A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Félmillió magyar munkáját végezhetnék robotok – kell-e ettől félnünk?

A magyar gazdaság húzóágazatát, az autóipart alapjaiban alakítják át a robotok, de a munkaerőhiányt ez sem fogja megoldani. Elveszíthetik a munkájukat az irodai dolgozók is az automatizálás miatt. Kell-e félnünk a robotoktól? Lesz-e munkánk, ha már most félmillió munkahelyet lehetne kiváltani automatákkal? 

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a robotok munkahelyeket szüntetnek meg, vagy csak átalakítják a munkaköröket. Nemcsak a futószalag mellé épített több száz milliós robotokra kell gondolni, itt vannak például a csevegő botok (amiben mi magyarok egész erősek vagyunk, itt egy sztori erről, meg egy másik), pár millió forintért a magyar kkv-k számára is elérhető technológia – ami munkahelyeket szüntethet meg az ügyfélszolgálatokon.

Nem a távoli jövőről van szó, a változás a magyar gazdaságot is érinti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) felméréseiből az derül ki, hogy automatizálással 500 ezer magyar munkahely lesz kiváltható, vagyis a foglalkoztatottak 12%-a hamarosan a technológiai fejlődés áldozata lehet. Az irodai, adminisztrációs területen dolgozók ötöde, az iparban dolgozók harmada veszítheti el a robotok miatt az állását – csak Magyarországon.

Az automatizálás által várhatóan inkább érintett szakmák Magyarországon iparáganként az összes kiválthatóhoz viszonyítva (%)

robotizalas_iparag

A jelentésekből az is látszik, hogy jelenleg két nagyobb probléma jelentkezett a magyar munkaerő-piacon: az egyik a munkaerőhiány, a másik az egyre nagyobb mértékű robotizáció. A feldolgozóiparban tevékenykedő cégek 70%-a, míg a szolgáltató szektor 40%-a nevezte meg a munkaerőhiányt, mint a termelést korlátozó tényezőt. A robotok ugyan kiválthatnak embereket ott, ahol nincs megfelelő humán erőforrás, csakhogy a két terület nincs teljes átfedésben. Lehet, hogy betanított munkásból kevesebb is elég lesz a robotok miatt, de a pincéreket, a vendéglátásban dolgozó, magasan képzett, nyelveket beszélő munkaerőt nem pótolják egyelőre a robotok, márpedig idehaza ez a szektor is küzd a munkaerőhiánnyal. És van még egy gond: a pénz.

Jelenleg a magánszektor nem rendelkezik akkora beruházási erővel, hogy egy ilyen nagymértékű átalakulást finanszírozni tudjon, ezzel pótolva a munkaerőhiányt.

Nem leszünk kivétel

Az elmúlt év adatai és az IFR (International Federation of Robotics) előrejelzései azt mutatják, hogy a vállalatok mégis nagy potenciált látnak az ipari robotokban. 2016-ban 14%-al több ipari robotot üzemeltek be, mint 2015-ben. Az előrejelzések alapján 2017 és 2019 között évente átlagban 13%-al nő majd az értékesített ipari robotok száma. Ezt azt jelentené, hogy az egységek száma a 2015. év végén mért 1 631 600-ról, 2019-re 2 600 000-re fog növekedni.

A közép-kelet-európai régióban is a globálishoz hasonló, szignifikáns növekedést figyelhetünk meg.  Az előrejelzések alapján 5 év alatt az ipari robotok száma majdnem megduplázódik, hiszen akár 36 113 egységről 68 100 egységre is növekedhet. Az automatizálásban leginkább érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az elektronikai összeszerelő ipar, a fémipar, illetve a gyógyszeripar is az IFR szerint. Az együttműködő robotok értékesítésében is extrém mértékű növekedés várható. A Markets and Markets kutatása szerint az együttműködő robotok piaca a 2015 mért 110 millió dollár értékről 2022-re 3,3 milliárd dollárra duzzad.

Mi lesz autógyártó országgal? 

Az olyan iparágakban, ahol egy egyre nagyobb méreteket ölt az automatizálás, általános problémának tekinthető Magyarországon a szakképzett munkaerő hiánya. Ilyen például az autóipar, ami a magyar gazdaság egyik húzóága. Vajon erre a problémára megoldást jelenthet a robotok alkalmazása? A Universal Robots közép-kelet európai vezérigazgatója, Slavoj Musilek szerint a kérdésre nem lehet egyszerűen igennel, vagy nemmel válaszolni, annál sokkal összetettebb a helyzet. „A robotok használatának előnyeit mindenképpen ki kell aknázni, hiszen kifejezetten alkalmasak monoton, ismétlődő feladatok elvégzésére, de a potenciális veszélyt rejtegető feladatkörökben is kihasználhatják a bennük rejlő lehetőségeket. Ezáltal növekedhet a termelékenység, állandósulhat a minőség, rugalmasabbá válhat a munkavégzés. Meg kell találni az egyensúlyt, engedni kell, hogy a gépek végezzék azokat a feladatokat, amikben azok a legjobbak, amit pedig az emberek hatékonyabban és jobban végeznek, azt pedig rájuk kell bízni. Ez az automatizálás legjobb útja” –említette Musilek.

Vagyis attól, hogy bizonyos folyamatokat majd robotokkal végeztetnek, nem feltétlenül lesz szükség kevesebb emberre, inkább átalakul azok munkaköre. Éppen ezért a megfelelő szakemberek képzése – vagy épp itthon tartása – továbbra is prioritás kell(ene), hogy legyen.

Sok ember attól tart, hogy a jövőben minden feladatot robotok fognak végezni. Noha ez ijesztőnek tűnik, közel sem biztos, hogy ilyen sörér lesz a jövő. „Egy biztos, a robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni” – mondja Musilek. Meg kell látni a lehetőséget a robotokban, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik az emberek munkáját, felszabadítják őket olyan feladatok alól, amelyeket nehéz, fárasztó, vagy veszélyes elvégezni.

Az együttműködő robotok, mint nevük is mutatja, nem a humán munkaerő leváltására jöttek létre, hanem az emberi feladat elvégzésének segítésére.

Az emberek automatizációtól való félelme miatt feltételezhető, hogy munkahelyeiken is ellenségesen, bizalmatlanul állnak a robotokhoz. A Universal Robots szakértői véleménye szerint ez a szemlélet inkább a közgondolkodásra jellemző, az iparban nem jelenik meg. „A munkások gyorsan felismerik a robotokban rejlő lehetőséget és értéket. A biztonsági funkcióknak, az egyszerű programozásnak és a rugalmasságnak köszönhetően az egész világon nagyon jól fogadják robotjaikat. Az emberek képesek tisztán látni a termelés egész folyamatát, így tisztában vannak azzal, hogy a robotok mekkora előnyt jelentenek a mindennapi munkavégzés során”- magyarázta el a helyzetet Slavoj Musilek.

Mit tanuljunk meg, hogy legyen munkánk a jövőben is? 

Az ipari robotok megítélése a közgondolkodásban már nem ilyen egyértelmű, ez legtöbbször abból adódik, hogy a kutatások és a cikkek a kérdésnek csak egyik oldalát vizsgálják részletesen, márpedig ez sokkal összetettebb ennél. Az automatizálás megkönnyíti és átalakítja az emberek feladatait: nem veszi el a munkalehetőséget, hanem segíti a monoton vagy éppen veszélyes funkciók kiváltását.. Az embereknek olyan képességeket kell elsajátítani, amelyekre a robotok nem képesek, ezek értékesebbé teszik őket a munkaerő-piacon is. Azt nehéz pontosan megfogalmazni, milyen képességekre lesz szükség a jövőben, de az biztos, hogy sokkal gyorsabban változnak majd a munkaerővel szembeni elvárások, ezért az emberek tudását is rugalmasabbá kell tenni.

 

 

"Túl sok olyan emberrel találkozom a Szilícium-völgyben, akik túl sokat agyalnak a pénzen. Sose éreztem, hogy a befektetőnk azon parázott volna, hogy felborulunk. Lehet, hogy aggódott, de bizalmat sugárzott felénk."

Kevin Systorm, az Instagram alapítója