Nagyot nőtt a magyar cégek termelékenysége 2017-ben, és közben még el sem adósodtak, de költségekben már érzik az inflációt és a bérnövekedést. Még mindig lenne hova fejlődni.
Dübörög a gazdaság, és ez meglátszik a magyar cégek eredményességén is, mutat rá az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb felmérésében, amiben több mint 150 ezer, 10 millió forintnál nagyobb éves árbevételű vállalkozás 2017-es pénzügyi adatait vették a minta alapjául (vagyis magyar és külföldi tulajdonú társaságokat is vizsgáltak).
Nagyot javult a magyar vállalatok termelékenysége, évek óta folyamatosan növekszik, de a tavalyi év kiemelkedően jól sikerült,
az egy alkalmazottra jutó árbevétel13 százalékkal nőtt 2016-hoz képest.
Ez meglátszik a cégek eredményességében is, de az emelkedés ott már nem olyan látványos, ami arra vezethető vissza, hogy
a költségoldalon már megjelenik az infláció és a bérnövekedés hatása is.
Az eredményességi mutatókat ráadásul úgy sikerült növelni, hogy közben a vállalatok eladósodottsága valamelyest még csökkent is, a kötelezettségek állománya alacsonyabb lett 2016-ról 2017-re.
A javuló mutatók a nagyobb cégekre is igazak, 10 százalék felett nőtt a létszámarányos árbevétel, javult az eredményesség, miközben csökkent az eladósodottság.
Az Opten rámutat, hogy a mutatók nagy szórást mutatnak ágazat és cégméret függvényében, de abszolút értékben pozitív tendencia rajzolódik ki. Ugyanakkor még bőven van hova fejlődni, főleg a kis- és közepes cégek termelékenységében.
Az alacsony termelékenység legalább akkora probléma, mint a munkaerőhiány
A hazai cégek így is súlyos hatékonysági problémákkal küzdenek
A fenti javulást azonban érdemes kontextusba helyezni.
A rendszerváltás után Magyarországon duális gazdaság alakult ki: létrejött egy világszínvonalú versenyképességi és termelékenységi szintet képviselő, külföldi tulajdonú vállalati réteg, mely a globális értékláncba beágyazva termel, ami valószínűleg csak nagy kevés hazai vállalatot képes magával húzni, a kisebb méretű helyi vállalkozások, ide értve a hazai középvállalati szektort, pedig súlyos hatékonysági problémákkal küzdenek – írja elemzésében a Delikát Zsuzsa, az Oriens makrogazdasági elemzője a Corcorde MB Partners kiadásában megjelenő Cégértékben.
Ez a kettősség a többi visegrádi országra is jellemző, de Magyarországon nyílt szét leginkább az olló, a hazai tulajdonban lévő cégek hozzáadott értéke elmarad a lengyel, cseh és szlovák helyi vállalatok termelékenységétől.
“Fontos kérdés, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok jelenléte milyen mértékben képes hatni a helyi tulajdonban levő vállalatokra – vagyis, hogy megtörténik-e a valódi felzárkózás – veti fel Delikát. A külföldi és hazai tulajdonban levő vállalkozások termelékenységét vizsgálva azt látjuk, hogy a régiós országok mindegyikében számottevő a termelékenységkülönbség a külföldi tulajdonban levő vállalkozások javára, de Magyarország esetében nyílt szét legjobban az olló.
Vagyis a magyar gazdaságnak van egy világszínvonalú termelékenységgel rendelkező, külföldi tulajdonban levő vállalatok által dominált szektora, ami valószínűleg csak nagyon kevés hazai vállalatot képes magával húzni és hasonló termelékenységi szintre felhozni, a kisebb méretű helyi vállalkozások, ide értve a hazai középvállalati szektort, pedig súlyos hatékonysági problémákkal küzdenek.”
Az alacsony termelékenységen a kényszer segíthet: a munkaerőhiány miatt a cégeken nagy a nyomás az automatizációra, ami elhozhatja a munkaerő-felhasználás hatékonyságának javítását a középvállalkozói körbe.
Félmillió magyar munkáját végezhetnék robotok – kell-e ettől félnünk?
Borítókép: Bradley Wentzel // Unsplash
