Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nagyot mentek a magyar halak, olyan védelmet kaptak, mint a pármai sonka és a parmezán sajt

Az EU által bejegyzett földrajzi árujelzőt kapott két magyar halfajta, a szilvásváradi pisztráng és az akasztói szikiponty. A kifejezést ezentúl szigorú uniós szabályok védik, ezzel a két magyar kuriózum olyan elitklubba lépett be, mint a pármai sonka, a bresti csirke, a korčulai olívaolaj vagy épp a parmezán sajt.

Ezentúl a szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzést (OFJ), míg az akasztói szikipontyok az oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) viselhetik magukon.

Ponty és pisztráng

A szilvásváradi pisztráng úgynevezett sebes pisztráng, amely a lazacfélék családjába tartozik. Mind ízét, mind rózsaszín húsának textúráját tekintve különbözik a többi hasonló halfajtól. Tenyésztése a szaporítástól a lehalászásig teljes egészében Észak-Magyarországon, a Bükk hegységben fekvő Szalajka-völgyben történik.

A Szilvásváradon található sebespisztráng-tenyészállomány ugyanaz, mint valaha volt, vagyis genetikailag tiszta. Ebben az évszázadok alatt nem volt semmi lazulás: a pisztrángtelepekre és a Szalajka-patakba soha semmilyen, a lazacfélék családjához tartozó idegen tenyészetből, vagy vízterületről származó élőhal nem volt telepítve. A hegyi források vizének minősége és a helyi szaktudás együttesen őrizték meg a szilvásváradi pisztráng jellegzetességeit.

A szilvásváradi pisztráng kifejezés használatára jelenleg egyetlen vállalkozás, a tenyésztéssel és halfüstöléssel egyaránt foglalkozó Sáfrány Bt. jogosult. A vállalkozást alapító Sáfrány László a Forbes kérdésére elmondta, hogy a szeptemberi bejegyzéssel négy-öt éves munka eredménye érett be. A halak meghatározásában

egyrészt a genetikai érintetlenség, másrészt, fogyasztó szempontból a hús minősége a két leginkább figyelemre méltó tulajdonság.

Sáfrány László azt mondja, sok magyar vendéglátóhoz köti évtizedes munkakapcsolat, illetve barátság. Olyan séfekkel dolgoznak együtt, mint az encsi Dudás fivérek (Anyukám mondta), a balatonszemesi Csapody Balázs és Jahni László, vagy a sümegprágai vendégházában viszonylagos visszavonultságban élő legenda, Kalla Kálmán. „Fogyasztói oldalról nézve abban reménykedem, és ez nem is annyira hiú remény, hogy a vendéglők séfjei, akikkel több évtizedes kapcsolatban vagyunk, olyan produkciót fognak készíteni ebből az alapanyagból, ami megállja a helyét a show-ban.”

Mint mondja, az uniós oltalommal további elismertséget szereznek, a további bővülésnek azonban a természet adottságai, az elmúlt évek ingadozó vízhozamú időjárása szabhat gátat. „A bővülésnek egyetlen feltétele van, a vízmennyiség. Nem voltunk elkényeztetve az elmúlt években, mert ha kiteszek egy ivadékot egy tóba, tudnom kell, hogy 2-3 évig folyamatosan fog folyni a víz.”

Az akasztói szikiponty húsára jellemző az alacsony zsírtartalom, a tiszta íz és a tiszta, kellemes, enyhén sós, agyagos homokra emlékeztető illat. A horgászoknak is jó fogás: teste megnyúlt, a folyamatos mozgásnak köszönhetően izmos. Jellegzetes világosszürkés-aranysárga színe és narancssárga úszói a homokos-agyagos tófenék sárgás, világos színéhez alkalmazkodva alakult ki.

Az akasztói halgazdaság

Az akasztói szikipontyok tenyésztésére, illetve a kifejezés használatára jelenleg három vállalkozás jogosult. A legnagyobb közülük az Öko 2000 Kft., melynek vezetője, Szabó József szintén az elismertséget emeli ki. A halgazdaság alapító-vezetője a Forbes kérdésére hozzátette, hogy egy kétéves folyamat végére értek most, amiben egyébként rengeteg segítséget kaptak az Agrárminisztáriumtól éppúgy, mint vezető séfektől, akik például a hal jellemző ízjegyeit segítettek meghatározni.

Az uniós oltalomtól nagyobb érdeklődést, akár újabb piacokat is remélnek a magyar piacon. A szakember elárulta azt is, hogy hamarosan nekivágnak az olasz gyökerekkel rendelkező, de mára nemzetközivé érett Slow Food-mozgalom eljárásának is, ami akár

világszerte ismertséget hozhat az akasztói szikipontyoknak, illetve a magyar akvakultúrának.

Az akasztói halgazdaságról és annak alapító-tulajdonosáról a magazin júniusi számában közöltünk hosszabb portrét.

Uniós védelem

A földrajzi jelzések uniós nyilvántartását az úgynevezett eAmbrosia rendszerben végzik, a honlap magyarul is elérhető, és amilyen kevéssé látványos, annyira el lehet veszni a böngészésben, már ha valakit a minimálisnál jobban érdekel a földrajz, a gasztronómia vagy csak szimplán adatbolond.

A lista négy csoportra (élelmiszerek, szeszes italok, borok, ízesített borok) osztja a termékek körét. Az első kategóriában összesen 1491 termék található, az eloszlást illetően azonban óriási a szórás az egyes országok között: Norvégiában például mindössze két ilyet tartanak nyilván, míg Franciaország jelen állás szerint 253 ilyennel büszkélkedhet. Magyarország a 19 termékével a középmezőnybe tartozik.

 

A védelem szintjét illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (magyarul OEM, angolul PDO, franciául AOP) olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozik, amelyek előállítására, feldolgozására és elkészítésére egy meghatározott földrajzi területen, elismert módszerek alkalmazásával kerül sor. A következő kategóriát az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ, angolul PGI, franciául IGP), míg a legalacsonyabb szintű védelmet a hagyományos különleges termék (HKT, angolul TSG, franciául STG) jelenti.

Az EU ezt a három jelölést alkalmazza a védettség fokának megfelelően

A földrajzi árujelzők használata egyébként komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. Az EU idén januárban közzétett statisztikai adatai szerint

a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek eladási értéke átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, hasonló termékekéhez képest.

A Földrajzi Árujelzők Program keretében további 22 magyar termék földrajzi árujelzőjének uniós elismerése van folyamatban, elsősorban mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a regionális pálinkák.

A nyitóképen Szabó József, az akasztói halgazdaság alapítója és tulajdonosa. Fotó: Orbital Strangers / Forbes

 

"Az oligarcha szó csak arra jó, hogy megsértsenek vele embereket."

 
Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar