Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Három magyar gazda, akiktől a topéttermek vásárolnak

Halak, méz, bárány. Három gazda, aki nem ismer kompromisszumot, ha a minőségről van szó. Nem véletlenül választják őket az ország legjobb éttermei, nem véletlenül kapták meg a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalagos elismerését, és nem véletlenül írtunk róluk mi sem, a Forbes friss, júliusi számában.

Keleméri Farm

Egy kis észak-magyarországi falu melletti dombokon gyógynövények illata keveredik a juhokéval. Itt, a Keleméri Farmon gazdálkodik Balogh-Nagy Erzsébet, akinek Île-de-France fajtájú bárányaiért sorban állnak a csúcséttermek és a külföldi vásárlók.

A gazdálkodócsaládból származó Erzsébet talpraesett asszony. Amikor rátalált a területre, a munkát romeltakarítással kellett kezdeni, a területen nem volt se ivóvíz, se esőelvezető csatorna, se áram, csak egy nagy hodály. „És egy traktor, de nem indult be. Nem hiába, hetven év nem múlik el nyomtalanul” – utal arra, hogy az egykori Bábolna Rt. utolsó éveiben már hiányoztak a fejlesztések.

Amikor átvette a birtokot, átkutatta a levéltári forrásokat, hogy mit lehetett tudni a terület múltjáról, beleásta magát az ökológiai szemléletű állattartás elméletébe és

megvizsgáltatta, hogy mit legelésznek a juhok a domboldalon. Az eredmény: 98-féle növény.

Balogh-Nagy Erzsébet a gömöri dombok között, a Keleméri Farmon. Fotó: Orbital Strangers

Ma egy virágzó, folyamatosan fejlődő gazdaságot találunk a gömöri dombok között. A birtokon kizárólag gyepgazdálkodást folytatnak, a juhok a vetett füveken és lucernán élnek. Erjesztett takarmány, búza, kukorica, szója, állati fehérje, GMO, antibiotikumok, hormonok, hozamfokozó – csupa olyan dolog, amit itt biztosan nem kapnak a jószágok. Van helyette egy keverék, amit csak báránymüzlinek neveznek, lucerna, napraforgó, nagyon jó minőségű sörárpa és még néhány nyomelemet tartalmazó kiegészítő.

Az Île-de-France és részben Suffolk fajtájú bárányok húsa zsenge, illatos és egyáltalán nem zsíros, nem csoda, hogy külföldön keresik őket. Jelenleg ezer állat legelészik a környéken, de a számuk lehetne ennek a többszöröse is, és a fejlődésre minden esélyük meg is van.

Akasztói Szikipontyok

A Kiskunság közepén, Akasztó község húsz éve még a juhászból lett vállalkozó Stadler Józsefről, és a semmi közepébe álmodott futballstadionjáról volt híres. A stadion helyett ma már a horgászpark és halászcsárda a környékbeliek legnépszerűbb találkozóhelye, Akasztó pedig város, sőt, a gasztroszakértők szerint az ország pontyfővárosa.

Szabó József három évtizeddel ezelőtt kezdte felépíteni halgazdaságát, úgy, hogy közben mindent máshogy csinált, mint amit a szakirodalom írt. Kevesebb halat telepített és kevesebb takarmányt adott a halaknak, a többit a természetre bízták. Hamar rájött arra is, hogy a sós, szikes talajú tavak alján alig van iszap, ezért a halak friss, tiszta vízben úszkálhatnak. Ehhez megtalált egy hibridet, ami ellenálló, a húsa finom, és jól érzi magát az itteni vizekben. Az eredmény: kevesebb ízrontó anyag, alacsonyabb zsírsavtartalom, az akasztói szikiponty így 2016-ban kiérdemelte az Aranyszalagos elismerést, augusztusban pedig megkaphatja

az európai eredetvédelmet is, amit csak olyan kiváló termékek kaphatnak meg, mint a pármai sonka vagy épp a kalocsai fűszerpaprika.

Szabó József, az akasztói szikipontyok gondos gazdája a tóparton. Fotó: Orbital Strangers

József harminc év építkezés után szép lassan átadja a helyét három gyerekének, de nem állnak meg. Topéttermek egész sorába és Ausztriába is szállítanak, a szibériai tokhalak kaviárjából pedig a kezdeti tíz kilogramm után 500 kilót szeretnének eladni.

Brunner Méhészet

Amikor a gyerekek elkezdik háziállatért, mondjuk egy kutyáért győzködni a szüleiket, Kutasi Tamás egy méhcsaládot kért, annyira megtetszett neki a méhek világa. Tizenkét évesen már tudott pörgetni, azóta a saját mézét eszi.

A Brunner Méhészet 48 éves alapítója az összes méhészettel kapcsolatos iskolát elvégezte, 2000-ben pedig méhészmestervizsgát tett. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani.

Csúcsminőségű termékei között olyan termékek találhatók, mint a tavaszi gyümölcsvirág-, a galagonya-, a levendula- vagy a gesztenyeméz.

Tamás mézeit körülbelül 250 méhcsalád gyűjtögeti a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi hegységben, vagy épp a Balaton-felvidéken. A vegyszermentes területekről származó mézek így egészségesek, és a Nébih vizsgálatai szerint is teljesen antibiotikum-mentesek.

Kutasi Tamás, a Brunner Méhészet alapítója a méhek telelőhelyén. Fotó: Orbital Strangers

A bioméhészet nem tud, és nem is akar versenyezni a konvencionális, ipari körülmények között előállított külföldi mézzel. Egyik legrangosabb elismerésüket, a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag tanúsító védjegyét 2013-ban kapta meg galagonyamézük.

A három sikeres gazdaság történetét keresd a Forbes friss, júliusi számában!

A Forbes 2020. júliusi számának címlapja Kepes Andrással

A páternoszter manapság egyre ritkább, szinte eltűnni látszik. Ebben is hasonlít egyébként a házasságra.