Nem akartunk több tőkét bevonni, mert egy ilyen szolgáltatásokat nyújtó kis cégbe nem érdemes óriási pénzt benyomni. Könnyen összeomlás lehet a vége, mi pedig nem akarunk senkit sem elküldeni.” Éppen ezért óvatosan lépkedtek, de az elején előfordult, hogy a 2014-ben csatlakozott Luca jobban keresett, mint az alapítók. Luca gyakornokként csatlakozott hozzájuk az alapítás után egy évvel, és „itt ragadt.” Ma már ő az art director, a grafikai munkák zöméért is ő felel.

Patkós Luca

„Azt láttuk, hogy sok grafikai munkára van igény. Ferivel dilettánsnak éreztük magunkat, és azt éreztük, hogy kellene mellénk valaki” – mondja András. Lucát hamar bedobták a mélyvízbe. 2014-ben a Hedon kézműves sörfőzde az elsők között volt, aki megértette, hogy „jó arculatot terveztetni nem hülyeség.” Luca feladata lett a teljes arculat- és csomagolástervezés. A végeredmény önmagáért beszél, az erős dizájn jól beazonosíthatóvá tette a márkát, 2016-ban pedig a Magyar Design Management Díj elismerő oklevelét is megkapták. Az első két évben még inkább kisebb cégeknek tervezett, most már túl van egy komplett városarculaton is, Kismaros teljes grafikai megjelenése Luca munkája.

Talicska hozta a második Red Dotot

A nemzetközi díjak és erős projektek a külföldi piac megrendelőit is bevonzották. Volt olyan év, mikor megbízóik többsége másik országokból érkezett. „Igaz, ez becsapós, mert egy évben kevés, de nagyobb projektet viszünk. 1-2 megbízás már el tudja tolni az arányt” – mondja Andris.

Frend

Második Red Dot díjukat egy osztrák partnernek készült Frend nevű talicskával nyerték el. „Egy olyan talicskát szeretett volna, ami könnyen tárolható” – mondja Feri. „Kábé ennyi imputtal kezdtünk el dolgozni, ami tök ideális indítása a munkánknak. Van annyira szabad, amivel ki tudunk teljesedni, de van egy irány, amiről nem szabad letérni.” A talicska tervezése előtt sok hasonló példát megnéztek és próbáltak ezekből is okulni. Sok skicc, origami és terv után végül megszületett a végeredmény, a lapra csukható talicska.

„Máshogy közelítettük meg a talicskát. Alapvetően ez egy ipari eszköz, amire mi úgy tekintettünk, mint egy játékra. A termék a funkciót megtartja, hiszen el lehet vele juttatni dolgokat A-ból B-be, de magát a talicskát is el tudod messzire vinni” – mondja Feri.

A projektek jól futnak, de régóta kacérkodnak a saját termék ötletével. A határidős megrendelések miatt ezek gyorsan visszakerülnek a fiókba. „Külön szakma találni egy olyan céget, ami ezeket a termékeket licenszelné, esetleg megvenné. Egyelőre a saját dolgokra most nincs kapacitásunk.”

Flying Objects Design Stúdió Kft.
Bevétel:
30,5 millió forint (2019), 22,6 millió forint (2018), 22,2 millió forint (2017)
Adózott eredmény: 2,1 millió forint (2019), 266 ezer forint (2018), 3,8 millió forint (2017)

A HandInScanről

A HandInScan Zrt. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem spin-off projektjeként indult 2012-ben. Az öt mérnöki háttérrel rendelkező alapító mellé 2013-ban a DBH Investment, 2015-ben a Perion Kockázati Tőkealap és 2017-ben a Hiventures szállt be pénzügyi befektetőként.

A HandInScan termék 2016-ban került forgalomba és 2017-ben kezdett el nemzetközileg is felfutni. Most több mint 15 országban van jelen, az USA-tól kezdve Hongkongig, összesen több mint kétszáz kórház használja Semmelweis kézhigiénés oktatórendszert.

Az eszköz ártalmatlan UV fényt és digitális képalkotást használ, kiegészülve egy mesterséges intelligencia alapú szoftverrel. A saját fejlesztésű program pedig képes megkülönböztetni a hatékonyan fertőtlenített kézfelületeket a fertőzöttektől, az információt könnyen visszakövethetővé téve.

A magyar kórházak közel negyven százalékában több mint 60 darab rendszer áll a kézhigiénia szolgálatában. „A termék egy komplex egészségügyi szolgáltatás, nem csupán egy készülék” – mondja Róna. A Magyarországon gyártott eszköz bevezetése egy kórházban komplex informatikai és infekciókontroll szakmai rendszerintegrációt igényel.

Ugyan a bérbeadás az üzleti modelljük része, mivel az eszközt nem lehet akárhova becsatolni, ez a szolgáltatás csak elenyésző. Az oktatásban, illetve az olyan szektorokban, ahol szükség van a rendszeres kézfertőtlenítésre, már kevésbé üzleti módon vannak jelen, ott jellemző a pro bono.

A koronavírus kapcsán felmerül, mekkorát profitál ebből egy olyan cég, ami a kézhigiénével foglalkozik. „Óvatosan állunk ehhez. Persze, több érdeklődést kapunk most, de akkora eszközhiány van most mindenhol, hogy nem minket keresnek fel első körben. Róna szerint körülbelül hat hónapos átfutás kell ahhoz, hogy eredményeket mondjon.

„Vegyesen érint minket a helyzet. Az egyik irányban van bennünk egy óvatos optimizmus. Amiről mi már 10 éve beszélünk, bekövetkezett. A partnereinken kívül kevesen vettek minket komolyan. Sokszor megkaptuk, hogy milyen kedves, hogy kézmosással foglalkozunk, de kezet mosni mindenki tud. A mostani helyzettől nagy gondolkodásbeli változásokat remélünk. A másik irányból viszont úgy gondolom, hogy a következő hónapok ránk is hatással lesznek a beszállítók és a cég mindennapi működésének tekintetében.”

 

“Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”